Káposztafesztiválnak és vásárnak adott otthont Szárhegy

Lukács Géza földjéről sikerült beszerezni a vékony héjút, ezzel megrakodva indultak vissza a szekerek a vásártérre, az ünnepség legfőbb helyszínére. Kilencedik alkalommal szerveznek ilyen híres káposztafesztivált és vásárt Szárhegyen, hogy a hagyományokat megőrizzék, a vásárlókat minőségi termékhez juttassák, és együtt adjanak hálát jókedvvel a cárina kincséért. Idén még többre  értékelődött a káposzta, hisz nemrég sikerült levédetni a Szárhegyi káposzta márkanevet, a termelők minőségi tanúsítványt kapnak a jó hírnév megőrzése érdekében is.

A piactéren helyet kapott a helyi termelők és kézművesek vására, a különböző kézimunkák és finom eleségek mellett a zöldségfélék is szép számban sorakoztak. A szárazság felére csökkentette a tavalyi termést. De bár a fejek kisebbre nőttek, nem jelent ez hátrányt a vásárlónak. Az ízében nem mutatkozik meg a szárazság, s már a hóharmat is megcsípte, így a megszokott édeskéjére is lehet számítani.

A környékről érkezett vásárolók mellett szép számban voltak távolabbi vendégek is. Különleges látványossággal várták a csodálkozókat a hajdúhadháziak: káposztasarvaló géppel. Szőlős László mutatta be, aki már jó ideje tartja a kapcsolatot a szárhegyiekkel. Egy cipőben járnak, hogy káposztájukat a csalóktól megvédjék, levédetnék „a hadházi lapost”, amely egyébként államilag elismert tájfajta. A hadháziak a káposztafeldolgozásban szereztek nagy tapasztalatot, ezt adják át szívesen a szárhegyieknek – ígérte Szőlősi, aki növényvédelemből szerzett doktori címet, savanyúságkészítésből pedig elismertséget. Sóval savanyítanak, hozzá fűszereket használnak, és káposztával töltik meg a paprikát, de még az uborkának is kifúrják a közepét, hogy a sarvalt zöldséggel megbolondítsák. Az ünnepségen sok volt a hozzájuk intézett kérdés, a legtöbb mégis így hangzott: eladó-e a káposztasarvaló.

Ha egy ünnepségen az ennivalóé a főszerep, elmaradhatatlan a főzőverseny. Egy kikötés volt: a versenyzők káposztát is kellett használjanak főztjükhöz. Sokoldalú a kerek káposzta – derült ki, hiszen volt, aki lucskos-töltelékeset készített csapatával, mások paszullyal és füstös húsfélékkel bolondították, de olyanok is, akik sóban főtt burgonyával kínálták a „disznóságokkal” gazdagított káposztát. Böjte Csaba szárhegyi gyermekotthonának lakói készítették a névre, látványra és ízre is legkülönlegesebb eledelt: a rongyos káposztát. A zsűri ezt illette a legmagasabb kitüntetéssel. A második helyezést a  Ditrói Idősek Klubja kapta, a legegyszerűbb alkotással: nagymama töltött káposztájával, a harmadikok pedig a Székelyföld szerelmesei lettek, akik a töltött és lucskos káposztát ötvözték.. De díjjal tért haza mind a tizenkét főzőcsapat – értékelte a szervezők sportszerűségét Făgărăşan Tibor, a zsűri egyik tagja.

Állt a bál este is Szárhegyen, bár akkorra a vásártérről a sportcsarnok fedele alá húzódtak be az ünneplők. Karmazsin-muzsikára, a Four Play zenekar zenéjére rophatták, akik a Káposztabállal zárták az értékteremtés örömünnepét.