
Útfelszabadítás sürgősen tűzoltósági módra, útjavítás esetlegesen, politikai lobbi módra. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
A romániaiak többsége úgy véli, hogy inkább a rossz irányba haladnak a dolgok az országban – írja az Agerpres hírügynökség a CURS közvélemény-kutató intézet vasárnap közzétett felmérésére hivatkozva.
2023. szeptember 25., 12:542023. szeptember 25., 12:54
2023. szeptember 25., 12:552023. szeptember 25., 12:55
A válaszadók 69 százaléka szerint Romániában a dolgok inkább rossz irányba, míg 22 százaléka szerint inkább jó irányba haladnak. Kilenc százalékuk nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
A megkérdezettek 41 százaléka ugyanakkor azon a véleményen volt, hogy
38 százalék szerint ez nem fog változni, 18 százalék szerint pedig javulni fog. Három százalékuk nem tudta a választ vagy nem akart válaszolni.
A felmérés szerint a romániaiakat a következő dolgok aggasztják: infláció, árak (19 százalék), alacsony jövedelem, életszínvonal (17 százalék), korrupció, lopás (16 százalék), munkahelyek (8 százalék), gazdaság, gazdasági válság (7 százalék), egészségügy (7 százalék), külföldi adósság (4 százalék), oktatás (3 százalék), különnyugdíjak (3 százalék), migráció (3 százalék), ukrajnai háború (3 százalék), politikai osztály, politikusok (3 százalék), infrastruktúra, utak (3 százalék), adók, illetékek (2 százalék), egyéb (1 százalék). A megkérdezettek egy százaléka nem válaszolt.
A felmérésből kiderült továbbá, hogy az állam intézményei közül
A válaszadók 73 százaléka mondta azt, hogy megbízik vagy nagyon megbízik, 21 százaléka pedig azt, hogy kis vagy nagyon kis mértékben bízik meg ebben az intézményben.
A bizalmi listán a további sorrend: hadsereg (68 százalék nagyon vagy nagyon nagy mértékben, 31 százalék kis vagy nagyon kis mértékben bízik meg benne), az egyház (63 százalék, illetve 35 százalék), a polgármesteri hivatal (46 százalék, illetve 54 százalék), a NATO (42, illetve 52 százalék), oktatás, iskola (42, illetve 54 százalék), Európai Unió (35, illetve 59 százalék), média (23, illetve 72 százalék), civil szervezetek (22, illetve 66 százalék), kormány (17, illetve 82 százalék), államelnök (13, illetve 84 százalék), parlament (13, illetve 85 százalék), politikai pártok (10, illetve 88 százalék).
Románia schengeni csatlakozását illetően a válaszadók 27 százaléka volt azon a véleményen, hogy idén ez biztos nem valósul meg, 33 százalék szerint inkább nem, mint igen, 19 százalék szerint inkább igen, mint nem. Nyolc százalék mondta azt, hogy biztosan megvalósul, 13 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.
21 százalék szerint a román kormány, 12 százalék szerint az EU Tanácsa, hét százalék szerint a politikai pártok, 14 százalék szerint mások. Öt százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.
A megkérdezettek többsége (59 százalék) inkább azzal az állítással ért egyet, hogy „a nemzetállamoknak nagyobb döntésjogot kellene biztosítani”, míg 26 százalék inkább azzal az állítással, hogy „az Európai Uniónak nagyobb hatalomra van szüksége”, míg 4 százalék szerint semmin nem kell változtatni. Erre a kérdésre a megkérdezettek 11 százaléka nem válaszolt.
A közvélemény-kutatás rámutat arra is, hogy ha jövő vasárnap tartanák a parlamenti választásokat, a megkérdezettek 31 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 19 százalék a Nemzeti Liberális Pártra (PNL), 18 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 11 százalék a Mentsétek meg Romániát Szövetségre (USR), 5 százalék az SOS Románia alakulatra, 4 százalék a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre (RMDSZ), 4 százalék a Szociálliberális Humanista Pártra (PU-SL), 4 százalék a Népi Mozgalom Pártra (PMP), 2 százalék a Pro Románia alakulatra, 2 százalék más pártra adná voksát.
A felmérés szeptember 12–22. között készült kérdezőbiztosok segítségével, 1008 felnőtt alany részvételével. A hibalehetőség +/–3,1 százalék, 95 százalékos megbízhatóság mellett.
A kormány pénteki ülésén összesen 7,849 millió lejt utalt ki 97 iskolának a vizesblokk létrehozását vagy korszerűsítését, illetve a víz- és csatornahálózatra való csatlakozást biztosító munkálatok folytatására.
Az AUR a gazdákat támogató intézkedések sürgős jóváhagyását követeli, miután Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter állítólag kijelentette, hogy ezek „valahol a pénzügyminisztériumban vagy a kormánynál vesztegelnek”.
Romániának már lehetne teljes jogkörű kormánya, amely képes megváltoztatni az ország gazdasági irányát, ha a pártok stabil parlamenti többség helyreállítását a politikai és választási számítások elé helyezték volna – közölte pénteken Sorin Grindeanu.
Több erőszakos, illetve rendbontással kapcsolatos incidens is történt csütörtök este a csendőrség, valamint a Bukaresti Steaua és a Temesvári Politehnica labdarúgócsapatok ultrái között, a nagyszebeni mérkőzés előtt.
Összesen 962 munkáltató 16.296 állást kínál a végzősök országos állásbörzéjén, amelyet az Országos Munkaerő Ügynökség (ANOFM) szervez Bukarestben és az ország 63 helyszínén.
Nem a megszokott módon működik az egészségügyi szolgáltatások informatikai rendszere, az egészségügyi kártyák használata sem kötelező a rendelőkben. A változás oka azonban nem egy rendszerprobléma, sőt, éppen a korábbi hibák megszüntetése a cél.
Csütörtökön begyújtották a készülő marosnémeti erőmű 1-es gázturbináját, ami fontos műszaki mérföldkő a beruházás megvalósításában – közölte csütörtök este a Facebook-oldalán Ilie Bolojan.
Folytatja a tárgyalásokat a parlamenti pártokkal, és bízik abban, hogy ezúttal sikerül megoldást találni a politikai válságra – közölte a Facebook-oldalán Luca Niculescu, csütörtök este.
A hajnali fagyok és a délutáni, 25 Celsius-fok körüli meleg között jelentős különbség alakulhat ki Székelyföld több településén. A napi hőingadozás az öltözködést is megnehezíti, és felveti a kérdést: miként viseli a szervezet a gyors változásokat?
Személyautó sodródott le az úttestről és borult fel Segesvár Dános felőli kijáratánál csütörtök este. A balesetben egy ember sérült meg.
szóljon hozzá!