
Útfelszabadítás sürgősen tűzoltósági módra, útjavítás esetlegesen, politikai lobbi módra. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
A romániaiak többsége úgy véli, hogy inkább a rossz irányba haladnak a dolgok az országban – írja az Agerpres hírügynökség a CURS közvélemény-kutató intézet vasárnap közzétett felmérésére hivatkozva.
2023. szeptember 25., 12:542023. szeptember 25., 12:54
2023. szeptember 25., 12:552023. szeptember 25., 12:55
A válaszadók 69 százaléka szerint Romániában a dolgok inkább rossz irányba, míg 22 százaléka szerint inkább jó irányba haladnak. Kilenc százalékuk nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
A megkérdezettek 41 százaléka ugyanakkor azon a véleményen volt, hogy
38 százalék szerint ez nem fog változni, 18 százalék szerint pedig javulni fog. Három százalékuk nem tudta a választ vagy nem akart válaszolni.
A felmérés szerint a romániaiakat a következő dolgok aggasztják: infláció, árak (19 százalék), alacsony jövedelem, életszínvonal (17 százalék), korrupció, lopás (16 százalék), munkahelyek (8 százalék), gazdaság, gazdasági válság (7 százalék), egészségügy (7 százalék), külföldi adósság (4 százalék), oktatás (3 százalék), különnyugdíjak (3 százalék), migráció (3 százalék), ukrajnai háború (3 százalék), politikai osztály, politikusok (3 százalék), infrastruktúra, utak (3 százalék), adók, illetékek (2 százalék), egyéb (1 százalék). A megkérdezettek egy százaléka nem válaszolt.
A felmérésből kiderült továbbá, hogy az állam intézményei közül
A válaszadók 73 százaléka mondta azt, hogy megbízik vagy nagyon megbízik, 21 százaléka pedig azt, hogy kis vagy nagyon kis mértékben bízik meg ebben az intézményben.
A bizalmi listán a további sorrend: hadsereg (68 százalék nagyon vagy nagyon nagy mértékben, 31 százalék kis vagy nagyon kis mértékben bízik meg benne), az egyház (63 százalék, illetve 35 százalék), a polgármesteri hivatal (46 százalék, illetve 54 százalék), a NATO (42, illetve 52 százalék), oktatás, iskola (42, illetve 54 százalék), Európai Unió (35, illetve 59 százalék), média (23, illetve 72 százalék), civil szervezetek (22, illetve 66 százalék), kormány (17, illetve 82 százalék), államelnök (13, illetve 84 százalék), parlament (13, illetve 85 százalék), politikai pártok (10, illetve 88 százalék).
Románia schengeni csatlakozását illetően a válaszadók 27 százaléka volt azon a véleményen, hogy idén ez biztos nem valósul meg, 33 százalék szerint inkább nem, mint igen, 19 százalék szerint inkább igen, mint nem. Nyolc százalék mondta azt, hogy biztosan megvalósul, 13 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.
21 százalék szerint a román kormány, 12 százalék szerint az EU Tanácsa, hét százalék szerint a politikai pártok, 14 százalék szerint mások. Öt százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.
A megkérdezettek többsége (59 százalék) inkább azzal az állítással ért egyet, hogy „a nemzetállamoknak nagyobb döntésjogot kellene biztosítani”, míg 26 százalék inkább azzal az állítással, hogy „az Európai Uniónak nagyobb hatalomra van szüksége”, míg 4 százalék szerint semmin nem kell változtatni. Erre a kérdésre a megkérdezettek 11 százaléka nem válaszolt.
A közvélemény-kutatás rámutat arra is, hogy ha jövő vasárnap tartanák a parlamenti választásokat, a megkérdezettek 31 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 19 százalék a Nemzeti Liberális Pártra (PNL), 18 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 11 százalék a Mentsétek meg Romániát Szövetségre (USR), 5 százalék az SOS Románia alakulatra, 4 százalék a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre (RMDSZ), 4 százalék a Szociálliberális Humanista Pártra (PU-SL), 4 százalék a Népi Mozgalom Pártra (PMP), 2 százalék a Pro Románia alakulatra, 2 százalék más pártra adná voksát.
A felmérés szeptember 12–22. között készült kérdezőbiztosok segítségével, 1008 felnőtt alany részvételével. A hibalehetőség +/–3,1 százalék, 95 százalékos megbízhatóság mellett.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Ilie Bolojan kormányfő kedden közölte, hogy egy kisebbségi kormány működésének lehetőségeiről készül egyeztetni az USR, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek parlamenti frakciójának képviselőivel.
Idén februárig a személyszállításban használt üzemanyagok és kenőanyagok ára csökkenő tendenciát mutatott az Európai Unióban (EU), márciusban azonban átlagosan 12,9 százalékos növekedés volt megfigyelhető 2025 harmadik hónapjához képest.
Személyesen tárgyalt Budapesten Magyar Péter, a leendő TISZA-kormány miniszterelnöke Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével – adta hírül Facebook oldalán a TISZA párt elnöke.
A magyarországi országgyűlésben mandátumot nyert mindhárom párttal fel fogja venni a kapcsolatot az Erdély Magyar Szövetség, hogy nemzetpolitikai kérdésekről tárgyalhassanak. Az RMDSZ politikájától pedig elhatárolódnak.
Tizenegy kiemelkedő személyiség részesült elismerésben az erdélyi kulturális-közösségi életet gazdagító munkájáért Kolozsváron. A díjazottak között székelyföldi gyökerekkel rendelkező, nagyra becsült művészek, néprajzkutatók, történészek szerepelnek.
Nicușor Dan államfő egyeztetésre várja a Cotroceni-palotába szerdán a koalíciós pártok vezetőit.
Többnyire sikerült párbeszéddel meggyőzni azokat a kutya- és macskatartókat is, akik nem akarták beoltatni házi kedvenceiket veszettség ellen. Két esetben viszont szankcionálni kellett Hargita megyében.
Irodájában fogadja Magyar Péter leendő miniszterelnök Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét kedden. Az egyeztetésen arról tárgyalnak, hogy a Tisza-kormány milyen módon tudja segíteni az erdélyi és a partiumi magyarságot – jelentette be a Tisza Párt elnöke.
A tanügyminisztérium jóváhagyta kedden a bölcsődei és óvodai beiratkozások ütemtervét a 2026–2027-es tanévre.
Kelemen Hunor szerint az RMDSZ nem lép ki a kormányból, és nem vesz részt a PSD és a PNL közötti konfliktusban. A politikus úgy látja, a legsürgetőbb feladat most az ország gazdasági helyzetének stabilizálása.
szóljon hozzá!