
Fotó: Tamás Attila
Gyergyóremete önkormányzata az Alkoza-Bükk közbirtokosság felszámolását kezdeményezi a bíróságon. A közbirtokosság vezetői szerint erre a kezdeményező Laczkó-Albert Elemérnek nem lett volna joga. A polgármester szerint azonban éppen a törvény előírásai miatt kerülhet sor a közbirtokosság feloszlatására – írja pénteki címlaptörténetében a Gyergyói Hírlap.
2015. augusztus 14., 14:072015. augusztus 14., 14:07
Az Alkoza-Bükk közbirtokosság lényegében újraalakulása óta harcban áll Gyergyóremete önkormányzatával, amiatt, hogy a község saját vagyonaként kezeli azt az erdőterületet, amit a közbirtokosság visszakövetel. Az Alkoza tavaly megválasztott vezetősége számos panaszt tett különböző szerveknél, többek közt azzal vádolva Laczkó-Albert Elemér polgármestert, hogy törvénytelenül jár el, amikor nem hajlandó visszajuttatni a közbirtokosság tulajdonába az 1090 hektáros területet.
Júliusban a polgármester a közbirtokosság felszámolását kezdeményezte a bíróságon. Portik Nándor tavaly megválasztott Alkoza-elnök és Pál Antal alelnök ennek kapcsán kifejtette: nézőpontjuk szerint Laczkó-Albert Elemér ezzel túllépte hatáskörét, hiszen olyan döntést szeretne elérni a bíróságon, amelyet neki nincs joga kérni, mint egy közbirtokosságtól kívül álló személynek.
Portik Nándor kifejtette, sem a polgármesternek, sem a község önkormányzatának nem lehet az ügyben perbe hívó minősége, hiszen egy hivatalosan bejegyzett szervezetet nem lehet csak úgy felszámolni. Esetleg a pénzügyi hatóságok vagy egy hitelező kérhet felszámolást, olyan esetekben, ha az állam felé vagy más hitelezővel szemben tartozásokat halmozott fel. Ez azonban nem így van. Egy másik lehetőség lehetne a közbirtokosság felszámolására, ha a tagság kezdeményezné ezt. Ez a helyzet sem áll fenn – szögezte pe Portik Nándor, hozzátéve, hogy a remetei polgármester kezdeményezésének nincs elfogadható jogi alapja.
Elmondta viszont, hogy az Alkoza-Bükk közbirtokossággal kapcsolatos különböző lépései miatt Laczkó-Albert Elemér ellen több hatóságnál is panaszt tettek. A kivizsgálások folyamatban vannak.
Az Alkoza-Bükk vezetői továbbra is fenntartják azt az álláspontjukat, miszerint Gyergyóremete önkormányzata jogellenesen szerezte meg a közbirtokosság vagyonát, aminek visszaköveteléséről továbbra sem mondanak le. Véleményük szerint a polgármester és az általa vezetett önkormányzat kárt okozott a több mint négyszáz közbirtokossági tagnak az erdő vissza nem adásával, és azzal, hogy ezt a vagyont továbbra is használja. Az Alkoza-Bükk vezetői ugyanakkor kijelentették: az sem jelenthet jogalapot a közbirtokosság felszámolására, hogy annak nincs vagyona, hiszen ennek visszaszerzéséről ők nem mondtak le, továbbra is erre törekednek, ez tehát nem egy lezárt fejezet.
Az elmúlt időszakban az Alkoza-ügyben minden lehetséges szerv vizsgálódott Gyergyóremetén, és a kivizsgálás-sorozat vezetett oda, hogy kiderüljön: a közbirtokosság semmilyen módon nem kaphatja meg azt a területet, amiről a vita folyik – mondta el érdeklődésünkre Laczkó-Albert Elemér. „Amit 2004-ben nem tudtunk, most az ellenőrzések nyilvánvalóan kimondták. Az Alkoza által követelt erdők nem is a község magánvagyonát képezik, hanem egyenesen a közvagyonhoz tartoznak, így elidegeníthetetlenek, vagyis senkinek semmilyen módon nem lehet eladni ezeket” – fejtette ki a polgármester. Ha az erdő Gyergyóremete közvagyona, akkor semmiképpen nem lehet másé, így az Alkoza-Bükk Közbirtokosságnak sem szerepelhet a statútumában, mint a vagyona. A polgármester szerint emiatt született az a döntés, hogy bírósági úton érjék el, hogy a közbirtokosság vegye ki statútumából ezt a vagyont.
Ennek azonban az lehet a járulékos következménye, hogy a közbirtokosság megszűnik, hiszen a törvény, ami alapján létrehozták, kimondja, hogy erdővagyonnal kell rendelkeznie. Erdővagyona azonban nincs és már biztosan nem is lehet – szögezte le Laczkó-Albert.
Pál Antal felvetette, hogy a polgármester is tudja, törvénytelenséget követett el. Mert ezzel magyarázható, hogy a község önkormányzati képviselő-testületének augusztus 6-i ülésén napirendre került egy olyan, még 2004-ben született határozat visszavonása, amelyben az akkori testület jóváhagyta egy öt hektáros erdő eladását a borszéki ásványvíz-palackozó vállalat számára. Azaz most a község vissza akarja szerezni az eladott területet. Pál úgy tudja, minderre a számvevőszék kötelezi a polgármestert, arra hivatkozva, hogy ezzel kárt okozott a községnek.
Laczkó-Albert Elemér pontosít. Valóban kiderült a mostani kivizsgálások során, hogy mint közvagyont, nem lehetett volna eladni a szóban forgó, összesen 5,7 hektáros erdőt. Nagy szerencse, hogy a Romaqua nem gördít akadályokat a visszaszerzés elé – mondta. Másik szerencsés körülmény a polgármester szerint, hogy akkoriban úgy kötötték az adásvételi szerződést, hogy az érvényes üzemterv idejére a község gazdálkodik az erdővel, és csak maga a terület lett a vásárlóé. Az ásványvíz-palackozónak akkoriban az volt a terve, hogy arra a területre költözteti az üzemét, de ez nem valósult meg, és az elképzelésről is lemondtak, így nem zárkóznak el attól, hogy visszaadják az erdőt. Amint Laczkó-Albert Elemér elmondta, ugyanazért az összegért hajlandó a Romaqua visszaadni a területet, amennyiért 2004-ben megvette. Egyébként az akkor befolyt pénzből fejezte be Gyergyóremete az új községháza építését.
A remetei polgármester a Gyergyószentmiklósi Bíróságon kezdeményezte az Alkoza-Bükk közbirtokosság elleni eljárást, majd kérte, hogy az ügyet a Marosvásárhelyi Táblabíróságra helyezzék át. A közbirtokossági vezetők szerint azért tette ezt, mert attól tartott, hogy a sok feljelentés hatására a gyergyószentmiklósi bírókra nyomást tudnának gyakorolni és elérni, hogy javukra döntsenek. Ezzel szemben Laczkó-Albert elmondta, azt tapasztalták a kivizsgálások alatt, hogy amint egyik vagy másik hatóság végzett a vizsgálattal és semmi terhelőt nem találtak az önkormányzatnál, az Alkoza-vezetők rendre korrupcióval vádolták meg őket. Azt állították, hogy Hargita megyében minden hatóság le van fizetve, azért hunyja be a szemét. Most éppen ezért kérték az ügy Marosvásárhelyre helyezését, hogy az ilyen kijelentésekre ne adhassanak újabb okot. A Marosvásárhelyi Táblabíróság egyébként elutasította az áthelyezési kérelmet, az ügy a Gyergyószentmiklósi Bíróságon folyatódik.
Feszült hangulatú, de informatív lakossági fórumot tartottak Gyergyóalfaluban az A8-as autópálya nyomvonala mentén tervezett kisajátításokról. Bár a kártalanítási összegeket már elkülönítették, a helyi gazdák szerint a határidők betarthatatlanok.
Eltelt egy hónap, amióta újra bevezették a fizetéses parkolási rendszert Gyergyószentmiklóson. A tapasztalat szerint a kezdeti félreértéseket leszámítva az emberek többsége betartja a szabályokat. A bérletet váltók száma meghaladta a 300-at.
Többen kimenekültek egy gyergyószentmiklósi húsfeldolgozó épületéből, amint a létesítményben tűz keletkezett kedden este. Egy ember égési sérüléseket szenvedett a karjain. Jelenleg is zajlik az oltás.
Érdekes eszmefuttatásra hívja olvasóit a kultúráról a gyergyószentmiklósi könyvtár csütörtökön. Meghívottjuk Vida Gábor író, a Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztője lesz.
Újabb kezdeményezéssel segíti a rászorulókat a Gyulafehérvári Caritas: hétfőn megnyitotta a Szent Márton Éttermet, amelynek bevétele a gyergyószentmiklósi szeretetkonyha működését támogatja.
Két személyautó ütközött össze szombat hajnalban Gyergyószentmiklóson, a balesetben egy 72 éves nő megsérült, az egyik sofőr leheletében pedig alkoholt mutatott ki az szonda.
Hosszú, akadályokkal teli évek után végre elindulhatott a tevékenység a gyergyócsomafalvi Csalóka Óvodában. A 118 éves egykori községháza épülete teljesen megújult, és ma már korszerű, biztonságos környezet fogadja a gyerekeket.
Dr. Bíró Levente tüdőgyógyász A leggyakoribb légúti betegségek megelőzése címmel tart előadást Gyergyószentmiklóson.
Tájékoztató megbeszélésre hívja a lakosságot Gyergyóalfalu községvezetése az autópálya-beruházással kapcsolatban. Az esemény január 22-én, csütörtökön 12 órára van meghirdetve a helyi kultúrház színháztermébe.
Noha hosszú sorok nem alakultak ki, folyamatos a forgalom a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal adóosztályának pénztáránál. Január 15-től lehet befizetni a 2026-os évi helyi adókat.
szóljon hozzá!