
Útfelszabadítás sürgősen tűzoltósági módra, útjavítás esetlegesen, politikai lobbi módra. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
A romániaiak többsége úgy véli, hogy inkább a rossz irányba haladnak a dolgok az országban – írja az Agerpres hírügynökség a CURS közvélemény-kutató intézet vasárnap közzétett felmérésére hivatkozva.
2023. szeptember 25., 12:542023. szeptember 25., 12:54
2023. szeptember 25., 12:552023. szeptember 25., 12:55
A válaszadók 69 százaléka szerint Romániában a dolgok inkább rossz irányba, míg 22 százaléka szerint inkább jó irányba haladnak. Kilenc százalékuk nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
A megkérdezettek 41 százaléka ugyanakkor azon a véleményen volt, hogy
38 százalék szerint ez nem fog változni, 18 százalék szerint pedig javulni fog. Három százalékuk nem tudta a választ vagy nem akart válaszolni.
A felmérés szerint a romániaiakat a következő dolgok aggasztják: infláció, árak (19 százalék), alacsony jövedelem, életszínvonal (17 százalék), korrupció, lopás (16 százalék), munkahelyek (8 százalék), gazdaság, gazdasági válság (7 százalék), egészségügy (7 százalék), külföldi adósság (4 százalék), oktatás (3 százalék), különnyugdíjak (3 százalék), migráció (3 százalék), ukrajnai háború (3 százalék), politikai osztály, politikusok (3 százalék), infrastruktúra, utak (3 százalék), adók, illetékek (2 százalék), egyéb (1 százalék). A megkérdezettek egy százaléka nem válaszolt.
A felmérésből kiderült továbbá, hogy az állam intézményei közül
A válaszadók 73 százaléka mondta azt, hogy megbízik vagy nagyon megbízik, 21 százaléka pedig azt, hogy kis vagy nagyon kis mértékben bízik meg ebben az intézményben.
A bizalmi listán a további sorrend: hadsereg (68 százalék nagyon vagy nagyon nagy mértékben, 31 százalék kis vagy nagyon kis mértékben bízik meg benne), az egyház (63 százalék, illetve 35 százalék), a polgármesteri hivatal (46 százalék, illetve 54 százalék), a NATO (42, illetve 52 százalék), oktatás, iskola (42, illetve 54 százalék), Európai Unió (35, illetve 59 százalék), média (23, illetve 72 százalék), civil szervezetek (22, illetve 66 százalék), kormány (17, illetve 82 százalék), államelnök (13, illetve 84 százalék), parlament (13, illetve 85 százalék), politikai pártok (10, illetve 88 százalék).
Románia schengeni csatlakozását illetően a válaszadók 27 százaléka volt azon a véleményen, hogy idén ez biztos nem valósul meg, 33 százalék szerint inkább nem, mint igen, 19 százalék szerint inkább igen, mint nem. Nyolc százalék mondta azt, hogy biztosan megvalósul, 13 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.
21 százalék szerint a román kormány, 12 százalék szerint az EU Tanácsa, hét százalék szerint a politikai pártok, 14 százalék szerint mások. Öt százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.
A megkérdezettek többsége (59 százalék) inkább azzal az állítással ért egyet, hogy „a nemzetállamoknak nagyobb döntésjogot kellene biztosítani”, míg 26 százalék inkább azzal az állítással, hogy „az Európai Uniónak nagyobb hatalomra van szüksége”, míg 4 százalék szerint semmin nem kell változtatni. Erre a kérdésre a megkérdezettek 11 százaléka nem válaszolt.
A közvélemény-kutatás rámutat arra is, hogy ha jövő vasárnap tartanák a parlamenti választásokat, a megkérdezettek 31 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 19 százalék a Nemzeti Liberális Pártra (PNL), 18 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 11 százalék a Mentsétek meg Romániát Szövetségre (USR), 5 százalék az SOS Románia alakulatra, 4 százalék a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre (RMDSZ), 4 százalék a Szociálliberális Humanista Pártra (PU-SL), 4 százalék a Népi Mozgalom Pártra (PMP), 2 százalék a Pro Románia alakulatra, 2 százalék más pártra adná voksát.
A felmérés szeptember 12–22. között készült kérdezőbiztosok segítségével, 1008 felnőtt alany részvételével. A hibalehetőség +/–3,1 százalék, 95 százalékos megbízhatóság mellett.
Keddi ülésén a parlament Sorina Mateit nevezte ki a Román Televíziótársaság (SRTV) elnök-vezérigazgatójává. A közszolgálati rádió elnök-vezérigazgatójává Răzvan Dincát nevezték ki.
A Lionsgate Studios vásárolta meg a 2025-ben bemutatott Hunyadi-sorozat (Rise of the Raven) sugárzási jogait az Amerikai Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban – adta hírül a Variety filmes szakportál.
A parkolóhelyek megszüntetése, a szökőkút átalakítása és a forgalom átszervezése váltotta ki a legtöbb ellenérzést Kézdivásárhely központjának megújításáról tartott lakossági fórumon. A városvezetés élhetőbb, gyalogosbarát főtér kialakítását ígéri.
Több mint 60 ezer lej értékben két EKG-készüléket kapott a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház a 2025-ös Katalin-báli adomány révén. A készülékeket kedden adták át Csíki Vállalkozók Egyesülete és Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa képviselői.
A tantárgyversenyeken elért sikerekért idén is elismerésben részesíti Hargita Megye Tanácsa és a megyei tanfelügyelőség a diákokat, csapatokat, valamint felkészítő tanáraikat. A gyergyószéki díjátadón 69 diákot és 40 pedagógust díjaztak.
A fővárosi Szent Pantelimon kórház intenzív osztályának négy orvosát bíróság elé állítják minősített emberölés, minősített emberölési kísérlet és bűncselekményre való felbújtás vádjával.
Egy román állampolgár is megsérült a Bulgáriában kedden történt autópálya-balesetben, és jelenleg orvosi ellátásban részesül – közölte Dan Neculăescu külügyminiszter a X platformon.
A csernavodai atomerőmű 2-es reaktorát szerdán kapcsolják vissza az országos villamosenergia-rendszerre, és csütörtökön fogja elérni névleges termelési kapacitását – közölte egy jelentésben a Nuclearelectrica vállalat.
Két ember kórházba került kedden reggel, miután egy személyautó és egy motorkerékpár összeütközött Kolozsváron. A rendőrség első vizsgálatai szerint az autó vezetője meg szeretett volna fordulni, de nem biztosított megfelelően.
Bukarestbe látogatott az EB-elnök hétfőn az EU területét érintő egyre sűrűsödő hibrid fenyegetések, támadások és légtérsértések kontextusában.
szóljon hozzá!