
Az egri tanárok előadásaiból nagyon sok újat tanulhattunk – számolt be Dániel Botond a negyedik, immár nemzetközi szintű Gyergyói Diákkonferencia munkálatairól, amit a hétvégén tartottak. A szervező, az Erőforrásközpont vezetője az esemény hozadékáról, a tapasztalatokról is beszélt, nem titkolva, hogy a gyergyószéki intézményvezetők jelenlétét hiányolta.
2018. szeptember 24., 22:182018. szeptember 24., 22:18
2018. szeptember 24., 22:232018. szeptember 24., 22:23
A Gyergyói Közösségi és Szociális Erőforrásközpont eddigi legrangosabb diákkonferenciáján tizenöt diák-előadót, és az egri egyetem több tanárát hallgathattak meg az érdeklődők. A Szent István plébánián tartott hétvégi rendezvényen újdonságokban, visszajelzésekben nem volt hiány.
„Idén három plenáris előadás és 15 diákelőadás szerepelt a programban. Ezeket három szekcióban mutatták be a résztvevő gyergyói egyetemisták. A legnépesebb a történelem és nemzetközi kapcsolatok szekció és a társadalom- és gazdaságtudományok szekció volt, de idén újra megszerveztük a műszaki- és természettudományi szekciókat is.
– fejtette ki Daniel Botond.
A választott témákról elmondta, nagyon változatosak voltak, a vallási turizmustól kezdve különböző európai politikai folyamatok vizsgálatán át (pl. Skócia és Anglia viszonya, az európai parlamenti képviselők tevékenysége), a testvérvárosi kapcsolatok elemzésééig. „A konferencián megismerhettünk egy olyan applikációt is, amely az autóvezetést támogató radar teljesítményét ellenőrzi, vagy megtudhattuk, hogyan lehetne az általános valószínűségszámítás mellett a geometriai valószínűséget is tanítani az általános iskolás matematikaoktatás keretében. Végül
Az egri Eszterházy Károly Egyetemről is érkeztek előadók, ugyanis az Erőforrásközpont évek óta partneri szerződésben áll a magyarországi tanintézménnyel. „Az egri tanárok előadásaiból nagyon sok újat tanulhattunk. A nemzetköziségnek ez az egyik legnagyobb hozadéka, hogy sikeres programokat és olyan módszereket ismerhetünk meg, amelyek nálunk kevésbé elterjedtek. Hadnagy József előadásában egy folyamatban lévő közösségfejlesztési programot mutatott be, amely Egerben egy hátrányos helyzetű családok által lakott településrészen valósul meg. A program kutatással, fórumokkal indult, majd egy helyi kezdeményezőcsoport alakult, közösségi akciók indultak be, amelybe bekapcsolódott a polgárőrség, az önkormányzat, és a közösség eljutott egy olyan szintre, amikor aktívan tesz önmagáért, változtak a közösségi viszonyok, lakhatóbbá tették környezetüket, rendezvényeket szerveztek. Az egri egyetem tanára Szilágyi István pedig azt mutatta be, hogyan használják a relaxációs módszere” – számolt be Dániel Botond.
„A diákkonferenciát mindenképp sikeresnek értékelem. Volt néhány fontos újdonság az idén: sikerült egy előadástechnika-képzést szervezzünk az előadóknak,
folyamatosan 30-35 személy tartózkodott a teremben. Ugyanakkor idén is jelen voltak a hallgatóság soraiban is egyetemi oktatók, fiatal szakemberek, akik különböző szakterületeken doktorálnak, vagy fokozatszerzés előtt állnak. Az ő visszajelzéseik sokat segítettek az előadásokat tartó egyetemistáknak” – értékelte a negyedik diákkonferenciát Dániel Botond.
Nemcsak diákoknak szólt a Gyergyói Diákkonferencia; mindenki előtt nyitott volt, hiszen egyik célja, hogy a közösség megismerje azokat a fiatalokat, akik jelenleg egyetemen tanulnak, illetve segít a fiatalok majdani hazatérésében azáltal, hogy lehetőséget teremt a találkozásra a különböző intézmények vezetőivel. A szervezőtől megtudtuk, a gyergyószéki intézményvezetők nem igazán éltek a lehetőséggel.
viszont jelen volt a Gyulafehérvári Caritas több munkatársa, különböző programok képviseletében (családsegítő szolgálat, otthoni gondozás), és a fiatal szakemberek közül két iskolai nevelési tanácsadó” – részletezte.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!