Hirdetés
Hirdetés

Felmérés: a tűzoltóságban nagyon, a politikai pártokban alig bíznak a romániaiak

Útfelszabadítás sürgősen tűzoltósági módra, útjavítás esetlegesen, politikai lobbi módra. Képünk illusztráció •  Fotó: Pinti Attila

Útfelszabadítás sürgősen tűzoltósági módra, útjavítás esetlegesen, politikai lobbi módra. Képünk illusztráció

Fotó: Pinti Attila

A romániaiak többsége úgy véli, hogy inkább a rossz irányba haladnak a dolgok az országban – írja az Agerpres hírügynökség a CURS közvélemény-kutató intézet vasárnap közzétett felmérésére hivatkozva.

Székelyhon

2023. szeptember 25., 12:542023. szeptember 25., 12:54

2023. szeptember 25., 12:552023. szeptember 25., 12:55

A válaszadók 69 százaléka szerint Romániában a dolgok inkább rossz irányba, míg 22 százaléka szerint inkább jó irányba haladnak. Kilenc százalékuk nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.

A megkérdezettek 41 százaléka ugyanakkor azon a véleményen volt, hogy

egy év múlva még rosszabb lesz a helyzetük,

38 százalék szerint ez nem fog változni, 18 százalék szerint pedig javulni fog. Három százalékuk nem tudta a választ vagy nem akart válaszolni.

A felmérés szerint a romániaiakat a következő dolgok aggasztják: infláció, árak (19 százalék), alacsony jövedelem, életszínvonal (17 százalék), korrupció, lopás (16 százalék), munkahelyek (8 százalék), gazdaság, gazdasági válság (7 százalék), egészségügy (7 százalék), külföldi adósság (4 százalék), oktatás (3 százalék), különnyugdíjak (3 százalék), migráció (3 százalék), ukrajnai háború (3 százalék), politikai osztály, politikusok (3 százalék), infrastruktúra, utak (3 százalék), adók, illetékek (2 százalék), egyéb (1 százalék). A megkérdezettek egy százaléka nem válaszolt.

A felmérésből kiderült továbbá, hogy az állam intézményei közül

a lakosság a tűzoltóságban bízik a legnagyobb mértékben.

A válaszadók 73 százaléka mondta azt, hogy megbízik vagy nagyon megbízik, 21 százaléka pedig azt, hogy kis vagy nagyon kis mértékben bízik meg ebben az intézményben.

A bizalmi listán a további sorrend: hadsereg (68 százalék nagyon vagy nagyon nagy mértékben, 31 százalék kis vagy nagyon kis mértékben bízik meg benne), az egyház (63 százalék, illetve 35 százalék), a polgármesteri hivatal (46 százalék, illetve 54 százalék), a NATO (42, illetve 52 százalék), oktatás, iskola (42, illetve 54 százalék), Európai Unió (35, illetve 59 százalék), média (23, illetve 72 százalék), civil szervezetek (22, illetve 66 százalék), kormány (17, illetve 82 százalék), államelnök (13, illetve 84 százalék), parlament (13, illetve 85 százalék), politikai pártok (10, illetve 88 százalék).

Románia schengeni csatlakozását illetően a válaszadók 27 százaléka volt azon a véleményen, hogy idén ez biztos nem valósul meg, 33 százalék szerint inkább nem, mint igen, 19 százalék szerint inkább igen, mint nem. Nyolc százalék mondta azt, hogy biztosan megvalósul, 13 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.

A csatlakozás kudarcáért a megkérdezettek 41 százaléka szerint Ausztria tehető felelőssé,

21 százalék szerint a román kormány, 12 százalék szerint az EU Tanácsa, hét százalék szerint a politikai pártok, 14 százalék szerint mások. Öt százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.

Hirdetés

A megkérdezettek többsége (59 százalék) inkább azzal az állítással ért egyet, hogy „a nemzetállamoknak nagyobb döntésjogot kellene biztosítani”, míg 26 százalék inkább azzal az állítással, hogy „az Európai Uniónak nagyobb hatalomra van szüksége”, míg 4 százalék szerint semmin nem kell változtatni. Erre a kérdésre a megkérdezettek 11 százaléka nem válaszolt.

A közvélemény-kutatás rámutat arra is, hogy ha jövő vasárnap tartanák a parlamenti választásokat, a megkérdezettek 31 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 19 százalék a Nemzeti Liberális Pártra (PNL), 18 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 11 százalék a Mentsétek meg Romániát Szövetségre (USR), 5 százalék az SOS Románia alakulatra, 4 százalék a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre (RMDSZ), 4 százalék a Szociálliberális Humanista Pártra (PU-SL), 4 százalék a Népi Mozgalom Pártra (PMP), 2 százalék a Pro Románia alakulatra, 2 százalék más pártra adná voksát.

A felmérés szeptember 12–22. között készült kérdezőbiztosok segítségével, 1008 felnőtt alany részvételével. A hibalehetőség +/–3,1 százalék, 95 százalékos megbízhatóság mellett.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 17., szerda

Elfogadta a szenátus a gyermekpornográfiát érintő törvénymódosítást

Elfogadta a büntető törvénykönyv módosításáról szóló törvénytervezetet a szenátus szerdán, amely újradefiniálja a gyermekpornográfia fogalmát, és a cselekmények súlyához igazítja a büntetési tételeket.

Elfogadta a szenátus a gyermekpornográfiát érintő törvénymódosítást
Hirdetés
2026. június 17., szerda

Kelemen Hunor szerint egy PNL-USR-RMDSZ kisebbségi kormány lenne az egyik megoldás

Kelemen Hunor szerdán kijelentette, hogy egyeztetett a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vezetőivel kisebbségikormány-alakítási lehetőségekről, köztük egy PNL-USR-RMDSZ-kormányról.

Kelemen Hunor szerint egy PNL-USR-RMDSZ kisebbségi kormány lenne az egyik megoldás
2026. június 17., szerda

Kelemen Hunor: az RMDSZ honatyái nem lesznek a teremben a Veștea-kormányról szóló szavazáskor

Kelemen Hunor szerdán közölte, hogy az RMDSZ képviselői és szenátorai nem fogják támogatni a Veștea-kormány esetleges beiktatását.

Kelemen Hunor: az RMDSZ honatyái nem lesznek a teremben a Veștea-kormányról szóló szavazáskor
2026. június 17., szerda

„A hallgatás nem fogja csillapítani a tanügyi alkalmazottak jogos lázadását”

Az oktatási szakszervezetek több ezer tagja tüntetett szerdán a kormány székhelye előtt az új bértörvény tervezete ellen, majd elindultak a parlament előtti tér felé.

„A hallgatás nem fogja csillapítani a tanügyi alkalmazottak jogos lázadását”
Hirdetés
2026. június 17., szerda

Havi 500 lej körüli az a plusz szociális juttatás, amit a legszegényebb nyugdíjasok kapnak

Idén májusban 882 177 nyugdíjas részesült szociális juttatásban, 606-tal több, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerdán közzétett adataiból.

Havi 500 lej körüli az a plusz szociális juttatás, amit a legszegényebb nyugdíjasok kapnak
2026. június 17., szerda

Tragédia az országúton: két kamion ütközött frontálisan, az egyik sofőr életét vesztette

Egy férfi meghalt, két másik személy megsérült szerdán reggel két kamion frontális ütközése következtében a 6-os országúton, Zsuppa (Jupa) település közelében – közölte a Krassó-Szörény megyei rendőrség.

Tragédia az országúton: két kamion ütközött frontálisan, az egyik sofőr életét vesztette
2026. június 17., szerda

Meghalt a marosvásárhelyi kórházban a 12 éves lány, akit a járdán gázolt el egy autó

Meghalt kedden a kórházban az a 12 éves marosborgói (Mureșenii Bârgăului) lány, akit hétfőn a járdán gázolt el egy autó a Beszterce-Naszód megyei településen.

Meghalt a marosvásárhelyi kórházban a 12 éves lány, akit a járdán gázolt el egy autó
Hirdetés
2026. június 17., szerda

Az AUR támogatására is számít Adrian Veștea

Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök kedd este bejelentette, hogy szerdán benyújtja a parlamentnek a kormányprogramot és a miniszterjelöltek névsorát. Közlése szerint kabinetjében a PNL és a PSD politikusai mellett szakértők is helyet kapnak.

Az AUR támogatására is számít Adrian Veștea
2026. június 16., kedd

Egy év múlva nézhetjük az ötödik Shrek-filmet – videó

Megjelent az első kedvcsináló előzetes a soron következő, 2027-ben érkező Shrek-filmhez. A 2000-es évek népszerű animációs franchise-ja négy mozifilmet és két Csizmás kandúr spin-offot ért meg.

Egy év múlva nézhetjük az ötödik Shrek-filmet – videó
2026. június 16., kedd

Medvét láttak több Hargita megyei településen

Medvék jelenlétét jelezték több településről is a hatóságoknak kedd délután és az esti órákban. A hatóságok Ro-Alertet küldtek az érintett települések lakóinak.

Medvét láttak több Hargita megyei településen
Hirdetés