
Tizenhét juh és bárány elpusztult, de könnyen lehet, hogy még nagyobb is lesz a kár az egyik tekerőpataki gazdaságban, ahol szombatra virradóan öldökölt a farkas. Kártérítésre talán évek múlva számíthatnak.
2016. október 24., 13:252016. október 24., 13:25
2016. október 24., 13:472016. október 24., 13:47
Több juh az udvaron feküdt összemarcangolva és kiterítve, többet pedig éppen nyúztak a tekerőpataki Antal Adorján gazdaságában, amikor a helyszínre értünk. A segítségül érkező szomszédok éppen azon voltak, hogy a megsebzett, de még elő állatokat levágják, azt remélve, hogy a hús egy része talán még felhasználható lesz. A gazda elvezetett az istálló hátához, ott a két méter magasságban nyitva hagyott, 20 centi magas ablakra mutat, amelyen bemászott a farkas. Hogy farkas volt, a „tettes” az a rá jellemző vérengzésből is megállapítható, de a karmok nyoma is látszik a deszkákon. Az istállóban őrzött 33 juh közül hetet megölt és sokat megsebesített. Egyet sem vitt el, nem is evett belőlük, néhányat pedig nem bántott. Valószínűleg valami megzavarta és elmenekült.
A helyszín a falu szélén, alig kétszáz méterre van attól a gazdaságtól, ahol szeptember elején végzett hasonló vérengzést – talán – ugyanaz a farkas. Antal Adorján reggel, amikor engedte volna ki az állatokat, akkor látta meg, hogy mi történt az éjszaka. A kutyák ugyan ugattak, de ez nem volt újdonság, „itt a falu szélén minden éjszaka hangos” – mondta. A rendszeresen a közelben járó vadakat jelzik a házőrzők. Hozzátette, eddig az udvarából juhot vagy más haszonállatot még nem bántottak a ragadozók, de nincs olyan tél, hogy legalább egy kutyát meg ne ölnének az udvarán. A kár is bántja, de még jobban aggódik, hogy a közelben ez már a második ilyen farkastámadás két hónapon belül. Ideszokott tehát a vadállat, ki tudja, holnap vagy a jövő héten kihez fog betörni – veti fel az aggályát. Abban nem nagyon bízik, hogy hamarosan kártérítésre számíthat. Tudja, hasonló vadkárok után vannak, akik 3-4 éve várnak hiába a minisztérium kárpótlására.
A 17 elpusztult juh a biztos kárt jelenti, de ennél nagyobb is lehet a veszteség. Mondják az udvaron dolgozók, hogy több juhon kívülről alig látszott egy kis seb, de nyúzásközben derült ki, hogy mekkora sebet tépett rajta a farkas. Így a még látszólag ép juhokból is lehet még elhullás – mondták ottjártunkkor. A láthatóan életképtelen juhokat levágták, hogy – ha az állatorvos vizsgálata nem tiltja meg – a hús egy-egy része még felhasználható legyen. A sértetlen rész azonban kevés, első látásra legalább felét el kell dobni minden levágott juh húsának. Pénzben kifejezve a kárt: egy juh jelenlegi piaci ára 200–250 lej között mozog.
A minisztériumban nem hisznek
Vannak olyan kártérítési dokumentációk, amelyeket három-négy éve továbbított az önkormányzat a környezetvédelmi minisztériumhoz, és azóta sem érkezett a kártérítés. Olyan esetek is vannak, hogy a papírok egyszerűen eltűntek valahol a minisztériumban – ismerteti a helyzetet Egyed József, Gyergyóújfalu község polgármestere, aki maga is szemrevételezte a tekerőpataki farkastámadás nyomait. Így Antal Adorján sem számíthat egyelőre arra, hogy hamarosan megkapja az elpusztult állatai után járó pénzt.
Egyed József hangján érezhető a bizalmatlanság a minisztériumi illetékesek irányába, amikor elmondja: egy hónapja közös beadványt küldtek a Gyergyó-térségi polgármesterek, amiben éppen a vadak elleni védekezésre javasoltak megoldást.
Azt kérték, legyen a prefektus jogkörében egy olyan lehetőség, hogy ha a védett ragadozók által tapasztalt támadások történnek, akkor azonnal kiadhasson egy speciális kilövési engedélyt. A gyors intézkedés ugyanis lehetővé tenné, hogy valóban a károkat okozó farkas vagy medve kilövése történjen meg. Ugyanis, ha hosszabb ideig kell várni az engedélyre, nagyobb a valószínűsége, hogy egy vétlen állatot lőnek ki a kárt okozó helyett.
Ezzel szemben a minisztérium minden kilövést megtiltott az országban. Uniós nyomásra – mondja Egyed József –, utalva arra, hogy – papíron – kevés a medve és a farkas, és emiatt védeni kell őket. „Az rendben van, hogy védik a vadakat, de mi azt várnánk el, hogy ha baj van, akkor a hatóságok álljanak a gazdák mellé” – fogalmaz a polgármester.
A károsult gazdát kérdeztük, hogy látja, tehet-e valamit azért, hogy a farkastámadás ne ismétlődjön meg? A válasz, amit valószínűleg több károsult is így gondol: „Elég a kár, nem hiányzik, hogy még börtönbe is kerüljön az ember azzal, hogy tenni akar valamit a vadállatok ellen.”
A nemzeti ünnep alkalmából új keresztet szenteltek fel Gyergyószentmiklós keleti kijáratánál, a Both-vára aljában vasárnap. Az eseményen résztvevők az elődök hagyományát folytatva állítottak emléket, amelynek gondozását többen is magukra vállalták.
Megérkeztek Borszékre azok az elektromos autóbuszok és kisbuszok, amelyek révén várhatóan már az ősztől elindulhat az újdonságnak számító városi és térségi tömegközlekedés a fürdővárosban és környékén.
Első alkalommal szervezik meg a március 16-tól két teljes hetet felölelő fesztivált, a Gyergyói Bábos Heteket, amely előadásokkal, kiállításokkal, közösségi programokkal hozza közelebb a bábszínház világát a Gyergyói-medence közönségéhez.
Gyergyóiak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban címmel tart előadást március 10-én, kedden délután hat órától a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban B. Garda Dezső történész.
Négy évvel a kiköltözés után még mindig várat magára a város kulturális központjának újranyitása. Bár az energetikai korszerűsítés a finisbe ért, a belső terek teljes megújulásához további jelentős forrásokra és kivitelezési munkákra van szükség.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
Egyszerre két örömhírt is megosztott közönségével a gyergyószentmiklósi HalVirág Bábszínház: közösségi összefogásnak köszönhetően sikerült kisbuszt vásárolniuk, miközben szombaton új előadás premierje következik.
Megkezdődött a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom tornyának felújítása. Csütörtökön leemelték a keresztet és a toronygombot, amelyből 158 év után előkerült az időkapszula – benne egy korabeli levéllel, pénzérmékkel és néhány meglepő tárggyal.
Több mint kétszázhetven fogyatékkal élő gyergyószentmiklósi kapott adókedvezményeket 2025-ben. Miután minden ilyen kedvezményt megszüntetett a kormány, most újra számíthatnak könnyítésekre. Így az 50 vagy 100 évnél idősebb lakások tulajdonosai is.
Megérkeztek azok az elektromos buszok Borszékre, amelyek helyi járatokat fognak biztosítani a fürdővárosban, valamint távolsági összeköttetést Gyergyótölgyes, Gyergyóholló és Maroshévíz irányába.
szóljon hozzá!