Felmérés: a tűzoltóságban nagyon, a politikai pártokban alig bíznak a romániaiak
Útfelszabadítás sürgősen tűzoltósági módra, útjavítás esetlegesen, politikai lobbi módra. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
A romániaiak többsége úgy véli, hogy inkább a rossz irányba haladnak a dolgok az országban – írja az Agerpres hírügynökség a CURS közvélemény-kutató intézet vasárnap közzétett felmérésére hivatkozva.
Székelyhon
2023. szeptember 25., 12:542023. szeptember 25., 12:54
2023. szeptember 25., 12:552023. szeptember 25., 12:55
A válaszadók 69 százaléka szerint Romániában a dolgok inkább rossz irányba, míg 22 százaléka szerint inkább jó irányba haladnak. Kilenc százalékuk nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
A megkérdezettek 41 százaléka ugyanakkor azon a véleményen volt, hogy
38 százalék szerint ez nem fog változni, 18 százalék szerint pedig javulni fog. Három százalékuk nem tudta a választ vagy nem akart válaszolni.
A felmérés szerint a romániaiakat a következő dolgok aggasztják: infláció, árak (19 százalék), alacsony jövedelem, életszínvonal (17 százalék), korrupció, lopás (16 százalék), munkahelyek (8 százalék), gazdaság, gazdasági válság (7 százalék), egészségügy (7 százalék), külföldi adósság (4 százalék), oktatás (3 százalék), különnyugdíjak (3 százalék), migráció (3 százalék), ukrajnai háború (3 százalék), politikai osztály, politikusok (3 százalék), infrastruktúra, utak (3 százalék), adók, illetékek (2 százalék), egyéb (1 százalék). A megkérdezettek egy százaléka nem válaszolt.
A felmérésből kiderült továbbá, hogy az állam intézményei közül
A válaszadók 73 százaléka mondta azt, hogy megbízik vagy nagyon megbízik, 21 százaléka pedig azt, hogy kis vagy nagyon kis mértékben bízik meg ebben az intézményben.
A bizalmi listán a további sorrend: hadsereg (68 százalék nagyon vagy nagyon nagy mértékben, 31 százalék kis vagy nagyon kis mértékben bízik meg benne), az egyház (63 százalék, illetve 35 százalék), a polgármesteri hivatal (46 százalék, illetve 54 százalék), a NATO (42, illetve 52 százalék), oktatás, iskola (42, illetve 54 százalék), Európai Unió (35, illetve 59 százalék), média (23, illetve 72 százalék), civil szervezetek (22, illetve 66 százalék), kormány (17, illetve 82 százalék), államelnök (13, illetve 84 százalék), parlament (13, illetve 85 százalék), politikai pártok (10, illetve 88 százalék).
Románia schengeni csatlakozását illetően a válaszadók 27 százaléka volt azon a véleményen, hogy idén ez biztos nem valósul meg, 33 százalék szerint inkább nem, mint igen, 19 százalék szerint inkább igen, mint nem. Nyolc százalék mondta azt, hogy biztosan megvalósul, 13 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.
21 százalék szerint a román kormány, 12 százalék szerint az EU Tanácsa, hét százalék szerint a politikai pártok, 14 százalék szerint mások. Öt százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.
A megkérdezettek többsége (59 százalék) inkább azzal az állítással ért egyet, hogy „a nemzetállamoknak nagyobb döntésjogot kellene biztosítani”, míg 26 százalék inkább azzal az állítással, hogy „az Európai Uniónak nagyobb hatalomra van szüksége”, míg 4 százalék szerint semmin nem kell változtatni. Erre a kérdésre a megkérdezettek 11 százaléka nem válaszolt.
A közvélemény-kutatás rámutat arra is, hogy ha jövő vasárnap tartanák a parlamenti választásokat, a megkérdezettek 31 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 19 százalék a Nemzeti Liberális Pártra (PNL), 18 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 11 százalék a Mentsétek meg Romániát Szövetségre (USR), 5 százalék az SOS Románia alakulatra, 4 százalék a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre (RMDSZ), 4 százalék a Szociálliberális Humanista Pártra (PU-SL), 4 százalék a Népi Mozgalom Pártra (PMP), 2 százalék a Pro Románia alakulatra, 2 százalék más pártra adná voksát.
A felmérés szeptember 12–22. között készült kérdezőbiztosok segítségével, 1008 felnőtt alany részvételével. A hibalehetőség +/–3,1 százalék, 95 százalékos megbízhatóság mellett.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Felelősséget vállal a kormány a bírák és ügyészek nyugdíjreformjáért
Jóváhagyta a kormány pénteki ülésén a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvénytervezetet, amelyért kedden felelősséget vállal a parlamentben.
Felelősséget vállal a kormány a bírák és ügyészek nyugdíjreformjáért
A gazdasági minisztert nevezte ki ügyvivő védelmi miniszternek az államfő
Aláírta pénteken Nicușor Dan államfő a Ionuț Moșteanu védelmi miniszteri tisztségből való lemondásának tudomásul vételéről szóló dekrétumot – közölte az elnöki hivatal.
A gazdasági minisztert nevezte ki ügyvivő védelmi miniszternek az államfő
Milliárdos átcsoportosítások az év végére – így írta át a kormány a 2025-ös büdzsét
Jóváhagyta a kormány pénteki ülésén az idei második költségvetés-kiigazítást, amely 0,6 százalékos gazdasági növekedéssel, 1902 milliárd lejes bruttó hazai termékkel (GDP), 7,1 százalékos éves inflációval és havi 8700 lejes bruttó átlagbérrel számol.
Milliárdos átcsoportosítások az év végére – így írta át a kormány a 2025-ös büdzsét
A sertéspestis miatt az uniós országokból érkező sertésszállítmányok ellenőrzését kéri a mezőgazdasági miniszter
Az uniós országokból érkező valamennyi sertéshússzállítmány ellenőrzését kéri a mezőgazdasági miniszter az országos állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóságtól (ANSVSA) az afrikai sertéspestis veszélye miatt.
Parajdon megszűnt a turizmus, az átutazók tartják „lélegeztetőgépen” az árusokat
Idén Parajd és egész Sóvidék élete gyökeresen megváltozott. A bányakatasztrófa nemcsak a turizmust, hanem a helyiek mindennapjait is felforgatta. Megkérdeztük az érintetteket, hogy hogyan élték meg az elmúlt időszakot.
Parajdon megszűnt a turizmus, az átutazók tartják „lélegeztetőgépen” az árusokat
Elfogadták a Dánfalva és Balánbánya közötti út felújításának műszaki terveit
Pályázni szeretne Hargita Megye Tanácsa a Csíkdánfalvát Balánbányával összekötő, 125-ös jelzésű megyei út felújítására, ehhez fogadták el a pénteki tanácsülésen a beruházás műszaki terveit.
Elfogadták a Dánfalva és Balánbánya közötti út felújításának műszaki terveit
A Székely Hadosztály szerepvállalásáról értekeznek a Magyarságkutató Intézetnél
A Magyarságkutató Intézet újabb történelmi témájú programra várja az érdeklődőket Budapesten. A december elsején, 17 órától kezdődő alkalom középpontjában a Székely Hadosztály 1918–1919-es szerepvállalása áll.
A Székely Hadosztály szerepvállalásáról értekeznek a Magyarságkutató Intézetnél
A miniszterelnök a gazdasági minisztert javasolja ügyvivő védelmi miniszternek
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken tudomásul vette Ionuț Moșteanu lemondását a védelmi miniszteri, valamint a kormányfőhelyettesi tisztségből.
A miniszterelnök a gazdasági minisztert javasolja ügyvivő védelmi miniszternek
Ittas sofőr okozott balesetet, hárman megsérültek
Három személy sérült meg csütörtök este egy Gyergyószárhegy közelében történt balesetben, mint kiderült, a sofőr nem volt józan.
Ittas sofőr okozott balesetet, hárman megsérültek
Díszdoktor lett a Sapientián Bakacsi Gyula, a vezetéstudomány meghatározó alakja
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Doctor Honoris Causa címmel tüntette ki Bakacsi Gyula professzort, elismerve a vezetéstudományban végzett úttörő munkáját és a csíkszeredai gazdasági képzés felépítésében betöltött kulcsszerepét.
Díszdoktor lett a Sapientián Bakacsi Gyula, a vezetéstudomány meghatározó alakja
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!