Gyergyószentmiklós figyelmet igénylő épületei

Gyergyószentmiklóson 17 műemlék épület szerepel a listán, beleértve a városkép megnevezéssel jelölt utcarészeket is. „A műemlékvédelmi zóna a műemléknek nyilvánított épület százméteres körzetét jelenti alapértelmezésben. Ennek határát módosíthatja a szakhatóság, amennyiben városrendezés és városkép szempontjából egymástól szervesen különálló egységek tartoznak a százméteres körzetbe” – ismertette Madaras Szidónia. Kitért a lakók kötelességére is, hangsúlyozva, „a műemlék épületek lakóinak kötelességük az épületek állagának megőrzése és a biztonsági óvintézkedések megtétele – hogy sem a lakók, sem a járókelők testi épségét ne veszélyeztesse az ingatlan.”

Egy épület két úton nyilvánítható műemlékké, az eljárás ideje pedig nyolc hónaptól egy évig terjed.
„Állami, önkormányzati, egyházi tulajdonban lévő ingatlanok és régészeti lelőhelyek esetén hivatalból elindítja az országos kulturális és örökségvédelmi hatóság. Másik esetben kérelmezheti az ingatlan tulajdonosa, az illetékes önkormányzat, a történelmi műemlékek országos bizottsága vagy más műemlékvédelmi alapítványok, szervezetek. A kérvényezési dokumentációnak tartalmaznia kell a megfogalmazott igénylés mellett szakvéleményeket, terveket, fényképeket, felméréseket, funkcionális besorolást, a tulajdonjogot igazoló okirat másolatát, kataszteri térképet és telekkönyvet” – ismertette a szóvivő.

Hozzátette, „az adminisztratív procedúra viszonylag hosszas, ellenben a kérelmezés és a minősítés véglegesítése közötti időszakban védelmet élvez az épület – hivatalból műemlékként kezelik a szakhatóságok, amennyiben a kérelem leadásától számított 15 napon belül egyértelmű kizáró okra nem derül fény. Amennyiben a kérvényező ez idő alatt nem kapott nemleges választ, az épületre vonatkozó bármilyen intézkedést illetően a végleges döntés előtt is a műemlékekre vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni. Nemleges válasz esetén a következő három évben nem kérelmezhető a műemlékké nyilvánítás, kivétel ez alól, ha ez idő alatt más bizonyító okirat vagy egyéb bizonyíték előkerül, ami egyértelműen igazolná a műemléki státust. Minderről a 2001/422-es műemlékvédelmi törvény rendelkezik. Besorolási kritériumnak számít az épület kora, építészeti, művészeti, illetve városrendezési szempontok, a gyakoriság (mennyire számít egyedinek az épület), illetve a szimbolikus érték-emlék kritérium. Mindezekben a kategóriákban pontot kap az épület, ennek eredményeképp pedig eldől, műemlék-e, és ha igen, melyik kategóriában.”

Gyergyószentmiklóson több épület, épülethomlokzat szerepel  az 1999-es évből származó 38-as számú helyi tanácshatározatban, melyek különleges odafigyelést igényelnek. „Ezekre az épületekre a műemlékvédelmi törvény előírásai értelemszerűen nem érvényesek. Ezek csupán a helyi testület által reprezentatívnak ítélt épületek, helyszínek, amelyek ápolása-kezelése különleges odafigyelést igényel” – hangsúlyozta Madaras Szidónia.

Szentmiklósi műemlék épületek
Both vára; Pricskei vámhivatal romjai; Szabadság tér 1-30. szám között városkép; első hitelszövetkezet épülete – Fürdő utca 5. szám – jelenlegi Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének székhelye; Alszegi csengettyű – Békény utca 70. szám; Tinka malom – Békény utca 77. szám; Örmény templom – templom, kápolna, fal; Felszegi csengettyű – Csengettyű utca 2. szám; Szent György templom – Miron Cristea utca 12. szám; Benedek-kúria – Gábor Áron 18. szám; Bíróság épülete – Kossuth Lajos 4. szám; Salamon Ernő Gimnázium – Gyilkostó sugárút 3-5. szám; Czárán-ház – Márton Áron utca 7. szám; Szent Miklós katolikus templom – templom, fal, régi parókia; Márton Áron utcaképe – Márton Áron utca 10., 12., 14. szám; Örmény plébánia – Petőfi Sándor tér 4. szám; Tarisznyás Márton Múzeum – Vertán-ház – Rákóczi Ferenc Utca 1. szám.

Reprezentatívnak minősített épületek
A 38/1999-es helyi tanácshatározat értelmében reprezentatívnak minősített épületek és helyszínek: a zsinagóga; Likas zsomboly közvetlen szomszédsága; a Gyilkos-tó közvetlen szomszédsága; Új Élet utca; Rózsák utcája 1-11. és 2-30. szám (kivétel 4. és 18. szám); Vár utca 20-28. és 8-10. szám; Selyem udvar; Petőfi Sándor tér 8-10. szám (megj. a koridegen vaskapuk cseréjével); Márton Áron utca 15., 16., 18., 20., 22., 23., 24., 26., 27., 29., 31., 36. szám, a Szabadság tér 7-9. számnál lévő fa kapuk; Kossuth Lajos utcai homlokzatok: 26-48., 52-58. és 144-158. szám; a Kossuth Lajos utcában Csiky doktor lakóháza, melyet Kós Károly tervezett; Rákóczi 11/b. szám, egykori gabonaraktár; a nagyáruház homlokzata.