
Tizenhét juh és bárány elpusztult, de könnyen lehet, hogy még nagyobb is lesz a kár az egyik tekerőpataki gazdaságban, ahol szombatra virradóan öldökölt a farkas. Kártérítésre talán évek múlva számíthatnak.
2016. október 24., 13:252016. október 24., 13:25
2016. október 24., 13:472016. október 24., 13:47
Több juh az udvaron feküdt összemarcangolva és kiterítve, többet pedig éppen nyúztak a tekerőpataki Antal Adorján gazdaságában, amikor a helyszínre értünk. A segítségül érkező szomszédok éppen azon voltak, hogy a megsebzett, de még elő állatokat levágják, azt remélve, hogy a hús egy része talán még felhasználható lesz. A gazda elvezetett az istálló hátához, ott a két méter magasságban nyitva hagyott, 20 centi magas ablakra mutat, amelyen bemászott a farkas. Hogy farkas volt, a „tettes” az a rá jellemző vérengzésből is megállapítható, de a karmok nyoma is látszik a deszkákon. Az istállóban őrzött 33 juh közül hetet megölt és sokat megsebesített. Egyet sem vitt el, nem is evett belőlük, néhányat pedig nem bántott. Valószínűleg valami megzavarta és elmenekült.
A helyszín a falu szélén, alig kétszáz méterre van attól a gazdaságtól, ahol szeptember elején végzett hasonló vérengzést – talán – ugyanaz a farkas. Antal Adorján reggel, amikor engedte volna ki az állatokat, akkor látta meg, hogy mi történt az éjszaka. A kutyák ugyan ugattak, de ez nem volt újdonság, „itt a falu szélén minden éjszaka hangos” – mondta. A rendszeresen a közelben járó vadakat jelzik a házőrzők. Hozzátette, eddig az udvarából juhot vagy más haszonállatot még nem bántottak a ragadozók, de nincs olyan tél, hogy legalább egy kutyát meg ne ölnének az udvarán. A kár is bántja, de még jobban aggódik, hogy a közelben ez már a második ilyen farkastámadás két hónapon belül. Ideszokott tehát a vadállat, ki tudja, holnap vagy a jövő héten kihez fog betörni – veti fel az aggályát. Abban nem nagyon bízik, hogy hamarosan kártérítésre számíthat. Tudja, hasonló vadkárok után vannak, akik 3-4 éve várnak hiába a minisztérium kárpótlására.
A 17 elpusztult juh a biztos kárt jelenti, de ennél nagyobb is lehet a veszteség. Mondják az udvaron dolgozók, hogy több juhon kívülről alig látszott egy kis seb, de nyúzásközben derült ki, hogy mekkora sebet tépett rajta a farkas. Így a még látszólag ép juhokból is lehet még elhullás – mondták ottjártunkkor. A láthatóan életképtelen juhokat levágták, hogy – ha az állatorvos vizsgálata nem tiltja meg – a hús egy-egy része még felhasználható legyen. A sértetlen rész azonban kevés, első látásra legalább felét el kell dobni minden levágott juh húsának. Pénzben kifejezve a kárt: egy juh jelenlegi piaci ára 200–250 lej között mozog.
A minisztériumban nem hisznek
Vannak olyan kártérítési dokumentációk, amelyeket három-négy éve továbbított az önkormányzat a környezetvédelmi minisztériumhoz, és azóta sem érkezett a kártérítés. Olyan esetek is vannak, hogy a papírok egyszerűen eltűntek valahol a minisztériumban – ismerteti a helyzetet Egyed József, Gyergyóújfalu község polgármestere, aki maga is szemrevételezte a tekerőpataki farkastámadás nyomait. Így Antal Adorján sem számíthat egyelőre arra, hogy hamarosan megkapja az elpusztult állatai után járó pénzt.
Egyed József hangján érezhető a bizalmatlanság a minisztériumi illetékesek irányába, amikor elmondja: egy hónapja közös beadványt küldtek a Gyergyó-térségi polgármesterek, amiben éppen a vadak elleni védekezésre javasoltak megoldást.
Azt kérték, legyen a prefektus jogkörében egy olyan lehetőség, hogy ha a védett ragadozók által tapasztalt támadások történnek, akkor azonnal kiadhasson egy speciális kilövési engedélyt. A gyors intézkedés ugyanis lehetővé tenné, hogy valóban a károkat okozó farkas vagy medve kilövése történjen meg. Ugyanis, ha hosszabb ideig kell várni az engedélyre, nagyobb a valószínűsége, hogy egy vétlen állatot lőnek ki a kárt okozó helyett.
Ezzel szemben a minisztérium minden kilövést megtiltott az országban. Uniós nyomásra – mondja Egyed József –, utalva arra, hogy – papíron – kevés a medve és a farkas, és emiatt védeni kell őket. „Az rendben van, hogy védik a vadakat, de mi azt várnánk el, hogy ha baj van, akkor a hatóságok álljanak a gazdák mellé” – fogalmaz a polgármester.
A károsult gazdát kérdeztük, hogy látja, tehet-e valamit azért, hogy a farkastámadás ne ismétlődjön meg? A válasz, amit valószínűleg több károsult is így gondol: „Elég a kár, nem hiányzik, hogy még börtönbe is kerüljön az ember azzal, hogy tenni akar valamit a vadállatok ellen.”
A közösségi médiában heves tiltakozást váltott ki a helyi adók emelése, a gyergyószentmiklósi városháza által szervezett lakossági fórumon azonban alig negyvenen jelentek meg csütörtökön este. Elhangzott: a városban nincs mód az adók csökkentésére.
Molnár Ferenc, Székely Csaba, Madách Imre és Alfred Jarry művei is színpadra kerülnek februárban a Figura Stúdió Színház műsorán, Gyergyószentmiklóson és több székelyföldi városban.
Könyvbemutatóra várják az érdeklődőket csütörtökön 17 órától a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárba. B. Kovács András író három kötetét ismerheti meg a közönség.
Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Csíkszereda és Székelyudvarhely után Gyergyószentmiklóson a sor: szombaton délután fél kettőre a művelődési ház előtti térre várják az adóemelés ellen tiltakozó gyergyóiakat.
A régi vízhálózatról az újra kötik át a tömbházakat ezekben a napokban a gyergyószentmiklósi Virág negyedben. Ha tartani tudják az ütemtervet, jövő héten le is zárják a régi hálózatot a lakónegyedben, és idén a város nagy része átáll az új rendszerre.
Gyergyószentmiklós, Csíkszereda és Székelyudvarhely összehangolt petícióval fordul a miniszterelnökhöz, hogy törvénymódosítással adjanak szabad kezet az önkormányzatoknak a terhek mérséklésére és a fogyatékkal élők kedvezményeinek visszaállítására.
Gyergyószentmiklóson is érezhető az adóemelések miatti elégedetlenség. Az önkormányzat lakossági fórumra hívja az embereket, de online szavazás is zajlik, ahol a válaszadók nagy többsége azt jelzi, hogy részt venne egy adóemelés-ellenes tiltakozáson.
Ittas sofőrt tartóztattak fel a hatóságok vasárnap reggel Gyergyószentmiklóson, büntetőeljárást indítottak ellene – közli a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság.
Tíz éve gyűjti és teszi közkinccsé Gyergyószék fényképeken megörökített múltját a Gyergyói DIA. A Tarisznyás Márton Múzeum munkatársai idén bejárják a térséget, hogy újabb embereket nyerjenek meg az ügynek: megmentsék a fotókon fennmaradt értékeket.
A gyergyói farsangok története kerül terítékre a Jó, ha tudunk róla előadássorozat keretében Gyergyószentmiklóson.
szóljon hozzá!