
Fodor Sándor és Csipike. Méltó emléket állítanának Csíkszereda híres szülöttjének. Archív
Fotó: kolozsvariradio.ro
Emléktáblával és szoborállítással adóznának az öt éve elhunyt Fodor Sándor József Attila-díjas író, szerkesztő emlékének, ezért Ferenczes István író, költő, Lövétei Lázár László költő, Molnár Vilmos író és Szekeres Adorján szociológus javaslatot nyújtott be ez ügyben a csíkszeredai önkormányzathoz.
2017. április 01., 16:022017. április 01., 16:02
A négy kezdeményező személy azzal a javaslattal fordult Csíkszereda Csíkszereda Megyei Jogú Város Önkormányzatához március 28-án – Csíkszereda díszpolgára, Fodor Sándor író, költő halálának öt éves évfordulóján – hogy a város neves szülötte emlékére jó lenne készíteni egy réztáblát és egy szobrot, vagy szoborcsoportot,
– áll a benyújtott javaslatban.
„A Székely Könyvtár sorozatban ugyan kiadtuk a novelláit Molnár Vilmos szerkesztésében, de jó lenne, ha a város is megmozdulna kicsit Fodor Sándor-ügyben. Már korábban ki szerettünk volna tenni egy márványtáblát a Szék útján levő ingatlanra, akkor a tulajdonos nem egyezett bele, ezért arra gondoltunk, hogy önkormányzati területre, a ház elé ki lehetne rakni egy márványtáblát, amelyen feltüntetjük, hogy itt töltötte az ifjúkorát Fodor Sándor” – magyarázta lapunknak Lövétei Lázár László.
Ferenczes István már korábban megkereste – szintén táblaügyben – a Segítő Mária Gimnázium igazgatóját és a Márton Áron Főgimnázium igazgatóját, hogy az iskolában levő díszteremben legyen egy márványtábla Fodor Sándor emlékére. Bele is egyeztek, és decemberben, az író születésnapján ünnepélyes keretek között leleplezik. A diákok pedig részleteket olvasnának fel a Mária lábától a sündisznóállásig című Fodor Sándor önéletrajzból – avatott be Lövétei.
Fodor Sándor
Talán nincs is olyan erdélyi magyar felnőtt, aki ne hallott volna Csipikéről. Írója, megteremtője Fodor Sándor 1927. december 7-én született Csíksomlyón. 1951 és 1956 között a kolozsvári Irodalmi Könyvkiadó, majd 1988-ig a Napsugár erdélyi gyermeklap szerkesztője volt, 1990-91 között a Keresztény Szónál volt szerkesztő. Irodalmi pályafutását novellistaként kezdte, 1954-ben jelent meg első kötete, a Fehérfenyő. Elbeszéléskötetei, kisregényei világát a székely humor, sajátságos életképek jellemzik. Csipikéről, a törpéről szóló meseregény-sorozatát – amelynek első része 1966-ban jelent meg – több nyelvre is lefordították, de ugyanígy emlékezetes olvasmánya a mai felnőtteknek a Fülöpke beszámolói is.
1982-ben megkapta a Román Írószövetség nagydíját. Magyarországon 1998-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 2001-ben József Attila-díjjal tüntették ki. Fodor Sándor 2012. március 28-án hunyt el Kolozsváron.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!