
Útfelszabadítás sürgősen tűzoltósági módra, útjavítás esetlegesen, politikai lobbi módra. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
A romániaiak többsége úgy véli, hogy inkább a rossz irányba haladnak a dolgok az országban – írja az Agerpres hírügynökség a CURS közvélemény-kutató intézet vasárnap közzétett felmérésére hivatkozva.
2023. szeptember 25., 12:542023. szeptember 25., 12:54
2023. szeptember 25., 12:552023. szeptember 25., 12:55
A válaszadók 69 százaléka szerint Romániában a dolgok inkább rossz irányba, míg 22 százaléka szerint inkább jó irányba haladnak. Kilenc százalékuk nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
A megkérdezettek 41 százaléka ugyanakkor azon a véleményen volt, hogy
38 százalék szerint ez nem fog változni, 18 százalék szerint pedig javulni fog. Három százalékuk nem tudta a választ vagy nem akart válaszolni.
A felmérés szerint a romániaiakat a következő dolgok aggasztják: infláció, árak (19 százalék), alacsony jövedelem, életszínvonal (17 százalék), korrupció, lopás (16 százalék), munkahelyek (8 százalék), gazdaság, gazdasági válság (7 százalék), egészségügy (7 százalék), külföldi adósság (4 százalék), oktatás (3 százalék), különnyugdíjak (3 százalék), migráció (3 százalék), ukrajnai háború (3 százalék), politikai osztály, politikusok (3 százalék), infrastruktúra, utak (3 százalék), adók, illetékek (2 százalék), egyéb (1 százalék). A megkérdezettek egy százaléka nem válaszolt.
A felmérésből kiderült továbbá, hogy az állam intézményei közül
A válaszadók 73 százaléka mondta azt, hogy megbízik vagy nagyon megbízik, 21 százaléka pedig azt, hogy kis vagy nagyon kis mértékben bízik meg ebben az intézményben.
A bizalmi listán a további sorrend: hadsereg (68 százalék nagyon vagy nagyon nagy mértékben, 31 százalék kis vagy nagyon kis mértékben bízik meg benne), az egyház (63 százalék, illetve 35 százalék), a polgármesteri hivatal (46 százalék, illetve 54 százalék), a NATO (42, illetve 52 százalék), oktatás, iskola (42, illetve 54 százalék), Európai Unió (35, illetve 59 százalék), média (23, illetve 72 százalék), civil szervezetek (22, illetve 66 százalék), kormány (17, illetve 82 százalék), államelnök (13, illetve 84 százalék), parlament (13, illetve 85 százalék), politikai pártok (10, illetve 88 százalék).
Románia schengeni csatlakozását illetően a válaszadók 27 százaléka volt azon a véleményen, hogy idén ez biztos nem valósul meg, 33 százalék szerint inkább nem, mint igen, 19 százalék szerint inkább igen, mint nem. Nyolc százalék mondta azt, hogy biztosan megvalósul, 13 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.
21 százalék szerint a román kormány, 12 százalék szerint az EU Tanácsa, hét százalék szerint a politikai pártok, 14 százalék szerint mások. Öt százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.
A megkérdezettek többsége (59 százalék) inkább azzal az állítással ért egyet, hogy „a nemzetállamoknak nagyobb döntésjogot kellene biztosítani”, míg 26 százalék inkább azzal az állítással, hogy „az Európai Uniónak nagyobb hatalomra van szüksége”, míg 4 százalék szerint semmin nem kell változtatni. Erre a kérdésre a megkérdezettek 11 százaléka nem válaszolt.
A közvélemény-kutatás rámutat arra is, hogy ha jövő vasárnap tartanák a parlamenti választásokat, a megkérdezettek 31 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 19 százalék a Nemzeti Liberális Pártra (PNL), 18 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 11 százalék a Mentsétek meg Romániát Szövetségre (USR), 5 százalék az SOS Románia alakulatra, 4 százalék a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre (RMDSZ), 4 százalék a Szociálliberális Humanista Pártra (PU-SL), 4 százalék a Népi Mozgalom Pártra (PMP), 2 százalék a Pro Románia alakulatra, 2 százalék más pártra adná voksát.
A felmérés szeptember 12–22. között készült kérdezőbiztosok segítségével, 1008 felnőtt alany részvételével. A hibalehetőség +/–3,1 százalék, 95 százalékos megbízhatóság mellett.
Az alkotmánybíróság csütörtökön elutasította a 2026-os állami költségvetésről és a társadalombiztosítási költségvetésről szóló törvénytervezetekkel kapcsolatos beadványt – értesült hivatalos forrásokból az Agerpres.
Több tűzesethez is riasztották szerdán a Hargita megyei tűzoltókat: Lóvészen rosszul szigetelt, Maroshévízen kitisztítatlan kémény, Székelyudvarhelyen pedig meghibásodott elektromos vezeték okozott tüzet.
A gázolaj literenkénti ára átlépte a 10 lejt, ami nemcsak a korábbi előrejelzések beigazolódását jelzi, hanem azt is, hogy a piacra ható gazdasági és geopolitikai tényezők egyre erőteljesebben érvényesülnek – állapította meg Dumitru Chisăliță.
Négyen meghaltak, hárman megsérültek egy tegnap esti balesetben Neamţ megyében. A rendőrségi vizsgálat szerint szabálytalan előzés miatt következhetett be a tragédia – közölték a hatóságok csütörtök reggel.
Már csak néhány nap maradt a kedvezményes adófizetési időszakból, ezen a héten még két munkanap áll rendelkezésre, és ezen kívül jövő hétfőn és kedden lehet még élni a lehetőséggel.
Egy katonai drón mintegy 4 kilométerre behatolt Románia légterébe, majd lezuhant a Tulcea megyei Parcheș település közelében, miután az ukrán légvédelem eltérítette – közölte csütörtökön a védelmi minisztérium.
Az RMDSZ nem kíván kilépni a kormányból – jelentette ki szerdán Korondon Cseke Attila fejlesztési miniszter.
Szinte biztosan várakoznia kell a városi pénztáraknál annak, aki ezekben a napokban szeretné rendezni az adóját. Háromszéken a többség élni kíván a tízszázalékos kedvezmény lehetőségével, és ezért akár egy órát is hajlandó sorba állni.
Kijött az első előzetes a Warner-nél készülő Harry Potter-sorozathoz, ami J. K. Rowling világhírű varázslótanoncos regényeit dolgozza fel újra, a 2000-es években készült filmek után.
Székelyföld-szerte számos ponton nyújtanak segítséget a levélszavazatok pontos kitöltésében és annak leadásában. Összegyűjtöttük, a székelyföldi városokban hol adhatja le szavazatát, hogy időben célba érjen.
szóljon hozzá!