
Útfelszabadítás sürgősen tűzoltósági módra, útjavítás esetlegesen, politikai lobbi módra. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
A romániaiak többsége úgy véli, hogy inkább a rossz irányba haladnak a dolgok az országban – írja az Agerpres hírügynökség a CURS közvélemény-kutató intézet vasárnap közzétett felmérésére hivatkozva.
2023. szeptember 25., 12:542023. szeptember 25., 12:54
2023. szeptember 25., 12:552023. szeptember 25., 12:55
A válaszadók 69 százaléka szerint Romániában a dolgok inkább rossz irányba, míg 22 százaléka szerint inkább jó irányba haladnak. Kilenc százalékuk nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
A megkérdezettek 41 százaléka ugyanakkor azon a véleményen volt, hogy
38 százalék szerint ez nem fog változni, 18 százalék szerint pedig javulni fog. Három százalékuk nem tudta a választ vagy nem akart válaszolni.
A felmérés szerint a romániaiakat a következő dolgok aggasztják: infláció, árak (19 százalék), alacsony jövedelem, életszínvonal (17 százalék), korrupció, lopás (16 százalék), munkahelyek (8 százalék), gazdaság, gazdasági válság (7 százalék), egészségügy (7 százalék), külföldi adósság (4 százalék), oktatás (3 százalék), különnyugdíjak (3 százalék), migráció (3 százalék), ukrajnai háború (3 százalék), politikai osztály, politikusok (3 százalék), infrastruktúra, utak (3 százalék), adók, illetékek (2 százalék), egyéb (1 százalék). A megkérdezettek egy százaléka nem válaszolt.
A felmérésből kiderült továbbá, hogy az állam intézményei közül
A válaszadók 73 százaléka mondta azt, hogy megbízik vagy nagyon megbízik, 21 százaléka pedig azt, hogy kis vagy nagyon kis mértékben bízik meg ebben az intézményben.
A bizalmi listán a további sorrend: hadsereg (68 százalék nagyon vagy nagyon nagy mértékben, 31 százalék kis vagy nagyon kis mértékben bízik meg benne), az egyház (63 százalék, illetve 35 százalék), a polgármesteri hivatal (46 százalék, illetve 54 százalék), a NATO (42, illetve 52 százalék), oktatás, iskola (42, illetve 54 százalék), Európai Unió (35, illetve 59 százalék), média (23, illetve 72 százalék), civil szervezetek (22, illetve 66 százalék), kormány (17, illetve 82 százalék), államelnök (13, illetve 84 százalék), parlament (13, illetve 85 százalék), politikai pártok (10, illetve 88 százalék).
Románia schengeni csatlakozását illetően a válaszadók 27 százaléka volt azon a véleményen, hogy idén ez biztos nem valósul meg, 33 százalék szerint inkább nem, mint igen, 19 százalék szerint inkább igen, mint nem. Nyolc százalék mondta azt, hogy biztosan megvalósul, 13 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.
21 százalék szerint a román kormány, 12 százalék szerint az EU Tanácsa, hét százalék szerint a politikai pártok, 14 százalék szerint mások. Öt százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.
A megkérdezettek többsége (59 százalék) inkább azzal az állítással ért egyet, hogy „a nemzetállamoknak nagyobb döntésjogot kellene biztosítani”, míg 26 százalék inkább azzal az állítással, hogy „az Európai Uniónak nagyobb hatalomra van szüksége”, míg 4 százalék szerint semmin nem kell változtatni. Erre a kérdésre a megkérdezettek 11 százaléka nem válaszolt.
A közvélemény-kutatás rámutat arra is, hogy ha jövő vasárnap tartanák a parlamenti választásokat, a megkérdezettek 31 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 19 százalék a Nemzeti Liberális Pártra (PNL), 18 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 11 százalék a Mentsétek meg Romániát Szövetségre (USR), 5 százalék az SOS Románia alakulatra, 4 százalék a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre (RMDSZ), 4 százalék a Szociálliberális Humanista Pártra (PU-SL), 4 százalék a Népi Mozgalom Pártra (PMP), 2 százalék a Pro Románia alakulatra, 2 százalék más pártra adná voksát.
A felmérés szeptember 12–22. között készült kérdezőbiztosok segítségével, 1008 felnőtt alany részvételével. A hibalehetőség +/–3,1 százalék, 95 százalékos megbízhatóság mellett.
Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke kedd este bejelentette, hogy a párt szerdán dönt az országos politikai tanácsának ülésén, hogy a PSD belép-e Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök kormányába.
Sikeresen befejeződött XIV. Leó pápa műtétje a római Gemelli-kórházban október 13-án, kedden délután. A mintegy másfél órás, komplikációmentes beavatkozás során eltávolították a Szentatya jobb tüdejének alsó lebenyét.
Az ország északi és északnyugati részén, valamint a hegyekben és hegyközi medencékben fagypont alá csökkent a hőmérséklet szerdára virradóra.
A védelmi minisztérium szerda reggel közölte, hogy radarrendszere három légi célpontot észlelt a román-ukrán határ közelében, ukrajnai oldalon, Vilkove városhoz közel.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ megszavazza azt a kormányt és kormányprogramot, amellyel Luca Niculescu a parlament elé áll, függetlenül attól, hogy szakértői kabinet alakul, vagy a PSD körül szerveződik meg a kormány.
Emmanuel Macron francia elnök Magyarországra látogat az október 23-i ünnepségek alkalmából – mondta Magyar Péter a Partizánnak adott interjúban kedden.
Helybenhagyta a Kecskeméti Törvényszék a Kecskeméti Járásbíróság október 1-jei döntését. Eszerint Hankó Balázs volt kulturális miniszter és államtitkára Varga-Bajusz Veronika letartóztatásban maradnak.
Megnyílnak december elejétől a Hargita megyei hulladékudvarok, ahol a lakók ingyenesen adhatnak le bútorokat, építkezési törmeléket, használt autógumikat, zöldhulladékot, valamint elektromos és elektronikai hulladékot.
Az alaptámogatásként ismert juttatások előlege nagyobb lesz idén, mint a korábbi években. Sok ezer gazdának kezdik el folyósítani pénteken az általuk idén igényelt egységes mezőgazdasági támogatások előlegeit.
Luca Niculescu kedden bejelentette, hogy csütörtökön benyújtja a parlamentnek a kormányprogramot és a miniszterjelöltek listáját.
szóljon hozzá!