
A szennyvíz túlnyomó része jelenleg tisztítás és újrahasznosítás nélkül kerül vissza a természetbe. Illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Március 22-én 1993 óta a víz világnapját ünnepeljük, a rendezvényeket idén az ivóvíz és szennyvíz témája köré szervezik.
2017. március 21., 18:032017. március 21., 18:03
Az ENSZ közgyűlése által huszonöt évvel ezelőtt kinevezett világnap alkalmából a Maros Vízügyi Vezérigazgatóság az egymással szoros összefüggésben lévő víz és szennyvíz kapcsolatát vette górcső alá. A világszintű statisztikák szerint 768 millió embernek nincs hozzáférése ivóvízhez és 2,5 milliárdan a szennyvízelvezető csatornahálózat hiányában élnek. Ennek tükrében a következtetés nem is lehet más, mint hogy a víznek rendkívül fontos hatása van az életminőségre nézve. A városi lakásokból, az ipari termelésből és a mezőgazdaságból származó szennyvíz túlnyomó része jelenleg tisztítás és újrahasznosítás nélkül kerül vissza a természetbe, szennyezve a környezetet és jelentős mennyiségű tápláló anyagveszteséget eredményezve. A Maros megyei vízügyi szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy a használtvíz-pazarlás helyett ennek a mennyiségét kell csökkenteni, és minél nagyobb hányadban újra kell hasznosítani.
A világnap alkalmából a Maros Vízügyi Vezérigazgatóság szakmai és ismertető-nevelési eseményeket szervez: a diákok meglátogatják a térség fontosabb vízkezelési és -hasznosítási létesítményeit, festménykiállítást szerveztek, illetve több intézménnyel közösen takarítási akciókat tartanak.
A hétvégén lesz a Föld órája
A Föld órája világméretű, több mint 170 országot és több mint kétmilliárd embert mozgósító önkéntes kezdeményezés, amely az emberek, vállalatok, intézmények, kormányok figyelmét a környezetszennyezés és a túlfogyasztás okozta problémákra kívánja felhívni. A 2007-ben az ausztráliai Sydneyből indult akció keretében arra kérik a résztvevőket, támogatókat, hogy minden év márciusának utolsó szombatján este világszerte kapcsolják le egy órára a fölösleges világítást, és áramtalanítsák a különféle elektromos készülékeket, fő célja pedig nem az egy óra alatt elért aktuális fogyasztáscsökkentés, hanem a figyelemfelhívás, hogy mindennapi életünket mennyire átszövi a túlzott és voltaképpen fölösleges energiahasználat. Az eseményt idén március 25-én 20.30-tól tartják.
Nicușor Dan államfő összehívta szerdára a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Az Amerikai Egyesült Államok harci repülőgépeket és katonákat telepítene a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu-légibázisra az Iránnal fennálló háborús helyzet miatt – értesült a Digi24 hírportál különböző információs forrásokból.
Hivatalos látogatást tesz Romániában március 12-én, csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amelynek során Nicușor Dan elnökkel találkozik – értesült a Digi24 hírportál.
A 2026-os állami költségvetés tervezete 127,7 milliárd lejes, GDP-arányosan 6,2 százalékos deficitre épít – derül ki a pénzügyminisztérium által kedden közzétett dokumentumból, amely szerint 2027-re a GDP 5,1 százalékára csökken a deficit.
Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.
Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.
Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
Bemutatta új modelljét a Dacia: a Striker egyfajta átmenet a kompakt kombik és az SUV-ok között, tekintve, hogy formavilága mindkettőből ötvöz valamennyit.
Évről évre csökken a tarlótüzek száma a Hargita megyei Natura 2000-es területeken, ám az egy általános probléma, hogy éppen a védett területek felégetőit nehéz felelősségre vonni. A legtöbb ilyen tarlóégetési ügy eredménytelenül zárul.
szóljon hozzá!