
Útfelszabadítás sürgősen tűzoltósági módra, útjavítás esetlegesen, politikai lobbi módra. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
A romániaiak többsége úgy véli, hogy inkább a rossz irányba haladnak a dolgok az országban – írja az Agerpres hírügynökség a CURS közvélemény-kutató intézet vasárnap közzétett felmérésére hivatkozva.
2023. szeptember 25., 12:542023. szeptember 25., 12:54
2023. szeptember 25., 12:552023. szeptember 25., 12:55
A válaszadók 69 százaléka szerint Romániában a dolgok inkább rossz irányba, míg 22 százaléka szerint inkább jó irányba haladnak. Kilenc százalékuk nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
A megkérdezettek 41 százaléka ugyanakkor azon a véleményen volt, hogy
38 százalék szerint ez nem fog változni, 18 százalék szerint pedig javulni fog. Három százalékuk nem tudta a választ vagy nem akart válaszolni.
A felmérés szerint a romániaiakat a következő dolgok aggasztják: infláció, árak (19 százalék), alacsony jövedelem, életszínvonal (17 százalék), korrupció, lopás (16 százalék), munkahelyek (8 százalék), gazdaság, gazdasági válság (7 százalék), egészségügy (7 százalék), külföldi adósság (4 százalék), oktatás (3 százalék), különnyugdíjak (3 százalék), migráció (3 százalék), ukrajnai háború (3 százalék), politikai osztály, politikusok (3 százalék), infrastruktúra, utak (3 százalék), adók, illetékek (2 százalék), egyéb (1 százalék). A megkérdezettek egy százaléka nem válaszolt.
A felmérésből kiderült továbbá, hogy az állam intézményei közül
A válaszadók 73 százaléka mondta azt, hogy megbízik vagy nagyon megbízik, 21 százaléka pedig azt, hogy kis vagy nagyon kis mértékben bízik meg ebben az intézményben.
A bizalmi listán a további sorrend: hadsereg (68 százalék nagyon vagy nagyon nagy mértékben, 31 százalék kis vagy nagyon kis mértékben bízik meg benne), az egyház (63 százalék, illetve 35 százalék), a polgármesteri hivatal (46 százalék, illetve 54 százalék), a NATO (42, illetve 52 százalék), oktatás, iskola (42, illetve 54 százalék), Európai Unió (35, illetve 59 százalék), média (23, illetve 72 százalék), civil szervezetek (22, illetve 66 százalék), kormány (17, illetve 82 százalék), államelnök (13, illetve 84 százalék), parlament (13, illetve 85 százalék), politikai pártok (10, illetve 88 százalék).
Románia schengeni csatlakozását illetően a válaszadók 27 százaléka volt azon a véleményen, hogy idén ez biztos nem valósul meg, 33 százalék szerint inkább nem, mint igen, 19 százalék szerint inkább igen, mint nem. Nyolc százalék mondta azt, hogy biztosan megvalósul, 13 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.
21 százalék szerint a román kormány, 12 százalék szerint az EU Tanácsa, hét százalék szerint a politikai pártok, 14 százalék szerint mások. Öt százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.
A megkérdezettek többsége (59 százalék) inkább azzal az állítással ért egyet, hogy „a nemzetállamoknak nagyobb döntésjogot kellene biztosítani”, míg 26 százalék inkább azzal az állítással, hogy „az Európai Uniónak nagyobb hatalomra van szüksége”, míg 4 százalék szerint semmin nem kell változtatni. Erre a kérdésre a megkérdezettek 11 százaléka nem válaszolt.
A közvélemény-kutatás rámutat arra is, hogy ha jövő vasárnap tartanák a parlamenti választásokat, a megkérdezettek 31 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 19 százalék a Nemzeti Liberális Pártra (PNL), 18 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 11 százalék a Mentsétek meg Romániát Szövetségre (USR), 5 százalék az SOS Románia alakulatra, 4 százalék a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre (RMDSZ), 4 százalék a Szociálliberális Humanista Pártra (PU-SL), 4 százalék a Népi Mozgalom Pártra (PMP), 2 százalék a Pro Románia alakulatra, 2 százalék más pártra adná voksát.
A felmérés szeptember 12–22. között készült kérdezőbiztosok segítségével, 1008 felnőtt alany részvételével. A hibalehetőség +/–3,1 százalék, 95 százalékos megbízhatóság mellett.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán hőségre és kelletlen hőérzetre vonatkozó figyelmeztetéseket adott ki, amelyek csütörtöktől az ország nagy részére érvényesek lesznek.
A Duna vízhozama a romániai belépési pontnál, Báziásnál a következő három napban várhatóan másodpercenként 1300 köbméter körül stagnál, majd enyhén nő, és augusztus 25-ére eléri az 1350 köbmétert másodpercenként.
Két, a Richter-skála szerint 3,3-as, illetve 2,9-es erősségű földrengés történt az elmúlt 12 órában Buzău és Vrancea megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Új fejezet kezdődik a közmédia történetében augusztus 20-án, az államalapítás ünnepén elindul a független és hiteles Híradó – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-vel.
Szerdán lép államfői hivatalába Baka András. Az Országgyűlés augusztus 11-én választotta meg köztársasági elnöknek a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét, akit a kormánypárti Tisza-frakció jelölt.
Közeledik a Száz év magány sorozatfeldolgozásának lezárása, a Netflix pedig közzétette a Grand Finale néven futó utolsó epizód előzetesét.
Nem szabad a törvényalkotást politikai bosszúra, az ellenfelek elleni támadásra használni - hangoztatta Ilie Bolojan, Románia ügyvivő miniszterelnöke kedden.
Egy tervezett ingatlanberuházás miatt tartottak közvitát kedden Kézdivásárhelyen, miután az elképzeléssel nem értenek egyet az érintett utca lakói. A felek végül is nem jutottak közös nevezőre, a végső döntés a helyi képviselő-testület kezében van.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden bejelentette, hogy a Hivatalos Közlönyben hétfőn közzétették a Pályázati útmutatót az önálló akkumulátoros villamosenergia-tároló beruházásokhoz, amelyeket a Modernizációs Alapból finanszíroznak.
Nicușor Dan államelnök kedden az alkotmánybíróság feddhetetlenségi törvénnyel kapcsolatos hétfői döntésére reagálva kijelentette, várja a testület indoklását.
szóljon hozzá!