Fontos tudnivalók az egyéni munkaszerződés választható záradékairól

•  Fotó: 123RF

Fotó: 123RF

A foglalkoztatási feltételeket, a pályázók értékelését, a munkaszerződések megkötésének szabályait, a munkaszerződések megszüntetésének feltételeit, a munkavállalók felelősségét és a munkaügyi joghatósággal kapcsolatos egyéb szempontokat mutatja be Fazakas László ügyvéd a Jóálláson megjelenő cikksorozatban. A legújabb részben az egyéni munkaszerződés választható záradékaival kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat foglalta össze.

Fazakas László

2025. március 24., 15:542025. március 24., 15:54

A cikksorozat folytatásában bemutatunk egy nagyon gyakran felmerülő kérdéskört, mégpedig az egyéni munkaszerződés választható záradékait. Sok munkáltató különböző okokból szeretne bizonyos speciális záradékokat beilleszteni a munkaszerződésekbe. Elöljáróban szeretném kihangsúlyozni, hogy a választható kikötések azok a szerződéses kikötések, amelyek nem a szerződés érvényessége miatt kerülnek a munkaszerződésekbe, hanem a felek igényeit, félelmeit tartják szem előtt.

Az információk hitelességét illetően szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az alulírott nem az abszolút igazság birtokosa, az elemzések a cikk írásakor hatályos jogszabályok alapján készülnek, ami nagyon fontos, figyelembe véve, hogy Romániában a jogszabályok rendkívül gyakran változnak. Ebből a szempontból fontos megemlíteni, hogy a joggyakorlat nagyon gyakran nemcsak a törvényt, hanem minden jogi logikát is sért.

A fentiekre való tekintettel szeretném kielemezni a munkaszerződések fakultatív záradékait. A Munka Törvénykönyve a 20. cikk (2) bekezdésében a következő választható rendelkezéseket sorolja fel: a szakmai képzésről szóló záradék, a versenytilalmi záradék, a mobilitási záradék és a titoktartási záradék. Fontos megjegyezni, hogy a lista nem teljes, a felek más záradékokat is beilleszthetnek, amelyek nem sértik a törvényt vagy a jó erkölcsöt. Ezeket szem előtt tartva lássunk is hozzá a záradékok kielemzésének.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Szakképzési záradék

A Munka Törvénykönyvének 193. cikke szerint a munkavállalók szakmai képzése a következő formákban valósulhat meg:

  • a munkáltató vagy más szakmai képzési szolgáltatók által szervezett részvétel tanfolyamokon, belföldön vagy külföldön;

  • szakmai gyakorlatok, a pozíció és a munkakör követelményeinek elsajátítását célzó képzés

  • szakmai gyakorlatok és szakosodás belföldön és külföldön

  • szervezett munkahelyi gyakornoki képzés

  • személyre szabott képzés

  • a munkáltató és a munkavállaló által megállapított egyéb képzési formák.

A képzési záradék célja, hogy a felek meghatározzák, hogy a munkavállaló szakmai képzése hogyan zajlik, valamint megállapítják a szakmai képzés időtartamát, a szakmai képzés módját, azt, hogy a szakmai képzéshez szükséges költségek kit terhelnek, valamint a felek szakmai képzést követő kötelezettségeit.

A 197. cikk szerint, ha a szakmai továbbképzéseken vagy szakmai gyakorlatokon való részvételt a munkáltató kezdeményezi, a részvétellel kapcsolatos összes költséget a munkáltató viseli. A munkavállalót minden fizetés és szolgálati idő megillet. Magyarán kapja a fizetést és megy a régisége is. Természetesen csak az egérfogóban ingyenes a sajt, ugyanis ezek az előnyök nem járnak további kötelezettségek nélkül a munkavállalóval szemben, a Munka Törvénykönyvének 198. cikke szerint a szakmai képzés vagy szakmai gyakorlat kedvezményezettje nem kezdeményezheti az egyéni munkaszerződés felbontását a felek által meghatározott időtartam lejárta előtt. A rendelkezés előírja, hogy amennyiben a munkavállaló nem tartja be a szakképzési záradék előírásait, az így okozott kárt köteles megtéríteni. Egyszerűbben fogalmazva kifizeti a le nem dolgozott összeget a szakképzésből a hátramaradt időszakkal arányosan. A Munka Törvénykönyve arról is rendelkezik, hogy ha fegyelmi okokból bocsátják el a munkavállalót, vagy akinek a munkaszerződését 60 napot meghaladó előzetes letartóztatás okán, vagy a munkájával kapcsolatos bűncselekmény miatt jogerős bírósági ítélet alapján szüntetik meg, továbbá akkor is, ha a bíróság eltiltotta a szakma gyakorlásától, a munkavállaló szintén arányosan köteles viselni a szakképzés által felmerült költségeket.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Továbbá fontos, hogy a munkáltató a szakmai képzési záradékban tegye meg a szükséges pontosításokat a képzési tevékenység és maga a munka közötti összetévesztés kiküszöbölése érdekében. Előfordulhat, hogy a szakmai képzés tényleges munka elvégzésével, munkahelyen, anélkül történik, hogy a munkavállaló elméleti tanfolyamokon vesz részt. Ilyen helyzetben úgy tekinthető, hogy a szóban forgó személy olyan szakmai képzési tevékenységben vesz részt, amely a munkavállaló számára is konkrét kötelezettségeket keletkeztet.

Versenytilalmi záradék

Egy másik gyakori záradék a versenytilalmi záradék. Érthető, hogy a munkáltató monopolhelyzetet kíván elérni és megvédeni a piaci helyzetet, és ha a volt munkáltató információival rendelkező korábbi munkavállalók versenyeznek vele, a tapasztalatok és a megszerzett információk alapján a munkáltató célja veszélybe kerül. Ebből a célból kidolgozták a versenytilalmi záradékot.

Nem szükséges versenytilalmi záradékot kötni arra az időszakra, amelyben a munkaszerződés érvényben van, a munkavállaló nem dolgozhat két egymással versengő munkáltatónál a szakirodalom szerint a 39. cikk (2) bekezdésének d) pontjában előírt hűségkötelezettség alapján. A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló köteles lojálisnak lenni a munkáltatóhoz, következésképpen nem dolgozhat a munkáltató jogos érdekei ellen, nem alkalmazhatja versenytárs, nem alapíthat a munkáltatóval azonos tevékenységi célú társaságot, nem ajánlhatja fel a munkáltató munkavállalóinak a versenytárs cégre való áttérést, nem létesíthet kapcsolatot a munkáltató kizárólagos ügyfeleivel vagy beszállítóival, és nem jegyezhet meg a munkaszerződés teljesítése során szerzett bizalmas információkat utólagos reprodukálás és felhasználás céljából. Egyszerűbben fogalmazva nem élhet vissza a megszerzett információkkal saját célra.

A versenytilalmi záradék azt a célt szolgálja, hogy a munkáltató az egyéni munkaszerződés megszűnését követően is meg tudja gátolni a valamikori alkalmazottat, hogy visszaéljen a megszerzett információkkal és konkurens munkáltatónál folytassa tevékenységét, vagy konkurens társaságot hozzon létre.

Erre az egyéni munkaszerződés megszűnésétől számított legfeljebb 2 évig kerülhet sor. A versenytilalmi záradék sem ingyenes, a Munka Törvénykönyvének 21. cikke szerint a munkáltató köteles a munkavállaló átlagos bruttó bérjövedelmének legalább 50 százalékát kifizetni az egyéni munkaszerződés megszűnését megelőző 6 hónap átlagával számolva.

A versenytilalmi záradéknak meg kell határoznia a tiltott tevékenységeket. Természetesen a versenytilalmi záradék nem tilthatja meg általánosságban és abszolút módon a munkát. A tevékenységeket vagy a versenytársakat meg kell nevezni. A versenytilalmi záradék magában foglalhatja a versenytárs munkáltatónál történő konkrét munkakört, a saját számlára folytatott versengő kereskedelmi tevékenységek végzését, egy versenytárs társaság részvényeinek vagy részvényeinek birtoklását, a munkáltató ügyfeleinek vagy alkalmazottainak átvételét, vagy a munkáltató ügyfeleivel és beszállítóival saját érdekében történő kapcsolatfelvételt.

A versenytilalmi záradéknak ki kell terjednie azokra a harmadik felekre is, akiknek a javára a volt munkavállaló nem dolgozhat. A harmadik feleket név szerint vagy általánosan is meg lehet határozni, de utóbbi esetben meg kell adni a harmadik felek azonosító elemeit, magyarán kritériumrendszer kell, hogy azonosíthatóak legyenek. A versenytilalmi záradéknak földrajzilag korlátozottnak kell lennie, a vállalkozás jellegétől függően. A versenytilalmi záradék megsértése a munkavállaló vagyoni, szabálysértési, fegyelmi, sőt büntetőjogi felelősségét vonja maga után.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Titoktartási záradék

A munkavállaló és a munkáltató közötti jogviszony bizalmon alapul. Rendkívül fontos, tekintettel arra, hogy a munkaviszony során zajló információcsere a nyilvánosságra hozatal esetén anyagi és erkölcsi szempontból is káros lehet.

A munkaviszony során a munkavállaló tudomására jutott információ lehet törvény szerinti titkos információ, államtitok, titkos munkainformáció, privilegizált információ, gyári vagy üzleti titok, közérdekű információ és bizalmas információ. A titoktartási záradékkal a bizalmas információkat lehet szabályozni. Az államtitok, titkos információ és a titkos munkainformáció kiszivárogtatása büntetőjogi kategória.

A bizalmas információk szerződésben titoktartási záradék alkalmazásával védhetők. A titkos munkainformációkra vonatkozó titoktartási záradék alkalmazása nem szükséges. Így például egy ügyvédi irodában az ügyvédek által elvállalt ügyekre vonatkozó információk titkos információk, és az ügyvéd valamennyi munkatársára vonatkoznak, nyilvánosságra hozatal esetén a büntető törvénykönyv 227. cikke által büntetett szakmai titoktartás felfedésének bűncselekményét követik el.

A titoktartási záradék túlmutat az adatok és információk továbbításának tilalmára vonatkozó általános kereteken, azáltal, hogy kifejezetten tartalmazza azokat az információkat és adatokat, amelyeket a munkáltató nem átruházhatónak tart, és előírja a jogsértés esetén alkalmazandó szankciókat is. A munkaszerződés teljesítése során több titoktartási megállapodás is köthető, amelyek konkrét információkra vonatkoznak. Itt javallott vigyázni, hogy ne használjunk általános megfogalmazásokat, konkrétumok kellenek.

A titoktartási záradék időben nem korlátozott, és a munkaszerződés megszűnését követően is hatályban van. A titoktartási záradék megsértése kártérítési kötelezettséget von maga után. Itt fontos hangsúlyozni, hogy a titoktartási záradék nem tartalmazhat büntetési záradékot.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Mobilitási záradék

A mobilitási záradékot egy laikus számára meglehetősen nehéz megmagyarázni. Mindenekelőtt különbséget kell tennünk a munkavállaló feladatai, a delegálás és a kirendelés, végül pedig a mobilitási záradék között. Teherautó-sofőr esetében feladatai miatt nincs szükség mobilitási záradékra. A delegálás és a kirendelés a munkavégzés helyének kivételes esetekben és ideiglenes jelleggel történő módosítását jelenti, ezért nem beszélhetünk mobilitási záradékról. Mobilitási záradék abban a helyzetben szükséges, amikor a munkaköri feladatok nem járnak a munkavállaló mobilitásával, de erre rendszeresen szükség van az adott helyzetben. A mobilitási záradékot a törvény nem szabályozza kellőképpen, úgy gondolom, hogy a jogalkotónak kifogyott a tinta a tollából, mert egyetlen cikket áldozott fel ennek az intézménynek. A mobilitási záradék további pénzbeli vagy természetbeni juttatásokat jelent a munkavállaló számára, de nem tudjuk, mennyit, mert a jogalkotó ezt a felek mérlegelésére bízta.

Lelkiismereti záradék

Lelkiismereti záradék alatt a munkavállaló azon jogát értjük, hogy meggyőződése alapján megtagadja a munkáltató közvetlen utasítását. A lelkiismereti záradékkal való visszaélés ugyanakkor a jóhiszeműség elve alapján tilos. Ez nem egy általános záradék, mivel nagyon ritkák azok a helyzetek, amelyekben alkalmazhatók, példa erre az ügyvédek helyzete, lelkiismeretük alapján megtagadhatják bizonyos ügyek képviseletét, de ebben az értelemben vannak jogi rendelkezések, nem pedig munkaszerződések.

A lelkiismereti záradéknak számos alapja lehet, vallási, erkölcsi, politikai, tudományos, sport és egyebek.

A lelkiismereti záradék segítségével a munkavállaló elméletileg védve van a felettes parancsának megtagadásának következményeitől, de bizonyítania kell a lelkiismereti akadály valódi létezését. Továbbá a lelkiismereti záradékra nem lehet hivatkozni a kötelező erejű szabály által előírt jogi kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén. A lelkiismereti záradékokat rendkívül jól kell megtárgyalni és megfogalmazni, hogy megakadályozzák a jogokkal való visszaélést és a felek szubjektív értelmezését.

Kockázati záradék

A kockázati záradék akkor vezethető be a munkaszerződésbe, ha a munkavégzés helye vagy típusa miatt a munkavállalót különleges kockázatok fenyegetik. E tekintetben a felek a törvényekből vagy kollektív szerződésekből általában eredő előnyökön felül bizonyos előnyökről tárgyalnak, mint például a speciális védőfelszerelések, a munkaidő csökkentése, az anyagi juttatások vagy a hosszú gyógyulási időszakok.

Szabadidő-korlátozási záradék

A szabadidő-korlátozási záradék révén a felek megállapodnak abban, hogy a munkavállaló a munkáltató rendelkezésére áll (otthon vagy más megbeszélt helyen), ahonnan azonnali munkavégzésre hívható. Ebben az esetben a munka elvégzésének időszaka normál munkaidőnek minősül, nem pedig túlórának. A munkáltatónak figyelembe kell vennie a munkaidő maximális tartamára vonatkozó jogi normákat, és jutalmaznia kell a szóban forgó munkavállalót.

Az egység egyes eszközeinek rendelkezésre bocsátására vonatkozó záradék

Nem hiszem, hogy ebben az esetben sok magyarázat kellene, a munkáltató bizonyos eszközöket ad a munkavállalónak, amelyeket meg kell nevezni, és amelyeket általában egy átvételi elismervény alapján kell átadni, amely az eszközök állapotát is magába foglalja. Ebben az esetben a munkavállaló felelős a kapott eszközökért, és megsemmisülésük vagy meghibásodásuk esetén viseli a kártérítés terhét. A záradéknak tartalmaznia kell a felhasználás korlátait, a karbantartás és javítás módjait, valamint a munkaszerződés megszűnése esetén a visszatérítési kötelezettséget.

Végkielégítési záradék elbocsátás esetén

Ez egy olyan záradék, amely előírja, hogy a munkáltató biztosítja a munkavállaló stabilitását azáltal, hogy amennyiben neki fel nem róható okokból történő elbocsátás történik, bizonyos mennyiségű kártérítést biztosít. A végkielégítési záradéknak meg kell határoznia, hogy milyen feltételek mellett fizetik ki a végkielégítést, mekkora összegben állapítják meg, meg kell határozni, hogy a végkielégítés akkor esedékes, ha a szerződés nem a munkavállaló hibájából szűnik meg, és meg kell határozni, hogy a végkielégítés halmozódik-e a törvényes kártérítéssel vagy a kollektív munkaszerződésben megállapított végkielégítéssel.

Tekintettel arra, hogy az utolsó mondatban szóba került a kollektív munkaszerződés, a következő cikkben ezt a témát járjuk körül.

Cikkünk először lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Joallas.ro-n jelent meg.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 08., kedd

Tűzesetben vesztette életét egy nő Mezőméhesen

Lakóház gyulladt ki Mezőméhesen kedden délelőtt, egy nő életét vesztette.

Tűzesetben vesztette életét egy nő Mezőméhesen
2025. július 08., kedd

Elmegy az ember kedve a nyaralástól: lesújtó állapotokat talált a fogyasztóvédelem a román tengerparton – videóval

„Háború utáni” és „siralmas” állapotok – maga a fogyasztóvédelem használja ezeket a leírásokat a tengerparti ellenőrzőakciójuk után.

Elmegy az ember kedve a nyaralástól: lesújtó állapotokat talált a fogyasztóvédelem a román tengerparton – videóval
2025. július 08., kedd

Közösség, élmények, nyelvek – három szó, ami jellemzi a Cetate Production támogatásával rendezett VitaMAG tábort

Július első hetében újból élményekben gazdag napokat tölthettek el a gyerekek a Zetavár Panzióban megrendezett VitaMAG táborban, amelyet, mint az elmúlt nyolc évben is, támogatóként segített a Cetate Production sátorgyár.

Közösség, élmények, nyelvek – három szó, ami jellemzi a Cetate Production támogatásával rendezett VitaMAG tábort
2025. július 08., kedd

Vízbe esett embert mentettek ki a tűzoltók Marosludason

Vízbe esett ember megmentésére riasztották a tűzoltókat Marosludason. Az eset a város szélén, az egykori üveggyár közelében található tónál történt – írja közleményében a Maros megyei tűzoltóság.

Vízbe esett embert mentettek ki a tűzoltók Marosludason
2025. július 08., kedd

A miniszterelnök elismerte, hogy Nicușor Dan nem akart áfát emelni

Nicușor Dan kérte, hogy ne legyen áfaemelés, de az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, hogy ezt meg kell lépni – jelentette ki hétfőn este Ilie Bolojan.

A miniszterelnök elismerte, hogy Nicușor Dan nem akart áfát emelni
2025. július 08., kedd

Lesz-e turista Korondon és Szovátán? Augusztus végén tisztábban fogunk látni

Egyelőre nehéz meghatározni, mekkora veszteséget okoz a parajdi bányakatasztrófa Korondon és Szovátán: előbbi település árusai 15-20 százalékos kiesést jósolnak, az üdülővárosban inkább a vakációs jegyek értékének csökkentése miatt aggódnak.

Lesz-e turista Korondon és Szovátán? Augusztus végén tisztábban fogunk látni
2025. július 07., hétfő

Bolojan: a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, az ösztöndíjak nem szűnnek meg

Ilie Bolojan kijelentette, hogy a deficitcsökkentő intézkedések hatálybalépése után a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, nem csökken a fizetésük, és nem szűnnek meg az ösztöndíjak sem, csupán átszervezik a

Bolojan: a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, az ösztöndíjak nem szűnnek meg
2025. július 07., hétfő

Mintha nekimenne: autójával heccelte az útszéli medvét – videó

A Transzfogarason történt halálos medvetámadást követően számtalan reakció érkezett a közösségi oldalakat használók részéről.

Mintha nekimenne: autójával heccelte az útszéli medvét – videó
2025. július 07., hétfő

Különnyugdíj, kisebb államapparátus – részleteket osztott meg a miniszterelnök a második deficitcsökkentő csomagról

Ilie Bolojan miniszterlenök a képviselőház és a szenátus hétfő délutáni együttes ülésén kijelentette, hogy július végéig a második deficitcsökkentő csomaggal is a parlament elé járul, és ezek az intézkedések már a méltányosságra helyezik hangsúlyt.

Különnyugdíj, kisebb államapparátus – részleteket osztott meg a miniszterelnök a második deficitcsökkentő csomagról
2025. július 07., hétfő

Ez a kezdet – így értékelte Bolojan az első deficitcsökkentő csomagot

Vészhelyzetben hozott felelősségteljes döntésnek nevezte hétfőn délután a parlamentben Ilie Bolojan az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezet beterjesztését.

Ez a kezdet – így értékelte Bolojan az első deficitcsökkentő csomagot