
Fotó: Gergely Imre
Többéves kutatómunkára épülő könyv jelent meg a Gyergyói Szemle Egyesület gondozásában: harminchárom biológus tanulmányával mutatja be a Gyergyói-medence élővilágát. Helyzetképet mutat, hogy tudni lehessen: mi is az élővilág, amit védeni kell.
2025. szeptember 27., 09:032025. szeptember 27., 09:03
A Gyergyói Szemle tudományos ismeretterjesztő folyóirat hetedik kiadványa nem egyszerű folyóirat, hanem egy monográfiaszerű kötet. Harminchárom biológus tanulmányával mutatja be a Gyergyói-medence élővilágát – a bogaraktól a denevéreken és madarakon át egészen a medvékig.
„Azt mindenki tudja, hogy elképesztő éghajlatváltozási folyamatok játszódnak le a világban. Lehet, hogy úgy tűnik, a Gyergyói-medencében ez nem egy akut probléma, és mi egy paradicsomi környezetben élünk más, kevésbé szerencsés földrajzi helyekhez képest, de ez itt is változhat, sőt változik is. Azért tartottuk fontosnak egy ilyen kiadvány megjelentetését, hogy legyen látható, mi is a természeti érték, mi az az élővilág, ami körülvesz minket, melyek a veszélyeztetett állat- és növényfajok, amelyeket védenünk kell.
– fogalmazott Nagy József, a kiadvány főszerkesztője.
Fotó: Gergely Imre
A kiadvány szakmai vezetői, Csata Enikő (Toulouse-i egyetem, Franciaország) és Máthé István (Sapientia egyetem, Csíkszereda), valamint a számos kutatás eredményét ebben publikáló szakember egy olyan látleletet ad, amely egyaránt értékes adattár a tudomány és a közösség számára.
Ami most megismerhető, az lehet, hogy pár év múlva már nem lesz így, hiszen Gyergyó térsége is komoly változásokon megy át. Elképesztő mennyiségben kiszáradtak a hegyi patakok és a források a hegyekben. Az még nem látszik, hogy emiatt milyen növény- és állatpusztulás következett be a kiszáradt patakmedrek környékén. Az viszont már látható, hogy például
amelyek fontos elemei voltak a gyergyói ökoszisztémának, ahogy a csíkrákosi mocsár a Csíki-medencének – mutatott rá Nagy József. „Azt gondolhatjuk, hogy ezek a dolgok minket nem érintenek. Lehet, hogy most még így van, de hosszú távon érinteni fognak, mert ennek az ökoszisztémának én mint ember, pont olyan része vagyok, mint a kecskebéka” – fogalmazott.
Fotó: Pixabay
A 260 oldalas, sok színes képpel illusztrált, minőségi kiadványt egy újabb fogja követni a jövőben. Erre alapozva egy ökológiai akcióterv-jellegű kötetet terveznek kiadni. „Ebben a könyvben a szakember leírta például a gólyának az élettanát. A következőben lehet, lesz egy olyan cikk, hogy mit kér az embertől a madarak védelme.
Az Élővilágunk nyomában című könyvet a következő időszakban tíz gyergyószéki helyszínen mutatják be, de meghívást kaptak már több más helyszínre is. Elsőként Gyergyóremetén ismerhették meg az érdeklődők szerdán este. A bemutatók mindegyikén jelen lesz több kutató is, akiknek írásai a kötet részei.
„Az is a célunk ezekkel a rendezvényekkel, hogy ezeket a biológus kutatókat a helyi emberek megismerjék. Tehát,
– mutatott rá Nagy József.
Fotó: Pixabay
Ugyanakkor a bemutatók során a Gyergyói-medencében élők azt is megtudhatják, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Ökológiai és Biológiai Intézetének kutatóháza van Szenétén, ahol kutatók százai fordulnak meg rendszeresen, mert a Szenéte-láp egy különleges ökoszisztémának számít.
A bemutatók tervezett időpontjai és helyszínei:
szeptember 29., hétfő, Gyergyószentmiklós, Salamon Ernő Gimnázium
szeptember 29., hétfő, Gyergyóújfalu
október 2., csütörtök, Gyergyóalfalu
október 3., péntek, 18 óra, Gyergyószentmiklós, Tarisznyás Márton Múzeum
október 14., kedd, 18 óra, Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Csíkszeredai Kar
október 19., vasárnap, Gyergyószárhegy
október 22., szerda, 17 óra, Gyergyóditró
Ugyanakkor Borszéken, Gyergyócsomafalván, Marosvásárhelyen és Kolozsváron is terveznek bemutatót.
Az Ekhós szekér nyomában című rendezvénysorozat immár huszonhetedik alkalommal gyűjti össze Hargita megye felnőtt műkedvelő színjátszóit – ezúttal Borszék lesz a házigazda.
Ismét a hagyományos ízek otthona lesz Gyergyószentmiklós. A Szent Miklós-napok részeként megrendezik a 14. Kárpát-medencei Disznótoros Fesztivált és Süteménymustrát, ahol közösségek, barátok és cégek mérhetik össze főzőtudásukat.
Tűzeset történt Maroshévízen, egy tömbház földszinti lakásában, szerdán délelőtt. A helyszínre nagy erőkkel vonultak ki a tűzoltók, több lakásból is ki kellett hozniuk a lakókat.
A korábbiaknál jóval nagyobb mértékben végeztek útkarbantartást Gyergyószentmiklóson az idei évben. Néhány kisebb munkálatot még a hideg beköszönte előtt le szeretnének zárni, de a város már felkészült a télre is.
Több előadó gondolatait ismerhetik meg az érdeklődők pénteken és szombaton Gyergyószentmiklóson a FeltöltŐ előadás-sorozaton: Ács Zoltán, Lackfi János, Czikó László és Schäffer Erzsébet előadásai mellett Eperjes Károly színművész estje zárja a sorozatot.
A 12 éve elhunyt költő, Rafi Lajos életét és munkásságát idézi meg verseken, interjúkon, személyes visszaemlékezéseken keresztül egy új emlékkötet. A megkalapált csoda című könyv bemutatóját november 7-én a Tarisznyás Márton Múzeumban tartják.
Ismét megjelentek olyan gyanús emberek Gyergyószentmiklóson, akik jótékonysági célokra hivatkozva vagy különféle termékeket és szolgáltatásokat kínálva kopognak be a helyiekhez, megtévesztő szándékkal – figyelmeztet a város önkormányzata.
Ferenczi Attila iskolaigazgató, író előadására hív az Itthon közösen a holnapért Egyesület és a Szent István Plébánia. Az előadás címe: Salamon Ernő titokzatos élete, halála és utóélete (Egy költő, akinek a nevét egy iskola viseli).
Vízelvezető csatornába szorult egy ló kedden Maroshévízen. A tűzoltók a helyi polgármesteri hivatal markológépével emelték ki a sáros állatot szorult helyzetéből. Ugyanezen a napon a tűzoltók egy fán rekedt macskát is megmentettek.
2022 tavaszán tartották az utolsó próbákat és előadásokat a gyergyószentmiklósi művelődési házban, azóta pedig „hajléktalanná” vált a város kulturális élete. Jövőre – akár saját forrásból is, de – el szeretnék kezdeni az épület belső felújítását.
1 hozzászólás