Dr. Gubcsi Lajos EX-libris díj: a díjazottak minősítik

A Borsos Miklós Művelődési Házban egy esztendővel ezelőtt volt a gála „első felvonása” – ahogy a díj alapítója fogalmazott. Most másodjára tartották meg a rangos rendezvényt, melynek helyi szervezője a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány és a Csomafalvi Székely Tanács volt.

„Amikor tavaly ugyanitt az EX-libris díjátadást megrendeztük, bár nagyon sok díjat adtunk át, tudtuk, hogy nincs vége. Mert Magyarország részéről ebben a térségben ilyen méretű díjkiosztás nem volt sosem, és olyan nagy számban fedeztük fel a tanárokat, az egyesületeket, ének- és zenekarokat Székelyföldön, hogy világossá vált, félmunkát végeztünk. Így az itteni szervező társunkkal, Borsos Gézával megbeszéltük, vissza kell térni, tehát a tavalyi díjátadó második felvonása ez. Most is szétnéztünk Székelyföldön, és kitüntetésre érdemesnek tartottunk embereket Bardócról, Sepsiszentgyörgyről, az Úz völgyéből, Gyergyószékről, valamint a Sóvidékről is – fogalmazott a Gyergyói Hírlap kérdésére Gubcsi Lajos.

Különböző szférákban tevékenykedő személyeket, szervezeteket, intézményeket tüntettek ki. Így vehette át az oklevelet és tartalmas, míves dobozban lévő Gubcsi-könyvcsomagot az erdővidéki Benkő Emőke, aki a helytállás embereinek nevében köszönte az elismerést.

Nagy Balázs gyermekeivel érkezett Csinódról, ott gazdálkodik, éli a jövő életformáját, miután Székelyföld mind az ötszáz települését bejárta Orbán Balázs nyomdokán, és kötetekbe szedte a jelent. Meglátása szerint egy kulcsa van a jövőnek: ha a demográfiai adatok megváltoznak. „Az egykézés nem tartja meg a magyarságot” – hívta fel a figyelmet.

Díjjal tért haza a Figura Stúdió Színház képviselője, Fodor Györgyi is. Köszönetképpen elmondta: „Közönség és közösség nélkül nem lehet színházat csinálni. Ez a díj azt jelenti, hogy értéke, értelme és létjogosultsága van annak, amit mi csinálunk.”

Tíz esztendeje immár, hogy Gál Mihály bükkfői hétvégi házába hívja össze a képzőművészeket alkotótáborba. Az itt születő, minden évben tematikus alkotások azt a közösséget, Alfalut gazdagítják, amely 29 képzőművészt és 34 papot adott a magyarságnak. Gál Mihály nemcsak otthon van a világban, hanem otthont teremt a szellemi értékeknek – hangzott el a laudáció részeként, majd nejével, valamint a jelen lévő táborjáró képzőművészekkel vette át az elismerést. A művészek pártolója sem jött üres kézzel, elmondta, Márton Áron lesz a témája az idei tábornak, és egy püspök arcát mintázó plakettel ajándékozta meg Borsos Gézát.

A csomafalvi Köllő Miklós nevét viselő iskola is elismerésben részesült. Romániában ez volt az első tanintézmény, ahová számítógépek kerültek. „A hagyomány ápolására, a további munkára kötelez a díj, de a sok csomafalvi gyerek is” – fogalmazott Antal Teréz iskolaigazgató, és tapsot kért a jelen lévő pedagógustársainak, valamint Borsés Gézának is, aki huszonkét évig volt az intézmény vezetője.

Utolsó díjazottként népes tábor köszönte az elismerést. A Székely idő újság szerkesztőségének küldöttsége, élén Horváth Alpár főszerkesztővel érkezett az eseményre. Hangsúlyozták, sosem volt az Európai idő és jogutódja, a Székely idő pártos lap, elkötelezettsége egy: szolgálni a székely nép önrendelkezésének ügyét.

Az EX-libris díjátadás közös fotókészítéssel ért véget Csomafalván. Harmadik felvonás nem lesz – tudatta Gubcsi: „Sok felvonás lesz még, de nem Gyergyó térségében. A díj 2038-ig előtervezett, szervezünk még egész Erdélyre kiterjedő gálát Marosvásárhelyen, de lesznek más alkalmak is. Másfél héttel ezelőtt mezőpaniti iskolának adtunk át Ex-libris-díjat, és felajánlottam, hogy tíz éven keresztül fogjuk járni a világvégi iskolákat, ahol a kántortanítók tanítanak. Lehet, hogy tíz év alatt nem sikerül eljutni minden ilyen tanintézményhez, de örvendetes, hogy vannak, az is jó hír, hogy a háromkúti iskola is hamarosan felépül.”