Árus Zsolt Romániát is bepanaszolta

Az eset előzménye, hogy Árus Zsolt júniusban panaszt tett a törvényszéken Jean Adrian Andrei prefektus ellen, amiért az nem intézkedett annak érdekében, hogy Maroshévíz bejáratainál magyarul is szerepeljen a város neve. A törvényszékről azonban az a válasz érkezett, hogy a magyar nyelvű beadványa mellé csatolja a prefektushoz címzett levelei hitelesített román nyelvű változatát is. Hivatalos fordítóiroda azonban nyilván nem vállalta ingyen a fordítást. Az újabb panasz ebből fakad.

„Az alkotmány azt írja, jogom van használni az anyanyelvemet írásban és szóban a bíróságon pluszköltség nélkül. Azt javasoltam tehát a bírónak, hogy kérjen döntést az alkotmánybíróságtól arról, hogy kell-e az én költségemen fordításokat végezzek. Ehelyett az a végzés jött, hogy nem adtam be időben a kért aktákat, ezért leveszik napirendről, és a prefektus elleni panaszomat nem fogják tárgyalni” – mondta el Árus. Kifejtette, indoklásában a bíró azt magyarázta, hogy lehet ugyan a magyar nyelvet használni, de csak az eljárás későbbi szintjein és nem az elején. Ugyanakkor az indoklás szerint a fordítás nem pluszköltség, és ezzel nem csorbul az igazságszolgáltatáshoz való jog.

Árus szerint a Románia által is elfogadott Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája előírja, hogy az ilyen dokumentumok fordítási költségeit az állam kell fedezze. A prefektus elleni beadványának elutasítása miatt az SZNT tisztségviselője felülvizsgálatot kért a törvényszéken, ám az érvelését nem fogadták el. Árus Zsolt azonban nem állt meg itt. Panaszt tett a legfelső bírói tanácsnál a megyei törvényszék két bírója ellen. Azt kérte, hogy állapítsák meg, a bírók felületességből, illetve szándékosan megsértették a jogait.

Emellett panaszt tett az Strasbourgi Ember Jogi Bíróságon Románia ellen. Azt kéri, állapítsák meg, hogy a román igazságszolgáltatás megsértette azt a jogát, hogy a panaszát egy pártatlan bíróság tisztességes eljárás keretében letárgyalja, illetve hogy az ország igazságszolgáltatása nyelvi alapon diszkriminál.