Gambiai üzenet: a székely üzletemberek legyenek bátrabbak!

– Mit fed az, hogy valaki nagykövet?

– A nagykövet esetén két vonalon induló diplomáciai státust kell követni, vannak a karrierdiplomaták, akik diplomáciai rangfokozatok elérését követően válnak nagykövetté, de lehetnek politikai vonalon kinevezett nagykövetek is, akiket általában a küldő ország elnökének mandátuma lejártával visszahívnak. Az utazó nagykövet kifejezés azt jelenti, hogy non rezidens státussal rendelkeznek, őket a megbízó állam bárhová küldheti a világon. Régebb a brit diplomáciai rangfokozatok között volt tiszteletbeli nagyköveti státus is, ez kilencven százalékban már megszűnt. A diplomáciai külképviseletek élén nagykövetek vagy megbízott miniszterek állnak, a nagykövet kinevezéséig megbízott ügyvivők, általában szakdiplomaták látják el a testület vezetését. Az én helyzetem különleges kettőssége abból adódik, hogy én rezidens vagyok román területen, ideérkezésemkor az újonnan alakult gambiai diplomáciai testület élére lettem kinevezve, akkor még konzuli titkárként. November 12-én Bukarestben lesz a megbízólevél-átadás.

– A protokoll összegzi mindazon előírásokat, amelyeket be kell tartani például a diplomáciai kapcsolatok során. Melyek ezek kötelező minimuma a nagykövet fogadása esetén?

– A nagykövet mindig az államelnök képviselője, azért jár neki az őexcellenciája titulus, és mindenhol az államelnöknek kijáró protokollal szokták fogadni. Esetünkben nincs testőrség, a képviseletünk védelmét mindig biztosítja a román állam. A fogadás helyszínen kiteszik, illetve a teremben felállítják a nagykövet által képviselt ország lobogóját, a nagykövet autóján is látható, ezenkívül pedig a szervezők által közölt protokollt egyeztetik. Fontos az is, hogy a helyi elöljáró vagy rendezvény főszervezője fogadja a nagykövetet, bemutatja a többi elöljárónak, és őt megillető helyre ülteti kíséretével együtt. Ez a minimum, de számos szabály létezik még, így például egy nagykövet soha nem sértődik meg, csak ha erre utasítást kap.

– Marosvásárhelyi magyarként Osváth Pál képvisel egy afrikai államot. Hogy is van ez?

– Ez működik például a tiszteletbeli konzulok esetében is; ők mindig a fogadó ország állampolgárai közül vannak kiválasztva. Az, hogy én Gambiát 2005 óta képviselem, felkérésen alapszik. Az afrikai államok esetén is gyakorlat az, ami dél-amerikai, ázsiai országokban, hogy képzett szakembereket, nem kimondottan diplomatákat kérnek fel külszolgálatra. Gambiának azért is előnyös, hogy én képviselem, mert helybéli vagyok, ismerem az ország nyelvét, a szokásokat. Azáltal, hogy Románia elfogadta jelölésemet, Gambia bizonyítékot nyert arról, hogy egy megbízható személyről van szó.

– A gambiai államot kell itt képviselnie, az országban lévő gambiai állampolgároknak adott esetben segítséget és konzuli védelmet kell biztosítania. Az utóbbiakra volt már példa?

– A segítségnyújtás semmiképpen sem értelmezhető úgy, hogy kimentjük őket a román törvényes előírások alól. A román hatóságok által őrizetbe vett személyek kérésére meglátogatjuk, megkérdezzük, van-e lehetősége ügyvéd fogadására, és értesítjük a gambiai hatóságokat, bel- és külügyminisztériumot. Jelenleg nincs ilyen eset, információink szerint 202 gambiai állampolgár tartózkodik Románia és Moldova Köztársaság területén, egyetemisták, továbbképzésen vesznek részt vagy pedig sportolók. Sajtóból értesültünk egy gambiai sportolóról, közöltem a sportklubbal, hogy az országban van gambiai diplomáciai testület, ha igényli látogatásomat, jelezze. Egyelőre még válasz nem érkezett. Nincs információnk arról viszont, hogy vannak-e gambiai menekültek az országban. Gambiai polgár kimondottan politikai menedékjogot kérhet Romániában indokoltan. Ennek elfogadásától ő a romániai hatóságok védelmébe kerül, velünk semmilyen nemű adatot nem közölnek róla.

– Mit tudhatunk egészségügy, tanügy, környezetvédelem kérdéséről gambiai viszonylatban?

– 1995-től nem volt semmilyen járvány, amit az egészségügy világszervezete jegyzett volna. Minden beutazónak kötelező a sárgaláz elleni oltás. Az egészségügy a nagyvárosokban lévő klinikákban zajlik kimondottan, de a mentők haladását elég jól segíti a körülbelül 900 kilométeres úthálózat, melyből közel 400 kilométer aszfaltozott. Egyébként az átlagéletkor országos szinten 60 év, a gyermekvállalás terén 3-4 gyerek a maximális. Az iskola tekintetében kilenc elemi a kötelező állami támogatással, de gyakran már az elemi padjában ülőkből választják ki, hogy ösztöndíjjal kit küldenek további képzésre európai országokba, főleg Nagy-Britanniába, visszatérve 10-15 éves szerződéssel állami intézményekben munkáltatják. Nagyon távoli még az európai célkitűzés, hogy minden házban legyen számítógép, de ezt nem az anyagiak hiánya hátráltatja, hanem az áramszolgáltatás. Jelenleg még áramfejlesztőkkel oldják meg a villamos energia biztosítását, de elkezdődött a hálózat kiépítése. Ami a környezetvédelmet illeti, Alhaji Yahya Jammeh államelnök igencsak környezetbarát, zöldenergia-párti. Gambiában európai pénzforrások felhasználásával állami támogatásban részesülnek a zöldenergiát felhasználó vállalkozások. Tilos a fegyverhasználat, vadászat az ország területén, ezzel próbálják védeni a vadállományt, hisz néhány ritka énekesmadár kimondottan csak a Gambia folyó völgyében fészkel. Védettek a ritka eszencű fák, a mahagóni, szantál, ében kivágása, országból való exportálása tilos. Az altalajkincsek államtitokként vannak kezelve, az ország vizeiben tilos a kardhal, egyébként nemzeti szimbólum, halászata. Visszatérve a zöldenergiára, az elnök, magyar vállalkozó terve alapján, saját kezűleg készített egy zöldenergia-szimbólumot, egy fotovoltaikus kalapot, és ezt gyakran viseli is.

– Gambia szegény afrikai országként jelenik meg sokak képzeletében. Hogyan élnek ott az emberek, valóság az, hogy nyomor van, megélhetés miatt menekülnek más országokba?

– 2 100 000 lakosa van az országnak a tavalyi népszámlálás szerint, ebből kevesebb, mint két százalék tartózkodik külföldön. A megélhetés nem jelent gondot, a lakosság több mint hatvan százaléka a mezőgazdaságban talál elfoglaltságot, egyre jelentősebb a turizmusból származó bevétele is. Fejlődő piacról beszélünk mind a gazdaság, mind a turizmus terén. Rendszeresen szervezünk üzletembereknek szakmai találkozókat ott, hisz több ágazatban is szabad a piac, számos lehetőség van akkor is, ha csak azt vesszük figyelembe, hogy a Gambiából, és az egész Afrikai Unió térségéből az Európai Unióba importált termékekre nem kell vámot fizetni, vagy hogy sok területen nincs konkurencia. A turizmus terén egyre jobban körvonalazódik, hogy míg eddig például Ciprusban töltötték az észak-európai országokból a hideg évszakot, az utóbbi években egyre többen a nyugat-afrikai országokba jönnek nyaralni. 1985-től működik a Sheraton Gambia, huszonhat nagy szállodáról beszélhetünk az Atlanti-óceán partján. Nagyok a beruházási lehetőségek, a jelenlegi törvények szerint külföldi fizikai és jogi személyek is vásárolhatnak telket, termőföldet, tengerparti sávot Gambiában, és megváltoztatták az adózási rendszert is, hogy vonzó legyen a befektetők számára. Nagyon jó a közbiztonság, kimondottan Gambiára érvényes, hogy szinte nulla százalékos az erőszakos cselekedetek száma, a törvények nagyon szigorúak. Az államelnök ugyanis rájött, hogy csak szigorral lehet kézben tartani egy olyan országot, amelyik polgárháborún esett át, amelyik kivált Szenegálból és a kontinentális Afrika legkisebb országa.

– A törvényekből nem hiányoznak a halálbüntetések sem, és ez bármely más ország állampolgárára is vonatkozik...

– Rend a lelke mindennek... szól a magyar mondás, és gondolom, hasonló lehet az alapja az államelnök döntéseinek is. Nem ellenőrizhető egy olyan ország, ahová tavaly Nagy-Britanniából és Németországból több mint egymillió turista érkezett. Tudott dolog, hogy bizonyos országokban nem törvénybe ütköző bizonyos drogok használata. Gambia viszont egy muzulmán ország, tiltott mindennemű kábítószer és ezekből derivált anyagok használata, szállítása, közvetítése. Ennek megszegése halálbüntetést eredményez. Vízumok kiadásának része egy saját kezűleg aláírt elismervény, mely szerint mindenki tudatában van ezen törvénynek, mert senki nem élvez kivételt. De halálbüntetést jár a pedofil tettekért, az embercsempészetért is; a szerencsejáték teljes mértékben tilos.

– Székelyföldi vállalkozókkal tárgyalt az elmúlt időszakban Osváth Pál. Milyen gambiai lehetőségekről tudta tájékoztatni, mivel biztathatta őket?

– Kilenc körzetre osztódik Gambia. Az ország területét a Gambia folyó szeli ketté, a kiépített, állami tulajdonú öntözőhálózat hossza körülbelül 800 kilométer, ehhez hozzácsatolható bármilyen magánvállalkozás, és csak az energiát kell kifizetni. De Székelyföld esetén főként arra térnék ki, hogy a fakitermelő cégeknek miért érdemes a nyugat-afrikai piacot megcélozni. A Székelyföldön legyártott minőségi áru keresett Gambiában, mivel a turizmus és gazdaság fejlődése is újabb ingatlanok építését teszi szükségessé. Persze, vannak korlátok is, az országban csak egyemeletes házakat szabad építeni, színben pedig illeszkedni kell a környezethez, a krém-barna színek megengedettek csak például a tengerparti sávon. Összevetve egyértelmű, hogy a székelyföldinél jóval magasabb áron lehet Gambiában faházhoz jutni. Ha a székelyföldi cégek közül pár összefogna, hogy a hosszú hajóút költségein, majd az építkezés fázisain megosztozzanak, megérné a beruházás. Az ingatlanfejlesztéssel a turizmust kellene megcélozni, de több területen is lennének üzleti lehetőségek. Hogy csak egyet említsek: Gambiában és környezetében még hét országban nincsen optikus, ugyanakkor keresünk olyan céget, amelyik a fahulladék feldolgozásához, brikettgyártáshoz szállítaná a szükséges technológiát, és kezdené el a tevékenységet. Figyelmeztetnem kell a bármilyen piacot megcélzó vállalkozókat, hogy ne hagyják ki számításukból az esős évszakot, ami július felétől augusztus végéig tart, és korlátlan mennyiségű víz zúdul le, mert ebben az időszakban az élet megáll, akárcsak a ramadán negyven napján.

– A beruházások megvalósulásához mit tud segíteni a nagykövetség?

– Megpróbálunk több téren is a vállalkozók rendelkezésére állni, Bukarestben, Marosvásárhelyen kereshetnek fel, telefonon, levélben jelentkezve. A nagykövetség felvállalta például, hogy szakmai körutakat szervez, legközelebb február elején a vállalkozók a helyszínen szerezhetnek információkat a lehetőségekről. Fontos az is, hogy nem versenyeztetünk cégeket, egy-egy iparágban csak egy-egy cég van jelen, a leghamarabb érkező, tehát konkurencia nincs, társulni viszont lehet. Létezik egy cégregisztráció, amelyik az exkluzivitást biztosítja a cégek számára, ezenkívül információval szolgálunk minden érdekelt téren: gazdaság, bankrendszer, törvények, vízumkötelezettség, cégbejegyzés körülményeit ismertetjük, közvetítünk, a vállalkozó a bankszámla megnyitásának aláírásáért kell csak Gambiába utazzon.

– A székelyföldi vállalkozókkal eddig folytatott beszélgetések, találkozások alkalmával milyen tapasztalatok születtek, milyen javaslatok lehetnek?

– A székelyföldi vállalkozóktól elvárom, hogy az elkövetkezendőkben legyenek egy kicsit gyorsabbak, a megígért időpontokat, találkozások, előjegyzések esetén tartsák be. Természetesen találkoztam nagyon professzionális módon működő, komoly menedzsmenttel és korszerű technológiával rendelkező cégek képviselőivel is. Azt kell mondanom a pontosság követelménye mellett, hogy legyenek egy kicsit bátrabbak, mert azt tapasztalom, hogy félénkebben közelítenek az újdonságához, mint a Románia egyéb területeink élő üzletemberek.