Fontos tudnivalók az egyéni munkaszerződés választható záradékairól

Szakképzési záradék

A Munka Törvénykönyvének 193. cikke szerint a munkavállalók szakmai képzése a következő formákban valósulhat meg:

• a munkáltató vagy más szakmai képzési szolgáltatók által szervezett részvétel tanfolyamokon, belföldön vagy külföldön;

• szakmai gyakorlatok, a pozíció és a munkakör követelményeinek elsajátítását célzó képzés

• szakmai gyakorlatok és szakosodás belföldön és külföldön

• szervezett munkahelyi gyakornoki képzés

• személyre szabott képzés

• a munkáltató és a munkavállaló által megállapított egyéb képzési formák.

A képzési záradék célja, hogy a felek meghatározzák, hogy a munkavállaló szakmai képzése hogyan zajlik, valamint megállapítják a szakmai képzés időtartamát, a szakmai képzés módját, azt, hogy a szakmai képzéshez szükséges költségek kit terhelnek, valamint a felek szakmai képzést követő kötelezettségeit.

A 197. cikk szerint, ha a szakmai továbbképzéseken vagy szakmai gyakorlatokon való részvételt a munkáltató kezdeményezi, a részvétellel kapcsolatos összes költséget a munkáltató viseli. A munkavállalót minden fizetés és szolgálati idő megillet. Magyarán kapja a fizetést és megy a régisége is. Természetesen csak az egérfogóban ingyenes a sajt, ugyanis ezek az előnyök nem járnak további kötelezettségek nélkül a munkavállalóval szemben, a Munka Törvénykönyvének 198. cikke szerint a szakmai képzés vagy szakmai gyakorlat kedvezményezettje nem kezdeményezheti az egyéni munkaszerződés felbontását a felek által meghatározott időtartam lejárta előtt. A rendelkezés előírja, hogy amennyiben a munkavállaló nem tartja be a szakképzési záradék előírásait, az így okozott kárt köteles megtéríteni. Egyszerűbben fogalmazva kifizeti a le nem dolgozott összeget a szakképzésből a hátramaradt időszakkal arányosan. A Munka Törvénykönyve arról is rendelkezik, hogy ha fegyelmi okokból bocsátják el a munkavállalót, vagy akinek a munkaszerződését 60 napot meghaladó előzetes letartóztatás okán, vagy a munkájával kapcsolatos bűncselekmény miatt jogerős bírósági ítélet alapján szüntetik meg, továbbá akkor is, ha a bíróság eltiltotta a szakma gyakorlásától, a munkavállaló szintén arányosan köteles viselni a szakképzés által felmerült költségeket.

Továbbá fontos, hogy a munkáltató a szakmai képzési záradékban tegye meg a szükséges pontosításokat a képzési tevékenység és maga a munka közötti összetévesztés kiküszöbölése érdekében. Előfordulhat, hogy a szakmai képzés tényleges munka elvégzésével, munkahelyen, anélkül történik, hogy a munkavállaló elméleti tanfolyamokon vesz részt. Ilyen helyzetben úgy tekinthető, hogy a szóban forgó személy olyan szakmai képzési tevékenységben vesz részt, amely a munkavállaló számára is konkrét kötelezettségeket keletkeztet.

Versenytilalmi záradék

Egy másik gyakori záradék a versenytilalmi záradék. Érthető, hogy a munkáltató monopolhelyzetet kíván elérni és megvédeni a piaci helyzetet, és ha a volt munkáltató információival rendelkező korábbi munkavállalók versenyeznek vele, a tapasztalatok és a megszerzett információk alapján a munkáltató célja veszélybe kerül. Ebből a célból kidolgozták a versenytilalmi záradékot.

Nem szükséges versenytilalmi záradékot kötni arra az időszakra, amelyben a munkaszerződés érvényben van, a munkavállaló nem dolgozhat két egymással versengő munkáltatónál a szakirodalom szerint a 39. cikk (2) bekezdésének d) pontjában előírt hűségkötelezettség alapján. A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló köteles lojálisnak lenni a munkáltatóhoz, következésképpen nem dolgozhat a munkáltató jogos érdekei ellen, nem alkalmazhatja versenytárs, nem alapíthat a munkáltatóval azonos tevékenységi célú társaságot, nem ajánlhatja fel a munkáltató munkavállalóinak a versenytárs cégre való áttérést, nem létesíthet kapcsolatot a munkáltató kizárólagos ügyfeleivel vagy beszállítóival, és nem jegyezhet meg a munkaszerződés teljesítése során szerzett bizalmas információkat utólagos reprodukálás és felhasználás céljából. Egyszerűbben fogalmazva nem élhet vissza a megszerzett információkkal saját célra.

Titoktartási záradék

A munkavállaló és a munkáltató közötti jogviszony bizalmon alapul. Rendkívül fontos, tekintettel arra, hogy a munkaviszony során zajló információcsere a nyilvánosságra hozatal esetén anyagi és erkölcsi szempontból is káros lehet.

A munkaviszony során a munkavállaló tudomására jutott információ lehet törvény szerinti titkos információ, államtitok, titkos munkainformáció, privilegizált információ, gyári vagy üzleti titok, közérdekű információ és bizalmas információ. A titoktartási záradékkal a bizalmas információkat lehet szabályozni. Az államtitok, titkos információ és a titkos munkainformáció kiszivárogtatása büntetőjogi kategória.

A bizalmas információk szerződésben titoktartási záradék alkalmazásával védhetők. A titkos munkainformációkra vonatkozó titoktartási záradék alkalmazása nem szükséges. Így például egy ügyvédi irodában az ügyvédek által elvállalt ügyekre vonatkozó információk titkos információk, és az ügyvéd valamennyi munkatársára vonatkoznak, nyilvánosságra hozatal esetén a büntető törvénykönyv 227. cikke által büntetett szakmai titoktartás felfedésének bűncselekményét követik el.

A titoktartási záradék túlmutat az adatok és információk továbbításának tilalmára vonatkozó általános kereteken, azáltal, hogy kifejezetten tartalmazza azokat az információkat és adatokat, amelyeket a munkáltató nem átruházhatónak tart, és előírja a jogsértés esetén alkalmazandó szankciókat is. A munkaszerződés teljesítése során több titoktartási megállapodás is köthető, amelyek konkrét információkra vonatkoznak. Itt javallott vigyázni, hogy ne használjunk általános megfogalmazásokat, konkrétumok kellenek.

A titoktartási záradék időben nem korlátozott, és a munkaszerződés megszűnését követően is hatályban van. A titoktartási záradék megsértése kártérítési kötelezettséget von maga után. Itt fontos hangsúlyozni, hogy a titoktartási záradék nem tartalmazhat büntetési záradékot.

Mobilitási záradék

A mobilitási záradékot egy laikus számára meglehetősen nehéz megmagyarázni. Mindenekelőtt különbséget kell tennünk a munkavállaló feladatai, a delegálás és a kirendelés, végül pedig a mobilitási záradék között. Teherautó-sofőr esetében feladatai miatt nincs szükség mobilitási záradékra. A delegálás és a kirendelés a munkavégzés helyének kivételes esetekben és ideiglenes jelleggel történő módosítását jelenti, ezért nem beszélhetünk mobilitási záradékról. Mobilitási záradék abban a helyzetben szükséges, amikor a munkaköri feladatok nem járnak a munkavállaló mobilitásával, de erre rendszeresen szükség van az adott helyzetben. A mobilitási záradékot a törvény nem szabályozza kellőképpen, úgy gondolom, hogy a jogalkotónak kifogyott a tinta a tollából, mert egyetlen cikket áldozott fel ennek az intézménynek. A mobilitási záradék további pénzbeli vagy természetbeni juttatásokat jelent a munkavállaló számára, de nem tudjuk, mennyit, mert a jogalkotó ezt a felek mérlegelésére bízta.

Lelkiismereti záradék

Lelkiismereti záradék alatt a munkavállaló azon jogát értjük, hogy meggyőződése alapján megtagadja a munkáltató közvetlen utasítását. A lelkiismereti záradékkal való visszaélés ugyanakkor a jóhiszeműség elve alapján tilos. Ez nem egy általános záradék, mivel nagyon ritkák azok a helyzetek, amelyekben alkalmazhatók, példa erre az ügyvédek helyzete, lelkiismeretük alapján megtagadhatják bizonyos ügyek képviseletét, de ebben az értelemben vannak jogi rendelkezések, nem pedig munkaszerződések.