Ismerkedés a szalmabála-építészettel

Favázszerkezetes, szalmabálával szigetelt, agyagvakolattal tapasztott fal áll most már a Caritas Varga Katalin utcai székhelyének udvarán. A képzést vezető Abos Ede építész szerint hamarosan ismét „divatba jönnek” a szalmabálaházak, hisz az európai építészeti törekvések a passzívházak irányába tartanak, az energia-hatékony épületeknek pedig sok szempontból kitűnő anyaguk a szalmabála.

A szalmabálából szinte minden megépíthető, de nálunk egyelőre lakóházat ajánlott építeni belőle, mivel ezekre pillanatnyilag nem kell tűzvédelmi engedély Romániában – mondta Abos Ede, azonnal hozzátéve, hogy hivatalos tűztesztek igazolják: a mindkét felől agyagvakolattal tapasztott szalmafal nem tűzveszélyes, „2000 Celsius-fokos hőmérsékleten 90 percig bírja anélkül, hogy begyulladna”.

Építőanyagként hasznosítani más tulajdonságai végett is ajánlott: helyben megtalálható, előállítása nem igényel jelentős energiát, elérhető áron megvásárolható. Az ebből épült háznak olcsó a fenntartása, alacsony a fűtésre felhasználandó energiaigénye, magas termikus komfortot nyújt, időtálló – sorolja a szakember, aki maga is szalmabálából készül családi házat építeni.

Sokan a rágcsálók miatt félnek ettől az építőanyagtól, tartanak attól, hogy az egerek beköltöznek a szalmabálaház falaiba – mondta az építész. Teljesen kizárható ez a veszély – tette hozzá. „A szalmának nincs tápértéke, ezért a rágcsálók csak melegedni használják. De egy jól betapasztott falba nem tudnak bemászni, és vannak más megoldások is, amikkel fokozható az épületek biztonsága a rágcsálók ellen” – magyarázta. Hozzátette, a szalmabálaházak folyamatos törődést igényelnek. A megsérült vakolatot azonnal ki kell javítani. „De állandó törődést igényel bármilyen más anyagból épült ház is” – jegyezte meg a szakember.

A víz a „nagy ellensége” a szalmabálaházaknak, ezért különös gondot kell fordítani arra, hogy a falakat megvédjük az esőtől, a párától és a talajból felszivárgó nedvességtől – magyarázta Abos Ede. Erre is megvannak a megoldások: a falakat nagy ereszekkel lehet védeni, a földdel érintkező szerkezetbe szigetelő anyagot kell használni, a levegőből kicsapódó pára pedig magától távozik a falból, ha a vakolatot páraáteresztő anyagból készítjük.

„Az, hogy szalmából építkezünk, nem azt jelenti, hogy egy rossz minőségű épületet építünk. Fontos a gondos, igényes munka”– hívja fel a figyelmet az építész. Ezért is igyekeznek képzések keretében átadni a szükséges tudást az érdeklődőknek, akikből – mint szombaton is is meglátszott – nincs hiány.