
Fotó: Gergely Imre
Többéves kutatómunkára épülő könyv jelent meg a Gyergyói Szemle Egyesület gondozásában: harminchárom biológus tanulmányával mutatja be a Gyergyói-medence élővilágát. Helyzetképet mutat, hogy tudni lehessen: mi is az élővilág, amit védeni kell.
2025. szeptember 27., 09:032025. szeptember 27., 09:03
A Gyergyói Szemle tudományos ismeretterjesztő folyóirat hetedik kiadványa nem egyszerű folyóirat, hanem egy monográfiaszerű kötet. Harminchárom biológus tanulmányával mutatja be a Gyergyói-medence élővilágát – a bogaraktól a denevéreken és madarakon át egészen a medvékig.
„Azt mindenki tudja, hogy elképesztő éghajlatváltozási folyamatok játszódnak le a világban. Lehet, hogy úgy tűnik, a Gyergyói-medencében ez nem egy akut probléma, és mi egy paradicsomi környezetben élünk más, kevésbé szerencsés földrajzi helyekhez képest, de ez itt is változhat, sőt változik is. Azért tartottuk fontosnak egy ilyen kiadvány megjelentetését, hogy legyen látható, mi is a természeti érték, mi az az élővilág, ami körülvesz minket, melyek a veszélyeztetett állat- és növényfajok, amelyeket védenünk kell.
– fogalmazott Nagy József, a kiadvány főszerkesztője.
Fotó: Gergely Imre
A kiadvány szakmai vezetői, Csata Enikő (Toulouse-i egyetem, Franciaország) és Máthé István (Sapientia egyetem, Csíkszereda), valamint a számos kutatás eredményét ebben publikáló szakember egy olyan látleletet ad, amely egyaránt értékes adattár a tudomány és a közösség számára.
Ami most megismerhető, az lehet, hogy pár év múlva már nem lesz így, hiszen Gyergyó térsége is komoly változásokon megy át. Elképesztő mennyiségben kiszáradtak a hegyi patakok és a források a hegyekben. Az még nem látszik, hogy emiatt milyen növény- és állatpusztulás következett be a kiszáradt patakmedrek környékén. Az viszont már látható, hogy például
amelyek fontos elemei voltak a gyergyói ökoszisztémának, ahogy a csíkrákosi mocsár a Csíki-medencének – mutatott rá Nagy József. „Azt gondolhatjuk, hogy ezek a dolgok minket nem érintenek. Lehet, hogy most még így van, de hosszú távon érinteni fognak, mert ennek az ökoszisztémának én mint ember, pont olyan része vagyok, mint a kecskebéka” – fogalmazott.
Fotó: Pixabay
A 260 oldalas, sok színes képpel illusztrált, minőségi kiadványt egy újabb fogja követni a jövőben. Erre alapozva egy ökológiai akcióterv-jellegű kötetet terveznek kiadni. „Ebben a könyvben a szakember leírta például a gólyának az élettanát. A következőben lehet, lesz egy olyan cikk, hogy mit kér az embertől a madarak védelme.
Az Élővilágunk nyomában című könyvet a következő időszakban tíz gyergyószéki helyszínen mutatják be, de meghívást kaptak már több más helyszínre is. Elsőként Gyergyóremetén ismerhették meg az érdeklődők szerdán este. A bemutatók mindegyikén jelen lesz több kutató is, akiknek írásai a kötet részei.
„Az is a célunk ezekkel a rendezvényekkel, hogy ezeket a biológus kutatókat a helyi emberek megismerjék. Tehát,
– mutatott rá Nagy József.
Fotó: Pixabay
Ugyanakkor a bemutatók során a Gyergyói-medencében élők azt is megtudhatják, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Ökológiai és Biológiai Intézetének kutatóháza van Szenétén, ahol kutatók százai fordulnak meg rendszeresen, mert a Szenéte-láp egy különleges ökoszisztémának számít.
A bemutatók tervezett időpontjai és helyszínei:
szeptember 29., hétfő, Gyergyószentmiklós, Salamon Ernő Gimnázium
szeptember 29., hétfő, Gyergyóújfalu
október 2., csütörtök, Gyergyóalfalu
október 3., péntek, 18 óra, Gyergyószentmiklós, Tarisznyás Márton Múzeum
október 14., kedd, 18 óra, Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Csíkszeredai Kar
október 19., vasárnap, Gyergyószárhegy
október 22., szerda, 17 óra, Gyergyóditró
Ugyanakkor Borszéken, Gyergyócsomafalván, Marosvásárhelyen és Kolozsváron is terveznek bemutatót.
A nemzeti ünnep alkalmából új keresztet szenteltek fel Gyergyószentmiklós keleti kijáratánál, a Both-vára aljában vasárnap. Az eseményen résztvevők az elődök hagyományát folytatva állítottak emléket, amelynek gondozását többen is magukra vállalták.
Megérkeztek Borszékre azok az elektromos autóbuszok és kisbuszok, amelyek révén várhatóan már az ősztől elindulhat az újdonságnak számító városi és térségi tömegközlekedés a fürdővárosban és környékén.
Első alkalommal szervezik meg a március 16-tól két teljes hetet felölelő fesztivált, a Gyergyói Bábos Heteket, amely előadásokkal, kiállításokkal, közösségi programokkal hozza közelebb a bábszínház világát a Gyergyói-medence közönségéhez.
Gyergyóiak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban címmel tart előadást március 10-én, kedden délután hat órától a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban B. Garda Dezső történész.
Négy évvel a kiköltözés után még mindig várat magára a város kulturális központjának újranyitása. Bár az energetikai korszerűsítés a finisbe ért, a belső terek teljes megújulásához további jelentős forrásokra és kivitelezési munkákra van szükség.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
Egyszerre két örömhírt is megosztott közönségével a gyergyószentmiklósi HalVirág Bábszínház: közösségi összefogásnak köszönhetően sikerült kisbuszt vásárolniuk, miközben szombaton új előadás premierje következik.
Megkezdődött a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom tornyának felújítása. Csütörtökön leemelték a keresztet és a toronygombot, amelyből 158 év után előkerült az időkapszula – benne egy korabeli levéllel, pénzérmékkel és néhány meglepő tárggyal.
Több mint kétszázhetven fogyatékkal élő gyergyószentmiklósi kapott adókedvezményeket 2025-ben. Miután minden ilyen kedvezményt megszüntetett a kormány, most újra számíthatnak könnyítésekre. Így az 50 vagy 100 évnél idősebb lakások tulajdonosai is.
Megérkeztek azok az elektromos buszok Borszékre, amelyek helyi járatokat fognak biztosítani a fürdővárosban, valamint távolsági összeköttetést Gyergyótölgyes, Gyergyóholló és Maroshévíz irányába.
1 hozzászólás