
Útfelszabadítás sürgősen tűzoltósági módra, útjavítás esetlegesen, politikai lobbi módra. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
A romániaiak többsége úgy véli, hogy inkább a rossz irányba haladnak a dolgok az országban – írja az Agerpres hírügynökség a CURS közvélemény-kutató intézet vasárnap közzétett felmérésére hivatkozva.
2023. szeptember 25., 12:542023. szeptember 25., 12:54
2023. szeptember 25., 12:552023. szeptember 25., 12:55
A válaszadók 69 százaléka szerint Romániában a dolgok inkább rossz irányba, míg 22 százaléka szerint inkább jó irányba haladnak. Kilenc százalékuk nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
A megkérdezettek 41 százaléka ugyanakkor azon a véleményen volt, hogy
38 százalék szerint ez nem fog változni, 18 százalék szerint pedig javulni fog. Három százalékuk nem tudta a választ vagy nem akart válaszolni.
A felmérés szerint a romániaiakat a következő dolgok aggasztják: infláció, árak (19 százalék), alacsony jövedelem, életszínvonal (17 százalék), korrupció, lopás (16 százalék), munkahelyek (8 százalék), gazdaság, gazdasági válság (7 százalék), egészségügy (7 százalék), külföldi adósság (4 százalék), oktatás (3 százalék), különnyugdíjak (3 százalék), migráció (3 százalék), ukrajnai háború (3 százalék), politikai osztály, politikusok (3 százalék), infrastruktúra, utak (3 százalék), adók, illetékek (2 százalék), egyéb (1 százalék). A megkérdezettek egy százaléka nem válaszolt.
A felmérésből kiderült továbbá, hogy az állam intézményei közül
A válaszadók 73 százaléka mondta azt, hogy megbízik vagy nagyon megbízik, 21 százaléka pedig azt, hogy kis vagy nagyon kis mértékben bízik meg ebben az intézményben.
A bizalmi listán a további sorrend: hadsereg (68 százalék nagyon vagy nagyon nagy mértékben, 31 százalék kis vagy nagyon kis mértékben bízik meg benne), az egyház (63 százalék, illetve 35 százalék), a polgármesteri hivatal (46 százalék, illetve 54 százalék), a NATO (42, illetve 52 százalék), oktatás, iskola (42, illetve 54 százalék), Európai Unió (35, illetve 59 százalék), média (23, illetve 72 százalék), civil szervezetek (22, illetve 66 százalék), kormány (17, illetve 82 százalék), államelnök (13, illetve 84 százalék), parlament (13, illetve 85 százalék), politikai pártok (10, illetve 88 százalék).
Románia schengeni csatlakozását illetően a válaszadók 27 százaléka volt azon a véleményen, hogy idén ez biztos nem valósul meg, 33 százalék szerint inkább nem, mint igen, 19 százalék szerint inkább igen, mint nem. Nyolc százalék mondta azt, hogy biztosan megvalósul, 13 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.
21 százalék szerint a román kormány, 12 százalék szerint az EU Tanácsa, hét százalék szerint a politikai pártok, 14 százalék szerint mások. Öt százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.
A megkérdezettek többsége (59 százalék) inkább azzal az állítással ért egyet, hogy „a nemzetállamoknak nagyobb döntésjogot kellene biztosítani”, míg 26 százalék inkább azzal az állítással, hogy „az Európai Uniónak nagyobb hatalomra van szüksége”, míg 4 százalék szerint semmin nem kell változtatni. Erre a kérdésre a megkérdezettek 11 százaléka nem válaszolt.
A közvélemény-kutatás rámutat arra is, hogy ha jövő vasárnap tartanák a parlamenti választásokat, a megkérdezettek 31 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 19 százalék a Nemzeti Liberális Pártra (PNL), 18 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 11 százalék a Mentsétek meg Romániát Szövetségre (USR), 5 százalék az SOS Románia alakulatra, 4 százalék a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre (RMDSZ), 4 százalék a Szociálliberális Humanista Pártra (PU-SL), 4 százalék a Népi Mozgalom Pártra (PMP), 2 százalék a Pro Románia alakulatra, 2 százalék más pártra adná voksát.
A felmérés szeptember 12–22. között készült kérdezőbiztosok segítségével, 1008 felnőtt alany részvételével. A hibalehetőség +/–3,1 százalék, 95 százalékos megbízhatóság mellett.
Bíróság elé állítja a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a külügyminisztérium egyik volt könyvelőnőjét, akit azzal vádolnak, hogy munkabér jogcímen illegálisan folyósított pénzt magának és két másik személynek 15 éven át.
Az elmúlt héten összesen 20 ittas biciklist és autóvezetőt azonosítottak a Hargita megyei rendőrök egy összehangolt akció részeként – öt gépjárművezető leheletében több mint 0,40 mg/l alkoholszintet mutatott a szonda.
Mielőtt a fáradt politikusainkat elengednénk a nyári pihenőszabadságaikra, egy dolgot tisztázzunk: 2026 első fele pont arra volt jó, hogy ismét szembesüljünk a ténnyel. Azzal, hogy újra mi, kisemberek jártunk rosszul.
Új medret vágott magának a vasárnapi felhőszakadás után megáradt patak a Gyimesek egyik kedvelt természeti látványosságánál, a Zúgóként is ismert Jávárdi-vízesésnél. A vízzuhatag eltűnt, de a helyreállítás nem lehetetlen.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion hétfőn kijelentette, hogy a Veștea-kormány nem kapja meg pártja parlamenti frakcióinak szavazatait a beiktatási szavazáson.
Egy kidőlt fa miatt maradt áram nélkül több mint ezer fogyasztó hétfő délután Udvarhelyszéken és Gyergyószéken – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Felborult egy autó hétfőn délután Csíkszentléleken, miután a 18 éves sofőr elvesztette uralmát a jármű felett. A balesetben a vezető és fiatalkorú utasa is megsérült, mindkettőjüket kórházba szállították.
Tovább melegszik az idő a következő két hétben, egyes régiókban 36–37 Celsius-fokos csúcsértékekre is számítani lehet – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) június 22. és július 5. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Kezdeményezzük Sulyok Tamás köztársasági elnök megbíztatásának megszüntetését – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlés ülésén napirend előtt mondott beszédében.
A Monturist vezetője rendre semmibe veszi a tulajdonosok akaratát, Gyergyószentmiklós érdekeivel ellentétes lépéseket tesz, valamint kérdéseket felvető személyi összefonódások is kiderültek – jelentette ki Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere.
szóljon hozzá!