Pénteken kiderült: a Figura Stúdió Színház menedzseri állására pályázók közül senki nem érte el az átmenő jegyet. A minimálisan szükséges hetes osztályzat helyett a szóbeliig jutó Béres László 6,89-et kapott. A háttérben intézményvezető és fenntartó, valamint figurás alkalmazottak közötti rossz kommunikáció és elégedetlenség húzódik.
2012. augusztus 26., 11:572012. augusztus 26., 11:57
2012. augusztus 26., 12:482012. augusztus 26., 12:48
Az írásbeli vizsgát követően, amelyen a Figura Stúdió Színház élére pályázó Béres László 7,12-es, Dézsi Szilárd pedig 2,17-es osztályzatot kapott, további fejleményekről adhatunk hírt. Dézsi Szilárd óvást tett le, az újraértékelés során 3,94-es osztályzatot szerezve, ami kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a szóbeli vizsgára jelentkezhessen. A vizsgáztató bizottság, melyben a szakmát Pál Attila, Gáspárik Attila képviselte, elnöke Szabó Hajnal, titkára Kovács Katalin volt, pénteken fogadta Béres Lászlót szóbeli vizsgára. Kétórás munka után nyilatkoztak a sajtónak, a döntést viszont ez utánra halasztották, mint mondták, olyan új információk jutottak tudomásukra, melyek megnehezítik, részben módosítják korábbi elképzelésüket az igazgató szerződésének meghosszabbításáról.
Kommunikációhiány a fenntartóval
„Évek óta zajló rossz kommunikáció forog fenn intézmény és fenntartó között. Mind a kettő függetleníteni akarta magát a másiktól, erre tevődött rá egyfajta bizalmatlanság is. Tulajdonképpen nem is tudta a fenntartó, hogy mennyit pályáz még költségvetéséhez a Figura, ahhoz, hogy rendezvényeit megtarthassa” – jelölte meg az egyik okot Gáspárik Attila, hozzátéve: „úgy érzem, mi nem is vizsgáztatni vagyunk itt, hanem hogy megpróbáljuk a feleket közelíteni egymáshoz”. Pál Attilával egyetértésben kijelentették: döntésük során azt kell előtérbe helyezniük, hogy Gyergyószentmiklósnak szüksége van saját színházra, a Figura fenn kell maradjon, különben is Hargita megyében szakmailag a legjobb eredményeket ez a színház érte el.
Konfliktus a társulattal
Mind kiderült, a társulat tagjai is hangot adtak elégedetlenségüknek, a vizsgáztató bizottság tagjaihoz eljuttattak egy petíciót, melyben Béres László igazgatói tevékenysége elleni kifogásaikat fogalmazzák meg.
„Én mindent elhiszek, de pár aspektus nem tetszik: ha ez a konfliktus valós, miért pont most adnak neki hangot, mostanáig miért hallgattak? Válásnál sem úgy megy, hogy hazajön a férj, feleség, s bejelenti egyikük, hogy válnak. Annak vannak előzményei: először hideg az ebéd, utána nincs tálalva, aztán nincs is megfőzve… s csak ezt követi a válás gondolata. Itt az önkormányzat nem tudott eddig konfliktusról, és az igazgató sem” – közölte Gáspárik, Pál Attila pedig kifejtette: „A konfliktuskezelés hozzátartozik a menedzser munkájához. A kérdés csak az, hogy ezt a konfliktust meg lehet-e oldani személycsere nélkül. Tudom, hogy a petíció aláírói most úgy érzik, hogy ez lehetetlen. De vajon tényleg nem lehet helyrehozni a kommunikációt?”
„Az sem stimmel, hogy valaki 6-7 évnél többet legyen vezető funkcióban. Van egy periódusa az emberi életnek, amikor demotiválódik, idegesebb, arrogánsabb lesz, fellép a kontroll hiánya” – vélte Gáspárik, bizonyítandó, döntésüket nehezíti, hogy most találkoznak az eddig ismeretlen nézeteltérésekkel. Probléma az is, hogy augusztus végén, az évad kezdete előtt nem lehet sokáig húzni az időt, mert az a színház kárára menne. „Most derül ki, hogy elmaradt az igazgató munkájának évi értékelése” – mondta. Az nem vált egyértelművé, hogy az igazgató mulasztotta el megtenni ezt, vagy a fenntartó feledkezett meg a számonkérésről.
Ne petíciót írjanak, inkább jelentkezzenek
A közérdekre való tekintettel meg kell nézni, ebben a helyzetben mit lehet tenni – mondták egyetértésben a vizsgáztatók. Gáspárik szerint: „A beszélgetés során Béres László beismerte, rossz a kommunikáció mind az önkormányzattal, mind pedig a társulattal. Én úgy érzem, ha ezt elmondta, akkor változás lehet, azt viszont nem tudhatom, hogy mint Münchausen ki tudjuk-e húzni magunkat a mocsárból saját gallérunknál fogva. Mondhatnánk, hogy jöjjön valaki más, ha lenne, kiből választani.”
A sajtótájékoztatón Gáspárik kijelentette: „ha én a leadott menedzseri terv és a beszélgetés alapján kellene döntsek, azt mondanám, hogy Béres László folytassa a munkáját. Az új információk viszont kétségeket szültek bennem.” „Bármit döntsünk is, a Figura most megújulás előtt áll” – szögezte le Pál Attila. „Én csak azt szeretném, hogy ha újabb versenyvizsga lesz, akkor azok közül, akik a petíciót aláírták, jelentkezzenek menedzsernek. Jó képességű emberek vannak, miért nem jelentkeztek akár húszan a versenyvizsgára, hogy az okozzon nekünk fejtörést, hogyan választjuk ki a legjobbat? Ha újabb kiírás lesz, megkérem, nyújtsák be a pályázatukat, mutassák meg, hogy akarnak jobbak lenni!”
Tanács és döntés
Óhatatlanul struktúraváltásra van szükség, az önkormányzat át kell világítsa a színház tevékenységét, végig kell hallgatni az alkalmazottak vélt és valós panaszait, az igazgató sértődéseit, mert csak így lehet továbblépni – értettek egyet a vizsgáztatók, akik késő délután közölték döntésüket: Béres László nem kapta meg a hetes, átmenő jegyet.
A jegyzőkönyv szerint az eredmény kiközlésétől számított három munkanap áll rendelkezésre Béres Lászlónak óvás benyújtására. Ennek hiányában harminc napon belül újabb versenyvizsgát ír ki az önkormányzat.
Béres Lászlót is megkerestük az eredmény nyilvánosságra hozatalát követően. Elmondta, nem ismeri a vizsgáztatók döntését, és lévén, hogy egy nehéz időszakon van túl, eredménytől függetlenül pihenni szeretne, nyilatkozatára csupán e hét folyamán számíthatunk.
Megérkeztek Borszékre azok az elektromos autóbuszok és kisbuszok, amelyek révén várhatóan már az ősztől elindulhat az újdonságnak számító városi és térségi tömegközlekedés a fürdővárosban és környékén.
Első alkalommal szervezik meg a március 16-tól két teljes hetet felölelő fesztivált, a Gyergyói Bábos Heteket, amely előadásokkal, kiállításokkal, közösségi programokkal hozza közelebb a bábszínház világát a Gyergyói-medence közönségéhez.
Gyergyóiak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban címmel tart előadást március 10-én, kedden délután hat órától a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban B. Garda Dezső történész.
Négy évvel a kiköltözés után még mindig várat magára a város kulturális központjának újranyitása. Bár az energetikai korszerűsítés a finisbe ért, a belső terek teljes megújulásához további jelentős forrásokra és kivitelezési munkákra van szükség.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
Egyszerre két örömhírt is megosztott közönségével a gyergyószentmiklósi HalVirág Bábszínház: közösségi összefogásnak köszönhetően sikerült kisbuszt vásárolniuk, miközben szombaton új előadás premierje következik.
Megkezdődött a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom tornyának felújítása. Csütörtökön leemelték a keresztet és a toronygombot, amelyből 158 év után előkerült az időkapszula – benne egy korabeli levéllel, pénzérmékkel és néhány meglepő tárggyal.
Több mint kétszázhetven fogyatékkal élő gyergyószentmiklósi kapott adókedvezményeket 2025-ben. Miután minden ilyen kedvezményt megszüntetett a kormány, most újra számíthatnak könnyítésekre. Így az 50 vagy 100 évnél idősebb lakások tulajdonosai is.
Megérkeztek azok az elektromos buszok Borszékre, amelyek helyi járatokat fognak biztosítani a fürdővárosban, valamint távolsági összeköttetést Gyergyótölgyes, Gyergyóholló és Maroshévíz irányába.
Kétnapos, gyakorlatorientált kertésztanfolyamot szerveznek Gyergyóremetén március 13–14-én. A rendezvény célja, hogy a helyi gazdák és kertbarátok neves szakemberektől szerezzenek naprakész, a mindennapokban is hasznosítható tudást.
szóljon hozzá!