
Fotó: Gergely Imre
Andrew Balas (Balás András) orvosprofesszor, az Augusta-i egyetem oktatója nemrégiben Gyergyószentmiklóson tartott előadást. A mesterséges intelligencia jövőjéről, társadalmi hatásairól beszélt. Ezzel kapcsolatban tettük fel a kérdéseinket.
2026. március 29., 13:072026. március 29., 13:07
– A mesterséges intelligenciát már itt Székelyföldön is sokan használják. Tudni véljük, hogy nagyjából mire képes most. Ön hol látja a mesterséges intelligenciát 1–5 év múlva? Mire kell felkészülniük a felhasználóknak?
– A mesterséges intelligencia rendkívül gyorsan fejlődő technológia. A jelenlegi gyengeségei – például a pontatlan vagy eltérő válaszok különböző nyelveken – fokozatosan eltűnnek. Például ha most megkérdezünk valamit magyarul, mondjuk, Erdélyre vonatkozóan, akkor kapunk egy választ, és ha megkérdezzük angolul ugyanezt, akkor egy másik választ kapunk, ami nem csak szavaiban vagy nyelvében, hanem a tartalmában, illetve a tényekben is más lesz.
Ma még előfordul, hogy valótlan információkat ad, ami elfogadhatatlan, de a közeljövő egyik legfontosabb változása éppen ezeknek a hibáknak a kiküszöbölése lesz.
Fotó: Orbán Orsolya
Ugyanakkor szükség lesz jogi szabályozásra is, különösen az olyan tartalmaknál, amelyek valós embereket utánoznak, és olyasmit mutatnak be, amit az illető soha nem csinált, soha nem mondott, de a videó teljesen reálisnak tűnik. Fel kell tüntetni, hogy ezt mesterséges intelligenciával állították elő. Ha ez megfelelően és jól láthatóan fel van tüntetve, akkor az már jelent bizonyos védelmet.
A jövő másik fontos iránya, hogy a mesterséges intelligencia nemcsak válaszolni fog, hanem önállóan cselekedni is képes lesz – olyan feladatokat végez el, amelyeket a felhasználó nem kér konkrét módon, de logikusan következnek az igényeiből.
– Van egy vélekedés, miszerint ezeket a technológiákat, amelyek bárki számára hozzáférhetők, már évek óta használják titkosszolgálati, katonai szinteken, és csak utána adtak hozzáférést hozzá a közembernek. Valóban létezhetnek a háttérben sokkal fejlettebb, titokban használt mesterséges intelligenciák?
– Ebben nem lennék biztos. Az ilyen technológiák fejlesztése ma legnagyobbrészt nyilvánosan zajlik, és rendkívül erős a verseny a fejlesztő cégek között. Egy cég számára sem éri meg éveken át titokban tartani egy ilyen fejlesztést. A felhasználók adják a fejlődés motorját, hiszen minden kérdés egy új tanulási lehetőség a mesterséges intelligencia számára. Ha nincs felhasználói visszacsatolás, nincs fejlődés sem. Természetesen az állami és katonai szereplők is használják ezeket a technológiákat, de
Jellemzően egy új fejlesztés néhány hónapon belül világszerte elérhetővé válik – ez korábban elképzelhetetlen volt.
– Az Ön fő kutatási területe a digitális tudásmenedzsment az egészségügyben. Milyen változásokat hozhat a mesterséges intelligencia az egészségügy tekintetében? Itt nyilván segíti a gyógyítást is, de én az egyszerű felhasználók szempontjából kérdezem.
– Az orvos–beteg találkozások jellemzően rövidek: 15–20 perc alatt kell diagnózist, kezelést és életmódbeli tanácsot adni. A probléma az, hogy ezeknek a tanácsoknak a mindennapi életbe való átültetése nem egyszerű a beteg számára. Itt léphet be a mesterséges intelligencia: a páciens kérdezhet például étrendről, mozgásról vagy konkrét élethelyzetekről. Tud tanácsot adni, hogy milyen életkorban milyen mozgásformát, testgyakorlást javasol.
Fotó: Freepik
Fontos kérdésekben kaphatunk segítséget, amelyeket nincs elég idő és lehetőség az orvossal megbeszélni, mert nyilván nem tudunk kérni egy időpontot az orvostól, hogy megkérdezzük, sertés sonkát vagy pedig csirkét együnk reggelire.
De egyre gyakoribb az is, hogy már a diagnózist is a mesterséges intelligenciától kérik.
Az ember felfedez magán valami elváltozást, tünetet és rákérdez. És akkor kap valamilyen választ. Azt további kérdésekkel, válaszokkal pontosítva tulajdonképpen eléggé messzire el lehet jutni. Sokszor van az – egyre gyakrabban –, hogy az emberek már nem a diagnózisért mennek orvoshoz, hanem, hogy egy második véleményt kapjanak a diagnózisra, amire ők gondoltak a mesterséges intelligencia válaszai alapján.
– Létezik egy olyan általános félelem is a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, hogy előbb-utóbb sok ember fog miatta utcára kerülni, mert nem lesz szükség a munkájára.
– Nyilván lesz olyan hatása, hogy bizonyos munkakörökben nem fognak felvenni új szakembereket, vagy még olyan is, hogy
Létezik egy átstrukturálódás bizonyos munkákra. De aki a mesterséges intelligenciával ismerős, és azt tudja használni, az mindig előnyben lesz.
– Lehet, hogy fura a kérdés, de hadd kérdezzem meg: ha Önnek most érettségizne a gyermeke, akkor jogi pályára irányítaná, vagy kőművesnek?
– Erre a kérdésre pár évvel ezelőtt sokkal gyorsabban és könnyebben válaszoltam volna: menjen jogi pályára, mert ott többet lehet keresni. Most már egy kicsit másképp lenne. Mert a szellemi szakterületeket, a jogi pályát különösen érintheti a változás. A programozókról mondják, hogy sokan elvesztik az állásukat, mert programokat lehet írni mesterséges intelligenciával.
Az ügyvédi munka nem fog teljesen megszűnni, de elképzelhető, hogy csökken az igény rá, mert az emberek bizonyos dolgokat önállóan is el tudnak majd intézni mesterséges intelligencia segítségével.
Fotó: Freepik.com
–Mitől óvná az embereket?
– Nem óvnám, hanem inkább bátorítanám a használatára. Van aki idegenkedik, elzárkózik tőle. Na ettől óvnám az embereket. Mert aki kimarad belőle, az ugyanúgy fog találkozni a mesterséges intelligenciával, annak hatásával, csak úgy, hogy nem ő, hanem mások használják. És ekkor a versenyben,
–Önnek itt Gyergyóban vannak a gyökerei, jól ismeri ezt a vidéket, Székelyföldet. Mit üzenne az itt élőknek, a jelenlegi változásokat figyelembe véve?
– Székelyföld egy olyan vidék, ahol sokszor nagyon nehéz körülmények között is helytálltak az emberek. És nemcsak helytálltak, hanem tulajdonképpen sikeresek is voltak, és olyan kihívásokkal is sikeresen szembenéztek, amelyek lehetetlennek tűntek. Azt gondolom, hogy a mesterséges intelligencia nem is a legnagyobb a történelem kihívásai között. De
hogy ne kerüljenek mások előbbre azért, mert mi nem tudunk erről.
Kicsoda Andrew Balas?
Andrew Balas (Balás András) gyergyói gyökerekkel rendelkező orvos, kutató egyetemi tanár, aki a nemzetközi orvosi informatika és egészségpolitika elismert alakja. Budapesten született, tanulmányait a Semmelweis Egyetemen végezte, és ezzel párhuzamosan alkalmazott matematikát tanult az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.
Tagja az American College of Medical Informatics szervezetnek, valamint az European Academy of Sciences and Arts (Európai Tudományos és Művészeti Akadémia) választott tagja. Jelenleg az Augusta Egyetem professzora. Akadémiai karrierje során több vezető pozíciót töltött be, többek között a Missouri Egyetem professzoraként, valamint egyetemi dékánként is tevékenykedett. Kutatásai elsősorban az egészségügyi tudás digitális kezelésére, valamint a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásának felgyorsítására irányulnak.
Munkássága jelentősen hozzájárul az egészségügyi rendszerek hatékonyságának javításához, valamint az innováció és a gyakorlat közötti szakadék csökkentéséhez.
Szent-Györgyi Albert pontosan 40 évvel ezelőtt, 1986. október 22-én hunyt el az Egyesült Államokban, Woods Hole-ban. Kevésbé köztudott, hogy az első Nobel-díjas magyar tudós székely felmenőkkel is büszkélkedett, sőt egy hónapot Székelyföldön töltött.
Egy 50 éves Botoșani megyei férfit meglőttek csütörtökön egy engedélyezett vadászat során – közölte a Botoșani megyei rendőrség.
Csütörtök este lezajlott a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülése – közölte az elnöki hivatal.
Az 1956-os tüntetők szabadság melletti kiállását méltatta beszédében Magyar Péter miniszterelnök a forradalom és szabadságharc 70. évfordulójának tiszteletére tartott ünnepi koszorúzáson a Bem téren csütörtökön.
Az egymásba vetett bizalom fontosságát hangsúlyozta ünnepi beszédében a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter az 1956-os forradalom 70. évfordulója alkalmából tartott emlékünnepségen a Műegyetemen csütörtökön.
Nicușor Dan államelnök csütörtökön kiemelte, hogy Romániának biztonságosabb iskolákra, megfelelően támogatott és a beavatkozásra felkészített tanárokra, valódi pszichológiai tanácsadáshoz való hozzáférésre van szüksége.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) csütörtökön elutasította öt romániai bíró és volt bíró panaszát, akik azt kifogásolták, hogy az állam nem fizette ki teljes egészében a jogerős bírósági ítéletekkel megítélt bérkülönbözeteket és kártérítéseket.
Az alkotmánybíróság csütörtökön megállapította, hogy az ügyvivő kormány túllépte alkotmányos hatáskörét, amikor sürgősségi rendeletet fogadott el az uniós SAFE-programról.
Őrizetbe vették 24 órára a rendőrök azt a 15 éves diákot, aki csütörtök reggel egy pitești-i középiskolában egy bozótvágó késsel megsebesítette egyik osztálytársát az alkarján, egy másikat pedig bántalmazott – tájékozatott az Argeș megyei rendőrség.
Tömbházak hőszigeteléséhez szükséges dokumentációk aktualizálásáról, a békényi vízbefogó fejlesztéséről, a GYERBUSZ közösségi közlekedési szolgáltatás előkészítéséről tárgyalt a gyergyószentmiklósi önkormányzati képviselő-testület.
szóljon hozzá!