Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:33

Fordulatos csatában diadalmaskodott a marosi kosárcsapat

20:29

Endometriózis: amikor a fájdalom a mindennapok része

20:23

447 lövedék került elő egy balánbányai építkezésnél

20:07

Székelyudvarhelyi turista sérült meg a Forgarasi-havasokban

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Már ma este több százan tüntetni vonultak az oknyomozó dokumentumfilmben feltárt visszaélések miatt

Verekedés az egyik udvarhelyi fenyőfaárus helyszínnél: két férfit szúrt sebekkel vittek kórházba

Elütötték a szelíd szarvasünőt Csíkszereda közelében – állatorvos vizsgálja a sérüléseit

Aggódó családja keresi a Székelyudvarhelyről eltűnt nőt

A tanügyi rendszer gyenge pontja: patthelyzet alakult ki egy marosvásárhelyi iskolában egy negyedikes fiú miatt

Nem mindenki elégedett a csíkszeredai városháza fekvőrendőrös igyekezetével

Váljon divattá a hazaköltözés – elindult az RMDSZ Hazaváró programja

Adóügyek: a régi tömbházakban élők rosszul járnak az új törvény miatt

Pályáznak a vasút felett átívelő híd felépítésére Csíkszeredában

Tusnádon nem ülnek fel a focihuligánok provokációjának

Feltérképezik a gyergyószentmiklósi utcai kereszteket

Fotó: Fórika Sebestyén

Naponta sokan elmennek mellettük, hozzátartoznak a gyergyószentmiklósi utcaképhez, a közelben lakók gondozzák, díszítik őket, de aki már valamivel távolabb lakik tőlük, alig tud valamit róluk. Most elindult az utcai keresztek átfogó feltérképezése, és a hozzájuk kötődő hagyományokat, szokásokat is igyekeznek megismerni, közkinccsé tenni.

Gergely Imre

2024. július 02., 10:062024. július 02., 10:06

Felkutatni, feltárni, megismerni és megismertetni az örökséget, az egyházi és világi várostörténeti jellegű értékeket – ez a célja annak az átfogó elképzelésnek, amely Gyergyószentmiklós első írásos említésének 700. évfordulójához, 2032-höz közeledve formálódik.

A Dávid György főesperes által elindított tevékenységsorozatnak fontos részét képezi az is, hogy

térképezzék fel, vegyék nyilvántartásba az utcai kereszteket, kutassák, rendszerezzék, dokumentálják a velük kapcsolatos információkat.

Fórika Sebestyén, a Szent Miklós-plébánia munkatársa több napon át járta a várost a felszegi rész legutolsó házától Alszeg legutolsó házáig, számba véve minden ilyen keresztet. Azokat is, amelyek utcán, utcasarkon találhatók, és azokat is, amelyek valakinek kerítésén belül állnak, de az utcára néznek, azaz

„kapcsolatban állnak” az előttük közlekedő emberekkel.

Fotó: Fórika Sebestyén

Akad köztük az 1700-as évektől kezdődően minden korszakból, egészen újak is, ami azt bizonyítja, hogy

a keresztek állítása és tisztelete nem valamilyen múltba vesző hagyomány, hanem nagyon is élő, aktív jelenség

– mutat rá Fórika. Érdekesség, hogy mindegyik „egy kicsit más mint a többi”, azaz nincs kettő egyforma.

Összesen 49 ilyen keresztet számolt össze a város belterületén, a listát a helymeghatározásukkal és a róluk készült fényképeket együtt közzétették a plébánia Facebook-oldalán, és egyben felhívást is megfogalmaztak ennek kapcsán. Arra kérik az embereket:

mindenképpen jelezzék, ha azt tapasztalják, hogy a felsorolásból véletlenül kimaradt egy kereszt, ami könnyen megtörténhetett, hiszen többjük mellé fákat, bokrokat ültettek, és esetleg nem tűnt fel, amikor arra járt kutatójuk.

Fotó: Fórika Sebestyén

A cél az, hogy egy átfogó nyilvántartás készüljön, de kiadványt és egy webes térkép összeállítását is tervezik, hogy bárki könnyedén megtalálhassa a kereszteket.

A történetüket, a hozzájuk kötődő szokásokat is szeretnék feltárni, közzétenni.

„Az utcai keresztek a gyergyói ember népi hitvilágának, hagyományoknak megnyilvánulási formái, ájtatosságok kötődnek hozzájuk. Szeretnénk megtudni róluk minden információt.

Kérjük az embereket, aki bármit is tud, bármit is hallott arról, jelezze, hogy kik, mikor, miért állították, kinek a tiszteletérre van felajánlva, milyen ünnepekkor szokták feldíszíteni, az adott utcaközösségből kik gondozták őket, és kik gondozzák most, milyen ájtatosságok kötődnek hozzájuk. Ezek az információk nagyon fontosak azért, hogy az értéktárunk bővülni tudjon”

– fogalmaz Fórika. A legtöbb keresztről ugyanis nincs semmilyen írásos feljegyzés nem maradt fenn, csak a szájhagyomány őriz némi ismeretet nemzedékről nemzedékre.

Fotó: Fórika Sebestyén

A mezők, dűlőutak világának múltból ittfelejtett névtelen emlékei az útmenti keresztek. Jól látható helyen állnak, megfogják a szemlélőt, egyszerű, erőteljes formájukkal harmonikusan illeszkednek a tájba. Évszázadokat átélt, viharvert külsejükkel a falvaknak, városoknak történelmi levegőt adnak. A feszületeket családok, egyházi közösségek, helységek emelték jámbor elhatározásból, fogadalomból. A temetőbe csaknem mindig, gyakorta a határban, néhol pedig a falu elejére és végére is állítottak egy-egy feszületet. A feszületeknek szinte kiegészítő tartozéka a kereszt lábánál álló Mária-szobor, melyet a feszülettel összhangban különböző színűre festettek. Az útmenti feszületek legtöbbször kerítéssel övezett, néhány négyzetméternyi kis kertben állnak. E terület gondozása a családra hárult. Egy feszületet csak akkor szenteltek fel, ha az állíttató a halála utáni időre a feszület fenntartására megfelelő alapítványt tett. A felszentelés általában ünnepélyesen, a helyszínen bemutatott misével, prédikációval történt.

Fotó: Gergely Imre

Az adatgyűjtést fényképes dokumentálás egészíti ki, és részletes leírás készül arról is, hogy

az illető kereszt milyen anyagból készült, milyen építési technikákat használtak, mik a hasonlóságok és különbözőségek más keresztekhez viszonyítva.

A továbbiakban a város körüli határban található kereszteket is ugyanígy feltérképezik, hiszen például a Szent Anna-kápolnáknál vagy a Visszafolyóban található kereszt és a többi hasonló is a gyergyói kultúrtájhoz tartozik.