Félmillió napot voltak betegszabadságon a Hargita megyei munkavállalók egy év alatt

A betegszabadságos napok közel 84 százalékát szintén a magánszektor esetében jegyezték, és ez nem egy rendellenes adat, hiszen ebben a szektorban jóval több alkalmazott dolgozik. Lényegében nagyjából tükrözik ezek az adatok a munkavállalók megoszlását a két szektorban, így nem mutatnak rendellenességet – tudtuk meg Karda Istvántól, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatójától.

de az adatok szerint a betegszabadságok az állami szférában átlagban egy nappal hosszabbak voltak. A közszférában ez 11,35 napot jelent, míg a magánszektorban 10,19 nap volt a betegszabadságok átlagos hossza. Az egészségbiztosítási pénztár szerint a különbséget befolyásolhatja a munkakörök jellege, az elvégzett tevékenység sajátossága, illetve azoknak a betegségeknek a típusa, amelyek hosszabb felépülési időt igényelnek.

Légúti betegségek, sérülések és mozgásszervi bajok döntik ágynak leggyakrabban a dolgozókat

A 2025-ben kiadott 47 145 betegszabadság mintegy 72 százalékát hétköznapi megbetegedések miatt hagyták jóvá. Gyakoriság szerint ezt követték a várandósság és gyermekágy idejére kiadott betegszabadságok, a sürgősségi orvosi és sebészeti ellátást igénylő esetek, a daganatos betegségek, a beteg gyermek ápolására igényelt szabadságok, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések.

A leggyakoribb diagnózisok közé tartoztak

• a felső légúti fertőzések,

• az akut hörghurut és hörgőgyulladás,

• a hátfájás,

• a heveny garat- és mandulagyulladás,

• a várandóssággal és a reproduktív egészséggel összefüggő állapotok,

• valamint a csonttörések.

Jelentős számú betegszabadságot indokoltak továbbá mozgásszervi megbetegedések, tüdőgyulladás, valamint rándulások és ficamok is. A megyei egészségbiztosítási pénztár adatai megerősítik továbbá azt is, hogy

Ezeknek a magas aránya továbbá arra utal az intézmény megállapítása szerint, hogy tovább kell erősíteni a megelőzést és az egészségmegőrzést célzó intézkedéseket a munkahelyeken. A betegszabadságok folyamatos elemzése ugyanakkor fontos eszköz a dolgozó lakosság egészségi állapotának felmérésében is, valamint a szükséges közegészségügyi intézkedések kidolgozásában.

A betegszabadság szükségességéről és időtartamáról kizárólag a kezelőorvos dönt a diagnózis, a betegség lefolyása és a hatályos jogszabályok figyelembevételével, ezért a döntés szakmai és jogi felelőssége is őt terheli.

A betegszabadságok esetében több változás is történt idén

Idén több jelentős módosítás is életbe lépett a betegszabadságra járó juttatásokkal kapcsolatban, de ezeknek a hatásáról még nincsenek megyei adatok.

Ez az intézkedés jövő év végéig marad érvényben. Vannak azonban kivételek: június elsejétől az első napra is jár a juttatás a daganatos betegeknek, az országos egészségügyi programokban részt vevő pácienseknek, valamint a szülési szabadságra, az anyasági kockázati szabadságra és néhány más esetben.

Egy másik, a munkáltatók számára fontos módosítás július elsején lépett hatályba, és a betegszabadság meghosszabbítását érinti. Az új szabályozás szerint az újraszámításból eredő juttatáskülönbözetek miatt már nem kell javítani a korábbi hónapok bér- és elszámolási dokumentumait, a különbözetet a meghosszabbítás hónapjában jelentik le. Ez alapvetően egyszerűbbé teszi a munkáltatók és a bérszámfejtést végzők feladatait.