
Fotó: Balázs Katalin
Miért tetováltatja magát valaki, miért akar testékszert? Elégedetlen magával, vagy éppen ez az elégedettség kifejezője? Igaz, hogy akinek van egy tetkója, nagy valószínűséggel újabbakat kér? Nagy Szabolcs és élettársa, Jónás Izabella rokon szakmát űz, egy szalonban dolgozik a tetováló és a piercer.
2014. február 21., 14:552014. február 21., 14:55
2014. február 21., 17:102014. február 21., 17:10
Néhány évtizeddel ezelőtt még a nyíllal átszúrt szív motívuma diadalmaskodott, alatta pedig női név: Erzsi, Rózsi... Aztán egy másik kép: Erzsi áthúzva, alatta új név: Sári. Letűnt idők jelei ezek – hinnénk, de a tetoválók állítják, ma is akadnak hasonlót igénylő, úgymond régi vágású vendégek. Gyergyószentmiklóson nemrég készült egy hasonló: háromágú vasvilla, alatta felirattal „ganéhányó”. Firtatható, miért és mit tetováltat testére valaki, ez utóbbi esetben, mint kiderült, székely nyakasság szülte a testdíszt. A barátok csak annyit kellett odaszóljanak az ipsének, hogy nincs merszed, s máris feküdt a tűk alá.
A külvilág kedvéért készült tetoválásokat viszont hamar megbánják az emberek, próbálják eltüntetni, vagy átalakíttatni olyanná, amit maguk is szívesen látnak testükön. Az ékszerektől könnyebb megszabadulni, mindössze egy kis lyuk marad utánuk. Hogy hová kérnek testékszert, az is meglepheti a konzervatívokat, mert bizony lehet ezek helye az ajak, szemöldök, nyelv, de akár a legintimebb zóna is. Ne döbbenjenek meg: teret hódít manapság az ánuszpiercing is.
A tetovált tetováló
A tetováltak egy teljesen más életforma szerint élnek, olyanok, mintha egy klub tagjai lennének. Őket nem a külsőségek érdeklik, megkedvelnek egy motívumot, életüknek egy fordulópontját akarják így emlékezetessé tenni – meséli Nagy Szabolcs, aki tizennégy éve tetovál már. Gyakran jár Németországba, időnként pedig akár Ciprusba, Dániába is meghívják baráti társaságok, hogy „kidekorálja” testüket. Ő sem „fehérbőrű”, számos tetkó díszíti testét. Eszébe nem jutna eltüntetni azokat, sőt, gyarapítaná számukat: „Ha lenne a közelben egy másik tetováló, akire szívesen rábíznám magam, annyiszor kerülne új szimbólum rám, ahányszor egy motívum megtetszik. Az pedig elég gyakran előfordul velem.”
Felvilágosítás és elővigyázatosság
A tetoválás történetéről is mesél: hajdan, főleg vidéken három tűt cérnáztak össze, azt mártották tusba és „szaggatták” fel vele a bőrt. Aztán jött a házi motoros gépek korszaka, egy tűvel akár egy hadsereget is tetováltak, így nem volt csoda, ha felütötték fejüket a betegségek: vérmérgezés, terjedtek a vírusok. Ma már egyszer használatos tűt alkalmaznak az igényes tetoválók.
Arra is érdemes figyelni, hogy teljes felvilágosítást kapjon a kuncsaft, beszélgetés előzze meg a munkát. „Fontos, hogy aki tetováltatásra készül, pihenje ki magát, étkezzen rendesen, szedjen vitaminokat, ne fogyasszon alkoholt. A szervezet érzékeny, és ha az ember rákészül rendesen, negyedannyi fájdalmat sem érez munka közben, mint akik mindezt figyelmen kívül hagyják.” De talán még ennél is fontosabb, hogy az óhajtott motívumról elbeszélgessenek: miért éppen azt akarja. Mert legtöbbször a kliens megköszöni a felvilágosítást.
Tyúk és marha
„Volt olyan ügyfelem, aki a két mellére egy-egy kínai írásjegyet kért. Szépek voltak, szó se róla, és még akkor is kitartott mellettük, amikor közöltem, hogy jelentésük: tyúk és marha. Hát megcsináltam” – emlékszik vissza Szabolcs, de van más példája is. Sokan nem tudják, hogy a kézfejen feltüntetett öt pont nem jelent mást, mint négy fal közt egy ember, tehát börtönviselt az illető. Azt sem, hogy az arcra tetovált könnycsepp arról árulkodik, hogy az illető gyilkolt, az áldozat könnyét sosem mossa le magáról. „Van, hogy csak megtetszik valakinek egy motívum, és kéri. Joga van tudni, én pedig úgy érzem, kötelességem felvilágosítani, hogy mi annak a jelentése” – mondja a tetováló, bevallva, ma már megnézi, mihez adja a nevét.
Divatos alakzatok
Vannak divatirányzatok és divatdiktátorok, vannak motívumok, amelyek annyira közkedveltek, hogy viselői szinte szánalmasak. A tetoválók követik egymás munkáit, ötleteket merítenek az elismert szakiktól. Már rég lejárt a vérző szív érája, következtek a nonfiguratív motívumok. Szabolcs szerint azért volt ez közkedvelt, mert amatőr szinten is könnyű megrajzolni, nehéz elrontani. Állatok, állatfejek következtek, majd az organikus tetoválások, amikor az emberi testet gépi teleszkópokkal, fogaskerekekkel variálták. Ez is kihalóban, ma a színekkel való játszás a trendi.
Hogy mennyit nő egy ember értéke, ha tetovált? Ezt ki-ki döntse el, tény, hogy szinte bárki számára megengedhető „beruházás” ez. Motívumtól és mérettől függ, de egy kisebb, pofásabb tetkó már 100 lej alatt elkészíttethető. Nem lehet viszonyítani a méretet az elkészítésre fordított időhöz sem, mert nem mérhető percekben, órákban a kölcsönös bizalom kialakulása, az sem, hogy mikor, mekkora teret ad a kliens saját elképzelése mellett a tetováló alkotói szabadságának.
Különleges kérések
Mi volt a legextrémebb, amit Szabolcstól kértek? Mint mondja, németországi munkája során kapta a legkülönlegesebb felkéréseket. Egy asszony túl a hetvenedik évén egy angyalkát tetováltatott magára, egy férfi a hónaljára kért női nemi szervet, és volt nő, aki a legintimebb bőrfelületre akart nonfiguratív motívumot. A tetováló megjegyzi: „érzékeny terület a női nemi szerv, biztos azért kért kisméretűt, hogy hamar túl legyen a fájdalmakon.”
Itthon még nem ennyire elrugaszkodottak az igények. Ugyan kiment divatból, hogy a nők mellre kérjenek tetkót, viszont sokan díszítik csípőjüket, derekukat, nyakukat, lapockájukat vagy éppen bokájukat. Olyan is van, akinek tetovált a jegygyűrűje.
Ha uncsi már a tetkó
Bizonyos emberek egy idő után látni sem akarják korábban büszkén készíttetett tetoválásukat. Ilyenkor több lehetőség is van, például eltakarni egy másikkal. Nagy Szabolcs állítja: mese az, hogy teljesen el lehet tüntetni a motívumot. Van ugyan lézeres megoldás rá, de igen fájdalmas, és heg is marad utána „A bőr alatt lévő festék molekuláit a lézer megsemmisíti. Mintha kiégetné. A szakember ügyességén múlik, hogy milyen égési heg marad utána” – tudjuk meg.
A nők bátrabbak
A 20-30 évesek korosztálya alkotja a klientúra túlnyomó részét, nagyrészt nők. Ők a bátrabbak, bevállalósabbak, és a fájdalmat is jobban tűrik a férfiaknál. Kiveri a hideg veríték, ájulás környékezi – mindez inkább a férfiakra jellemző. Szinte szabály az is, hogy a férfiak nagyméretű, a nők több kisebb tetkót kérnek.
És nemcsak tetoválás esetén dicsérhető a nők bátorsága, testékszert is inkább ők kérnek. Fülbe, orrba, nyelvbe, de akár intimebb testrészekbe is. Korábban Szabolcs volt a piercer is, de amióta megismerte kedvesét, és felismerte fogékonyságát, átadta neki a stafétát.
Jónás Izabella a testékszer-behelyezés folyamatát is elmeséli. Ez esetben is fontos a pihentség, jóltápláltság, alkoholtilalom, valamit a higiénia: csak orvosi fémet használ, amely egy slag segítségével került a tűvel átszúrt testrészbe. Egy kis gyulladás a folyamat természetes része, a nyelv esetén például egy napig biztos nem fogyaszthat az illető szilárd táplálékot. Hamar megszokja az ember, és akárcsak a tetoválás esetén, aki egy testékszert kért, az kérni fog egy másodikat, majd harmadikat is: bogyóst, tüskést, csavarost..., mert a választék szinte határtalan.
Jövőkép furcsaságokkal
Milyenek lesztek ti húsz év múlva? – tesszük fel a kérdést alanyainknak, és szinte kórusban mondják a választ: öregebbek, több tetoválással és testékszerrel magunkon. Nem akarnak továbbra sem hivalkodni tudásukkal, csak teljesítik az igényeket. Egyelőre ugyanis a konkurencia szerintük nem számottevő.
Fontosnak tartják viszont, hogy a kisváros lakóival megismertessék a nagyvilágban divatos irányzatokat. Így ismét tervezik a tetoválók éjszakájának megszervezését, testmódosító művészt is elhívnak. Valószínű, olyat is láthatunk a májusi rendezvényen, amikor kampókkal emelik fel bőrüktől fogva az embereket. Készülnek majd hegtetoválások is: szikével vágják ki a bőr egyik felszínét, illetve kinyúzzák a két vonal közötti részt. Ezt látni kell – mondják, s hiába hitetlenkedünk, sokan alátámasztják: ez nem fájdalmas, akár spirituális állapotot is előidézhet, orgazmusközeli élményt adhat.
Az Ekhós szekér nyomában című rendezvénysorozat immár huszonhetedik alkalommal gyűjti össze Hargita megye felnőtt műkedvelő színjátszóit – ezúttal Borszék lesz a házigazda.
Ismét a hagyományos ízek otthona lesz Gyergyószentmiklós. A Szent Miklós-napok részeként megrendezik a 14. Kárpát-medencei Disznótoros Fesztivált és Süteménymustrát, ahol közösségek, barátok és cégek mérhetik össze főzőtudásukat.
Tűzeset történt Maroshévízen, egy tömbház földszinti lakásában, szerdán délelőtt. A helyszínre nagy erőkkel vonultak ki a tűzoltók, több lakásból is ki kellett hozniuk a lakókat.
A korábbiaknál jóval nagyobb mértékben végeztek útkarbantartást Gyergyószentmiklóson az idei évben. Néhány kisebb munkálatot még a hideg beköszönte előtt le szeretnének zárni, de a város már felkészült a télre is.
Több előadó gondolatait ismerhetik meg az érdeklődők pénteken és szombaton Gyergyószentmiklóson a FeltöltŐ előadás-sorozaton: Ács Zoltán, Lackfi János, Czikó László és Schäffer Erzsébet előadásai mellett Eperjes Károly színművész estje zárja a sorozatot.
A 12 éve elhunyt költő, Rafi Lajos életét és munkásságát idézi meg verseken, interjúkon, személyes visszaemlékezéseken keresztül egy új emlékkötet. A megkalapált csoda című könyv bemutatóját november 7-én a Tarisznyás Márton Múzeumban tartják.
Ismét megjelentek olyan gyanús emberek Gyergyószentmiklóson, akik jótékonysági célokra hivatkozva vagy különféle termékeket és szolgáltatásokat kínálva kopognak be a helyiekhez, megtévesztő szándékkal – figyelmeztet a város önkormányzata.
Ferenczi Attila iskolaigazgató, író előadására hív az Itthon közösen a holnapért Egyesület és a Szent István Plébánia. Az előadás címe: Salamon Ernő titokzatos élete, halála és utóélete (Egy költő, akinek a nevét egy iskola viseli).
Vízelvezető csatornába szorult egy ló kedden Maroshévízen. A tűzoltók a helyi polgármesteri hivatal markológépével emelték ki a sáros állatot szorult helyzetéből. Ugyanezen a napon a tűzoltók egy fán rekedt macskát is megmentettek.
2022 tavaszán tartották az utolsó próbákat és előadásokat a gyergyószentmiklósi művelődési házban, azóta pedig „hajléktalanná” vált a város kulturális élete. Jövőre – akár saját forrásból is, de – el szeretnék kezdeni az épület belső felújítását.
szóljon hozzá!