
Ennek a tömbháznak a földszintjén működik a városi hajléktalanszálló, illetve a Budvár Szociális Központ
Fotó: Erdély Bálint Előd
A társadalom perifériájára szorult, alacsony jövedelmű és hátrányos helyzetű gyermekeket és családokat hivatott támogatni a Gyulafehérvári Caritas és Székelyudvarhely városának közös projektje. A Norvég Alapból támogatott kezdeményezés révén megújul a Budvár Szociális Központ, ahol az érintettek minden korosztályának segítséget, támogatást nyújtanak.
2021. február 23., 17:182021. február 23., 17:18
2021. február 23., 20:562021. február 23., 20:56
Többrétű és összesen huszonhat hónapos a Mindenki mindenkiért elnevezésű projekt, amely Székelyudvarhely város közreműködésével, a Gyulafehérvári Caritas szociális gondozási ágazatának szervezésében, és az érintettek, azaz a Budvár Roma Egyesület bevonásával valósul meg.
– ecsetelte a projektismertetőn Vetési Nándor, a Gyulafehérvári Caritas szociális gondozási ágazatának udvarhelyszéki koordinátora.
Fotó: Erdély Bálint Előd
„Elég hosszú út újabb mérföldköve ez a projekt, hiszen a Caritas mintegy tíz éve dolgozik a mélyszegénységben élők felzárkóztatása érdekében Székelyudvarhelyen, és ebben a törekvésében partnerünk volt a mindenkori városvezetés” – hangsúlyozta Ludescher László ágazati igazgató. Képletesen kifejtette,
„A roma közösséggel együtt és nem a fejük felett kell dolgozni. A csíksomlyói tűzeset ugyanis rávilágított arra, hogy rengeteg nehéz sorsú ember él közöttünk. Ugyan ők is felelősek a sorsukért, de segítségre is szükségük van ahhoz, hogy a közösség tagjai lehessenek” – magyarázta az illetékes.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Pálfi Kinga, Székelyudvarhely alpolgármestere szerint óriási lehetőség rejlik a város és a civil szféra ezen összefogásában, hiszen alkalmat ad arra, hogy a többségi társadalom ne az előítéletekre alapozzon, a különbözőségek ellenére is egy közösséggé formálódjon.
Székelyudvarhely városa a kilencvenes évek végén hozta létre a Budvár-negyedben működő szociális központot, a Gyulafehérvári Caritas nyolc éve végez oktatási és felzárkóztatási tevékenységet a Budvár utcai első tömbházban lévő központban. Az intézményben jelenleg háromfős személyzet foglalkozik a gyerekekkel, de a tervek szerint mindez bővülni fog.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A projekt részeként ugyanis koraifejlesztő-központot hoznak létre, ahol nemcsak a kisgyerekes családokat, hanem a várandós anyákat is fogadják: a cél higiénés, táplálkozási és egészségügyi tanácsadásban részesíteni az érintetteket. „Ezek az édesanyák nagyon fiatalok, sokszor túl korán és teljesen felkészületlenül kerülnek ebbe a helyzetbe. Ezért fontos még a gyermekük megszületése előtt bevonni őket a fejlesztőközpont tevékenységébe” – sorolta Vetési Nándor. A program kedvezményezettjei nemcsak a Budvár-negyedi romák, hanem a város bármely pontján élő, segítségre szoruló gyermek vagy család.
Mindezeken túl lesz szociális mosoda is a Budvár-negyedi központnál, sőt a tisztálkodási és mosási lehetőség mellett a létesítményben munkát is kaphatnak a helyiek – sorolta Vass Orsolya, a Mindenki mindenkiért projekt vezetője. A felnőtteket képzésekkel várják majd, ahol tanúsítványt kapnak, de a központ a munkaerőpiacon való elhelyezkedésben is segít az érintetteknek.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Lesz ugyanakkor időszakos helyszíni egészségügyi szűrés is, amiben a városi kórház működik közre: a vizsgálatokon diagnosztizált betegek további kezelésében pedig ismét segítenek a központ munkatársai. A projekt részeként ugyanakkor
Sőt a szociális központ teljes felújítására is sor kerül, ám a projekt legelső konkrét lépése a március 1-jétől rajtoló, az iskolaelhagyást csökkenteni hivatott program – árulta el Vass Orsolya, hozzátéve, hogy a mélyszegénységben élő gyerekek iskola jelenlétét napi szinten követik, a kitartóan iskolába járókat pedig kirándulásokkal jutalmazzák majd a tanév végén. A projektben még kisebb rendezvények, szakmai konferenciák is szerepelnek, illetve általa létrejön a Budvár-negyed első játszótere is.
A székelyudvarhelyi Budvár-lakótelepen három szociális tömbházban laknak romák, tulajdonképpen ez a legnagyobb romatelep a városban. A szociális tömbházak melletti, negyedik tömbház földszintjén működik a városi hajléktalanszálló, illetve a Budvár Szociális Központ. A Norvég Alapból csak a szociális központ helyiségeit újítják fel. A Norvég Alap egy pénzügyi alap, amelyet az Európai Unió fejletlenebb tagországainak társadalmi és gazdasági fejlesztésére hoztak létre és tartanak fenn.
Közgyűlésen döntenek a Maros megyei polgármesterek a jövő évi szemétdíj megemeléséről és minden településnek egy szavazata van. Bár a marosvásárhelyi tanácsosok elutasították a díjemelést, a peremtelepülések dönthetnek másként.
Egész tanéven át tartó programsorozattal ünnepli a gyergyószentmiklósi Fogarasy Mihály Műszaki Líceum az iskola alapításának 150. évfordulóját. A jubileumi események nyitányaként erdélyi vallásturisztikai diákversenyt szerveznek.
Pénteken kapcsolják vissza az országos villamosenergia-hálózatra a csernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, egy nappal később a korábban tervezettnél – közölte szerdán a Nuclearelectrica.
Megkezdődött a Siemens új erdélyi gyárának építése szerdán – írja az MTI a Profit.ro román gazdasági hírportál nyomán.
Bárki számára elérhető az az online kötet, amely erdélyi magyar pedagógusok jógyakorlatait, újító ötleteit foglalja magában. Ezt be is mutatták kedden este Marosvásárhelyen a régi bábszínházban a PedCafé elnevezésű rendezvényen.
Egy hónapra elrendelte Orbán Áron és élettársa letartóztatását a Budai Központi Kerületi Bíróság szerdán. Egy gyanúsítottat bűnügyi felügyelet alá helyezett, egy másik pedig szabadlábon védekezhet.
Szűkített létszámmal, de a Maros megyei RMDSZ-nél folytatják az Eurotrans Alapítvány által biztosított ügyintézést és januártól is segíteni fognak a hozzájuk fordulóknak a magyar állampolgársághoz kapcsolódó iratcsomók összeállításában.
Hat buszt vásárol a hat községet és Székelyudvarhelyt magába foglaló Tarnscom Fejlesztési Társulás (ADI), amelyekkel helyközi járatokat indítana jövő évtől. Idővel más települések is csatlakozhatnának hozzájuk és kiterjesztenék a hálózatot.
Románia lakosságának 37,8 százaléka nem tudott volna saját forrásból fedezni egy váratlan kiadást 2025-ben, ami az ötödik legmagasabb arány volt tavaly az Európai Unióban – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
A romániaiak 51,9 százaléka szerint elsősorban a szülők és a családok felelőssége az iskolai erőszak megelőzése – derül ki az INSCOP Research szerdán közzétett felméréséből.
1 hozzászólás