Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:27

Drámai mérkőzésen jutott döntőbe a kanadai hokiválogatott az olimpián

21:21

Elvitt magával két pontot a Red Hawks a Sportklub otthonából

21:11

Orvoshiány Kézdivásárhelyen: belátható időn belül javulhat a helyzet a kórházban

21:06

Szorongás és teljesítménykényszer az iskolában

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Marosvásárhelyről riasztottak helikoptert a hétéves gyermekhez, akire szénabála esett

A gyalogátkelőn gázoltak el egy fiatal lányt Csíkszeredában

Hajtépésről beszélnek a szemtanúk, a rendőrség bántalmazás miatt vizsgálódik az áruházban történt eset után

Juhait próbálta menteni a medvétől, a gazdát sebesítette meg a nagyvad

Helikopterrel szállították a szerveket, ötórás volt a transzplantáció

Hajtépésről beszélnek a szemtanúk, a rendőrség bántalmazás miatt vizsgálódik az áruházban történt eset után

Orbán Viktor: a 2026-os év a győzelem éve lesz

A csíkszeredaiak egy része szeret szabálytalanul parkolni gyalogátkelőkön, zöldövezeteken

Letörték a sorompót, akadálytalan a behajtás a sétálóutcába

A gyalogátkelőn gázoltak el egy fiatal lányt Csíkszeredában

Gabonafajták honosításával kísérleteznek Malomfalván – részeredmények

Vegyszerezés nélkül is jól teljesítettek a kísérleti céllal elvetett kalászosok

Fotó: Pál Árpád

Látszólag kedvező eredménnyel zárul a Gyulafehérvári Caritas és a Debreceni Egyetem AKIT Karcagi Kutatóintézetének gabonahonosítási kísérlete Nyikómalomfalván. A Magyarországról hozott vetőmagok jól bírták a helyi körülményeket. A hozam nagyságának és a termény minőségének vizsgálata még hátravan. A helyi gazdák leginkább a takarmánynövények iránt érdeklődtek.

Fülöp-Székely Botond

2017. július 03., 21:582017. július 03., 21:58

Az esős időjárás miatt kissé későn, tavaly október végén sikerült elvetni Malomfalva határában a Karcagról hozott, jó hozamú és alkalmazkodó képességű búza-, árpa-, tritikálé-, illetve takarmányborsómagokat – kezdett a kísérlet bemutatásába Sinka Arnold, a Gyulafehérvári Caritas munkatársa, a projekt helyi koordinátora. Mint mondta, a termőföldet csak egyszer trágyázták meg, és gyomirtóval is csak egy alkalommal kezelték, ezután már nem használtak vegyszereket, hagyták, hogy természetes módon fejlődjenek az elvetett kalászosok.

Kíváncsiak voltak, hogy szélsőséges körülmények között milyen arányban maradnak meg a növények.

Fotó: Pál Árpád

Czimbalmos Ágnes, a Debreceni Egyetem AKIT Karcagi Kutatóintézete Növénynemesítési és Fajtafenntartási Osztályának vezetője rámutatott, céljuk, hogy jó ellenálló és alkalmazkodóképességű kalászosokat nemesítsenek, amelyek megbízható megélhetést biztosítanak a gazdáknak. A különböző fajták esetében ugyanakkor fontos a jó hozam és a minőségi termény is. A szakember azt vallja, hogy nem külföldről kell behozni a más vidékeken jól teljesítő gabonafajtákat, hanem olyan fajtákat kell nemesíteni, amelyek az adott tájegységben biztonsággal termeszthetők. Nagyon meglepődött, hogy bár

a Malomfalván elvetett gabonafélék az egyszeri gyomirtózás után semmilyen vegyszeres kezelést nem kaptak, mégsem támadták meg azokat a különböző betegségek.

Noha a hozammal és minőséggel kapcsolatos konkrét vizsgálatok még hátravannak, úgy tűnik, jól teljesítettek a növényfajták – jegyezte meg, majd bemutatta a kísérlet során elvetett kalászosokat.

Fotó: Pál Árpád

A gabonaféléket egyébként Sinka Lajos földjén termesztették, aki nagy megelégedéssel beszélt a kísérletről. „A piacon vásárolt magok mellé vetettem el a magyarországi búzafajtákat, így volt kontrollnövényem is. Szemmel láthatóan jobban teljesítettek a Karcagról hozott fajták – magyarázta.

Czimbalmos Róbert, a Debreceni Egyetem AKIT Karcagi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese intézményük bemutatása után kijelentette,

aki jó minőségű, jó eredményeket produkáló vetőmagot használ, annak sikere 40 százalékban garantált, minden más az időjáráson és a gazdán múlik.

Hozzátette, intézményüktől nemesítési, termesztési vagy akár kereskedelmi céllal is lehet vetőmagokat vásárolni.

Fotó: Pál Árpád

Fontosnak tartotta a kísérletet a bemutatón szintén jelen lévő Székely Csaba malomfalvi agrármérnök is, aki maga is tapasztalta, hogy egyes fajták valóban jobban bírják az itteni körülményeket, mint amiket a helybéli gazdák vetnek. Szerinte ugyanakkor érdemes máshol is elvetni az említett fajtákat, hiszen a falu határában nagyon változó a talaj összetétele. Csak ezután lehet messzemenő következtetéseket levonni a kísérletből – véli.

Én igenis látom értelmét ennek a kísérletnek, hiszen jelenleg a gazdáknak fogalmuk sincs, hogy milyen vetőmagot vásárolnak a piacon

– fogalmazott Székely.

Fotó: Pál Árpád

Kukoricát termesztenek

Malomfalva környékén főleg a kukoricatermesztésnek van hagyománya – ismertette Hadnagy Árpád helyi gazda. Mint mondta, a búzafajták termesztése jóval költségesebbnek számít, mivel azt vegyszerekkel kell kezelni a jó hozam érdekében, ráadásul az aratásért is fizetni kell. Ugyanakkor az olyan takarmánynövények, mint az árpa, már népszerűbbek, hiszen sokan nevelnek disznót. Ettől függetlenül volt érdeklődés a kísérlet iránt, többen fontolgatták, hogy vásárolnak a bemutatott vetőmagokból.