
Útfelszabadítás sürgősen tűzoltósági módra, útjavítás esetlegesen, politikai lobbi módra. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
A romániaiak többsége úgy véli, hogy inkább a rossz irányba haladnak a dolgok az országban – írja az Agerpres hírügynökség a CURS közvélemény-kutató intézet vasárnap közzétett felmérésére hivatkozva.
2023. szeptember 25., 12:542023. szeptember 25., 12:54
2023. szeptember 25., 12:552023. szeptember 25., 12:55
A válaszadók 69 százaléka szerint Romániában a dolgok inkább rossz irányba, míg 22 százaléka szerint inkább jó irányba haladnak. Kilenc százalékuk nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
A megkérdezettek 41 százaléka ugyanakkor azon a véleményen volt, hogy
38 százalék szerint ez nem fog változni, 18 százalék szerint pedig javulni fog. Három százalékuk nem tudta a választ vagy nem akart válaszolni.
A felmérés szerint a romániaiakat a következő dolgok aggasztják: infláció, árak (19 százalék), alacsony jövedelem, életszínvonal (17 százalék), korrupció, lopás (16 százalék), munkahelyek (8 százalék), gazdaság, gazdasági válság (7 százalék), egészségügy (7 százalék), külföldi adósság (4 százalék), oktatás (3 százalék), különnyugdíjak (3 százalék), migráció (3 százalék), ukrajnai háború (3 százalék), politikai osztály, politikusok (3 százalék), infrastruktúra, utak (3 százalék), adók, illetékek (2 százalék), egyéb (1 százalék). A megkérdezettek egy százaléka nem válaszolt.
A felmérésből kiderült továbbá, hogy az állam intézményei közül
A válaszadók 73 százaléka mondta azt, hogy megbízik vagy nagyon megbízik, 21 százaléka pedig azt, hogy kis vagy nagyon kis mértékben bízik meg ebben az intézményben.
A bizalmi listán a további sorrend: hadsereg (68 százalék nagyon vagy nagyon nagy mértékben, 31 százalék kis vagy nagyon kis mértékben bízik meg benne), az egyház (63 százalék, illetve 35 százalék), a polgármesteri hivatal (46 százalék, illetve 54 százalék), a NATO (42, illetve 52 százalék), oktatás, iskola (42, illetve 54 százalék), Európai Unió (35, illetve 59 százalék), média (23, illetve 72 százalék), civil szervezetek (22, illetve 66 százalék), kormány (17, illetve 82 százalék), államelnök (13, illetve 84 százalék), parlament (13, illetve 85 százalék), politikai pártok (10, illetve 88 százalék).
Románia schengeni csatlakozását illetően a válaszadók 27 százaléka volt azon a véleményen, hogy idén ez biztos nem valósul meg, 33 százalék szerint inkább nem, mint igen, 19 százalék szerint inkább igen, mint nem. Nyolc százalék mondta azt, hogy biztosan megvalósul, 13 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.
21 százalék szerint a román kormány, 12 százalék szerint az EU Tanácsa, hét százalék szerint a politikai pártok, 14 százalék szerint mások. Öt százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.
A megkérdezettek többsége (59 százalék) inkább azzal az állítással ért egyet, hogy „a nemzetállamoknak nagyobb döntésjogot kellene biztosítani”, míg 26 százalék inkább azzal az állítással, hogy „az Európai Uniónak nagyobb hatalomra van szüksége”, míg 4 százalék szerint semmin nem kell változtatni. Erre a kérdésre a megkérdezettek 11 százaléka nem válaszolt.
A közvélemény-kutatás rámutat arra is, hogy ha jövő vasárnap tartanák a parlamenti választásokat, a megkérdezettek 31 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 19 százalék a Nemzeti Liberális Pártra (PNL), 18 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 11 százalék a Mentsétek meg Romániát Szövetségre (USR), 5 százalék az SOS Románia alakulatra, 4 százalék a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre (RMDSZ), 4 százalék a Szociálliberális Humanista Pártra (PU-SL), 4 százalék a Népi Mozgalom Pártra (PMP), 2 százalék a Pro Románia alakulatra, 2 százalék más pártra adná voksát.
A felmérés szeptember 12–22. között készült kérdezőbiztosok segítségével, 1008 felnőtt alany részvételével. A hibalehetőség +/–3,1 százalék, 95 százalékos megbízhatóság mellett.
Minél távolabb van egy település az orvosi egyetemi központoktól, annál jobban érezhető a szakemberhiány Romániában. A stabil finanszírozás ígérete segíthet a szakorvoshiányon, de egy jól működő digitális adattérre is égető szükség van.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) hétfői ülésén jóváhagyta azt a kérelmet, amelyet Románia az Európai Bizottsághoz készül benyújtani a SAFE védelmi hitelprogram keretében rendelkezésére álló uniós források lehívásához.
Õrizetbe vették hétfőn a rendőrök a Beszterce-Naszód megyei Jád (Livezile) község polgármesterét.
A kormány „nagytakarítási”, vagyis átfogó cselekvési tervet dolgoz ki a veszteséges állami vállalatok hatékonyságának növelése, a menthetetlen cégek felszámolása érdekében, oly módon, hogy a közpénzekből működő vállalatok valóban a közérdeket szolgálják.
Szabálysértőket és ittas sofőröket is elkaptak a Hargita megyei közlekedésrendészek Csík- és Udvarhelyszéken hétvégén.
A hét eleji felmelegedés után csütörtöktől jelentős lehűlésre lehet számítani több régióban - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (AMN) november 24.-december 7. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Új korszak kezdetét harangozta be az RMDSZ sepsiszentgyörgyi városi szervezetének pénteken megválasztott új vezetősége, Miklós Zoltán elnökletével. A lemondott Antal Árpád örökébe lépő csapat célja, hogy közelebb vonják a közösséget a közélethez.
Még tart a nyomozás a szépvízi víztározónál holtan talált fiatalok ügyében, de a szakvélemény szerint semmi nem utal arra, hogy a két érintetten kívül más is részt vett volna a tragédia okozásában.
A katonai nyugdíjakat szabályozó jogi keret tervezett módosítása ellen is tüntetnek hétfőtől a börtönalkalmazottakat tömörítő szakszervezetek.
Bekísérték hétfőn a legfőbb ügyészségre Horațiu Potrát. A zsoldosvezért abban az ügyben hallgatják ki, amelyben adócsalás és pénzmosás gyanúja miatt vizsgálódnak ellene.
szóljon hozzá!