
Bodó Csilla és Vass Orsolya
Fotó: Erdély Bálint Előd
Bőven félidőn túl jár a Gyulafehérvári Caritas és Székelyudvarhely önkormányzatának átfogó felzárkóztatási projektje, amely a városban élő, a társadalom perifériájára szorult, alacsony jövedelmű és hátrányos helyzetű gyermekeket, illetve családokat hivatott támogatni. Az EGT Alap támogatásával megújult Budvár Szociális Központban jártunk, ahol az érintettekkel beszélgettünk az eddigi megvalósításokról.
2022. július 14., 21:572022. július 14., 21:57
2022. július 14., 21:582022. július 14., 21:58
A Mindenki mindenkiért nevet viselő, huszonhat hónapos projekt 2021 januárjában rajtolt, és összetett célja, hogy szociális, gyógy-, nevelési és foglalkoztatási tevékenységekkel támogassa az alacsonyabb jövedelmű családok gyermekeit, hogy iskolában maradhassanak, a szakképesítés nélküli felnőtteket pedig abban, hogy kompetenciaigazolást szerezhessenek és munkába állhassanak. Szerdai látogatásunk során éppen három gyermekcsoport számára tartottak kézműves foglalkozásokat a megújult fejlesztőközpontban.
A Budvár-negyedben működő szociális központban a Gyulafehérvári Caritas kilenc éve végez oktatási és felzárkóztatási tevékenységet,
– kezdte beszélgetésünket Bodó Csilla, a Mindenki mindenkiért projekt szakmai koordinátora, a központ vezetője. Mint mondta, így született meg a projekt, amely azokra az igényekre próbál választ adni, amelyek felmerültek a Budvár utcai közösségekből. A projekten keresztül aztán kapcsolatba kerültek a város másik három helyszínén élő roma közösségekkel is.
Mint mondta, a lassan végéhez közeledő projekt programjaival igyekeztek minden korosztályt megcélozni, így annak keretein belül tartanak baba-mamafoglalkozásokat, korai fejlesztéseket, illetve a későbbi iskolaelhagyás csökkentését is célul tűzték ki. Ezen kívül tizenhat alkalmas szociáliskészség-fejlesztő képzést és szakmai tudást igazoló programot szerveztek olyan felnőttek számára, akik legalább a négy osztályt kijárták és valamilyen szakmában van már tapasztalatuk.
„A tapasztalat az, hogy az iskolaelhagyás már 5–8. osztályban elindul, többségében a gyerekek 5–6. osztályban kezdenek kimaradni az iskolából. Itt fontos ottlennünk, hogy besegítsünk, mert különben kiesnek a rendszerből” – magyarázta a programkoordinátor, hozzátéve, hogy ezért jött létre a projekt Zsetonprogram elnevezésű tevékenysége, amelybe két iskola – a Tompa László és a Móra Ferenc – is bekapcsolódott. A lényege, hogy
A pontok a rendszeres iskolalátogatást és a felkészült jelenlétet hivatottak jutalmazni.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Ezen kívül az idősebb korosztályra is gondoltak 16-tól 55 éves korig, egészen pontosan azokra, akik értenek valamilyen – tapasztalaton alapuló – szakmához. „Nekik is lehetőségük van bizonyítani és a román állami rendszerbe bekerülni egy szakmai kompetenciát igazoló bizonyítvány révén” – magyarázta a programkoordinátor, hozzátéve, hogy
innen jött az ötlet, sepsiszentgyörgyi mintára. Ez egy olyan foglalkozássorozat, amelyhez a négy osztály elvégzése a feltétel, tizenhat alkalmas, és rendszeres jelenlétet követel. A foglalkozásokon nagy hangsúlyt fektetnek arra is, hogy ha valaki megszerzi az igazolást és sikerül munkát találnia, tudjon is beilleszkedni a munkahelyen – magyarázta az illetékes.
A tizenhat alkalmas tevékenységet követően kerül sor Sepsiszentgyörgyön az igazolás megszerzésére, amikor egy
Mint kiderült, mostanáig két csoporttal sikerült végigvinniük a teljes folyamatot, egyszer kilenc, aztán tizenegy személlyel. A projekt még egy további, tizenegy fős csoportra ad lehetőséget anyagilag, ugyanis a képzés és vizsgáztatás 1500 lej fejenként, előzetes meghatározás révén pedig harminc személyre van keret – részletezte, hozzátéve, hogy ha túljelentkezés lesz, igyekeznek forrást keresni és megoldani, hogy minden részt venni vágyó lehetőséget kapjon.
Fotó: Erdély Bálint Előd
„Az a fontos, hogy valamilyen formában mintát is tudjunk adni az egész közösségnek, és
– mondta a programkoordinátor.
Az egyik olyan tevékenység, amely az első perctől jól működik, a szociális mosoda. „Ahol az emberek napi életmódjából a víz hiányzik, ott sok nehézség felmerül. Erre találtuk ki ezt a mosodát, amely két mosó- és két szárítógéppel működik. Előzetes programálás alapján behozzák a szennyest, és kimosva, megszárítva viszik haza” – mesélte az illetékes. A projekt egyik nagy eredménye, hogy a mosodáért felelős munkatárs a képzést követően helyezkedett el az új munkakörben, és ez is egy kiváló példa a közösség számára.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A jövőre vonatkozóan Vass Orsolya, a projekt menedzsere és a Caritas udvarhelyszéki régiójának koordinátora elmondta, az EGT Alap által nyújtott finanszírozási időszak február végén fog lejárni, de mivel a projekt a polgármesteri hivatallal partnerségben zajlik,
– természetesen nem olyan intenzitással, mint a pályázati időszakban.
„Egy minimális támogatást kell biztosítson az önkormányzat számunkra, amelynek révén az újonnan kialakított dolgokat fenn tudjuk tartani” – mondta az illetékes. A baba-mamatevékenység és a mosoda számít új dolognak, ezeket fogják a fenntarthatósági időszakban kapott támogatásból finanszírozni.
Noha a projektből még néhány hónap hátra van, a legfontosabb talán az ezt követő fenntarthatósági időszak lesz, amikor reményeik szerint a most elinduló szolgáltatásokat sikerül beépíteni a mindenkori működésbe.
Románia földgázkitermelése 2025-ben 7,503 millió tonna kőolaj-egyenértéket (toe) tett ki. Ez 0,9 százalékos, azaz 67 500 toe-s csökkenést jelent az előző évhez, 2024-hez képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet szombaton közölt adataiból.
A Román Orvosi Kamara (CMR) képviselői szombaton közölték, az egészségügyi rendszer megfelelő működésének elengedhetetlen feltétele a munkaidő tiszteletben tartása az orvosok részéről, és megfelelő munkakörülmények biztosítása a munkáltatók részéről.
Egy templomi sekrestyében fennmaradt, tizennégy oldalas füzetből ismerjük meg Jakab Imre zarándok-remete szinte elfeledett életútját. Egy világi hívő sorsát az udvarhelyszéki Oroszhegytől – Korondon, Csíksomlyón át – az anyaországi Gyöngyösig.
Bár nem minden marosvásárhelyi kapta meg a rádiófrekvenciás azonosítóval ellátott kukákat, vasárnaptól a szolgáltató csak azt a hulladékot viszi el, amelyeket ezekben helyeznek ki. Mit tegyen, akinek nincs ilyen kukája? Változik-e a program?
Nagyszabású ellenőrzéseket jelentett be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azoknak az orvosoknak a kiszűrésére, akik munkaidőben elhagyják az állami kórházat és a magánszektorban vállalnak munkát.
Több mint 43 ezer lej értékben kobzott el faanyagot pénteki ellenőrző akciója során a Hargita megyei rendőrség két fafeldolgozó vállalkozástól, ugyanakkor a szabálytalanságokért húszezer lejre bírságolták a cégeket.
A hazai munkaerőpiacon egyre nagyobb igény van jól képzett szakemberekre. A marosvásárhelyi Gheorghe Șincai Szakközépiskola több szakon kínál képzést, és az elmúlt öt évben – a korszerűsítéseknek is köszönhetően – töretlen maradt az érdeklődés.
Tekintettel az időjárási körülményekre, valamint az egyes megyékben a héten záruló, másutt viszont a jövő héten kezdődő sívakációra, a rendőrség közlekedési tájékoztató központja, az Infotrafic egy sor ajánlást tett közzé a járművezetőknek.
Meghosszabbították 2026. december végéig a villanyszámla-támogatási programot – tájékoztatott pénteken az Országos Szociális Felügyeleti és Kifizetési Ügynökség (ANPIS).
Magas kockázatú drogok folytatólagosan elkövetett kereskedelmével gyanúsítanak egy 41 éves férfit, és vizsgálatot indított ellene a Hargita megyei rendőrség, illetve a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság (DIICOT) megyei irodája.
szóljon hozzá!