Emlékezni áldott alkalom

Fotó: Balázs Katalin

Bíró Sándor református lelkész gondolatával emlékeztek alig százan a gyergyószentmiklósi római katolikus temetőben. Ötvenhat éve, 1956-ban megmutatta a magyar nemzet szabadságvágyát.

Balázs Katalin

2012. október 23., 18:532012. október 23., 18:53

2012. október 23., 21:352012. október 23., 21:35

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

„A pesti utca véres köveire, a kiskorú megkínzottakra, a halálraítéltekre, a Mansfeld Péterekre és Pongrácz Gergelyekre, a szétlőtt Budapestre, a tatabányai sortűzre, a kommunisták által nemzettársaikra küldött tankora, nyugat árulására és hátfordítására, az \'56 november negyedike utáni áldozatokra, a meghurcolt százezrekre, köztük erdélyi, székelyföldi, mi több Gyergyó-medencei meghurcoltakra, bebörtönzöttekre, egész életükben szem előtt tartottakra nem elég egy nap emlékezni egy esztendő alatt. A hasonló rendezvények azt kellene szolgálják, hogy a bátrak, a nemzet szabadságáért akár életükkel is áldozni készek példája soha ne halványuljon, üzenetük, a szabadságba vetett hit fontossága apáról fiúra szállhasson” – hangzott el a gyergyószentmiklósi megemlékezésen Bajna György újságíró gondolataként. Az \'56-os erdélyi mártírokat, a szabadság hőseit soroló fényképek alá kerültek az emlékezés koszorúi, itt eresztették félárbocra a gyászszalagos magyar lobogót.

Mezei János polgármester a magyarság szabadságvágyát idézte, az ötvenhatos fiatalok elkötelezettségét, összefogását, lelki tisztaságát. „Szabadságszerető a magyar nép, akkor is, ha ehhez áldozatok kellenek, ha a túlélők ehetik a megtorlás keserű kenyerét” – fogalmazott a város polgármestere. Rokaly József tanár a forradalom történetét foglalta össze, amikor 200 ezer szovjet beavatkozó 2000 tankkal „úrrá lett a helyzeten” anélkül, hogy a szabad világ valamit tett volna a tiltakozáson kívül. Így lett 13 ezer sebesült, 16 ezer Szibériába deportált, és százezrek menekültek nyugatra.

Dézsi Zoltán, a város egykori polgármestere Szóljatok harangok című versét Bíró Sándor református lelkésznek, 56 című költeményét vitéz Salamon Lászlónak, a megemlékezés egyik szervezőjének ajánlotta, majd a református és római katolikus egyházak képviselői imádkoztak a meghurcoltak lelki üdvösségéért. Az esemény, melyet Gyergyószentmiklós Önkormányzata, a Volt Politikai Foglyok Gyergyószentmiklósi Szövetsége és az \'56-os Vitézi Lovagrend Gyergyói Törzskapitánya szervezett, koszorúzással ért véget.