
Útfelszabadítás sürgősen tűzoltósági módra, útjavítás esetlegesen, politikai lobbi módra. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
A romániaiak többsége úgy véli, hogy inkább a rossz irányba haladnak a dolgok az országban – írja az Agerpres hírügynökség a CURS közvélemény-kutató intézet vasárnap közzétett felmérésére hivatkozva.
2023. szeptember 25., 12:542023. szeptember 25., 12:54
2023. szeptember 25., 12:552023. szeptember 25., 12:55
A válaszadók 69 százaléka szerint Romániában a dolgok inkább rossz irányba, míg 22 százaléka szerint inkább jó irányba haladnak. Kilenc százalékuk nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
A megkérdezettek 41 százaléka ugyanakkor azon a véleményen volt, hogy
38 százalék szerint ez nem fog változni, 18 százalék szerint pedig javulni fog. Három százalékuk nem tudta a választ vagy nem akart válaszolni.
A felmérés szerint a romániaiakat a következő dolgok aggasztják: infláció, árak (19 százalék), alacsony jövedelem, életszínvonal (17 százalék), korrupció, lopás (16 százalék), munkahelyek (8 százalék), gazdaság, gazdasági válság (7 százalék), egészségügy (7 százalék), külföldi adósság (4 százalék), oktatás (3 százalék), különnyugdíjak (3 százalék), migráció (3 százalék), ukrajnai háború (3 százalék), politikai osztály, politikusok (3 százalék), infrastruktúra, utak (3 százalék), adók, illetékek (2 százalék), egyéb (1 százalék). A megkérdezettek egy százaléka nem válaszolt.
A felmérésből kiderült továbbá, hogy az állam intézményei közül
A válaszadók 73 százaléka mondta azt, hogy megbízik vagy nagyon megbízik, 21 százaléka pedig azt, hogy kis vagy nagyon kis mértékben bízik meg ebben az intézményben.
A bizalmi listán a további sorrend: hadsereg (68 százalék nagyon vagy nagyon nagy mértékben, 31 százalék kis vagy nagyon kis mértékben bízik meg benne), az egyház (63 százalék, illetve 35 százalék), a polgármesteri hivatal (46 százalék, illetve 54 százalék), a NATO (42, illetve 52 százalék), oktatás, iskola (42, illetve 54 százalék), Európai Unió (35, illetve 59 százalék), média (23, illetve 72 százalék), civil szervezetek (22, illetve 66 százalék), kormány (17, illetve 82 százalék), államelnök (13, illetve 84 százalék), parlament (13, illetve 85 százalék), politikai pártok (10, illetve 88 százalék).
Románia schengeni csatlakozását illetően a válaszadók 27 százaléka volt azon a véleményen, hogy idén ez biztos nem valósul meg, 33 százalék szerint inkább nem, mint igen, 19 százalék szerint inkább igen, mint nem. Nyolc százalék mondta azt, hogy biztosan megvalósul, 13 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.
21 százalék szerint a román kormány, 12 százalék szerint az EU Tanácsa, hét százalék szerint a politikai pártok, 14 százalék szerint mások. Öt százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.
A megkérdezettek többsége (59 százalék) inkább azzal az állítással ért egyet, hogy „a nemzetállamoknak nagyobb döntésjogot kellene biztosítani”, míg 26 százalék inkább azzal az állítással, hogy „az Európai Uniónak nagyobb hatalomra van szüksége”, míg 4 százalék szerint semmin nem kell változtatni. Erre a kérdésre a megkérdezettek 11 százaléka nem válaszolt.
A közvélemény-kutatás rámutat arra is, hogy ha jövő vasárnap tartanák a parlamenti választásokat, a megkérdezettek 31 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 19 százalék a Nemzeti Liberális Pártra (PNL), 18 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 11 százalék a Mentsétek meg Romániát Szövetségre (USR), 5 százalék az SOS Románia alakulatra, 4 százalék a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre (RMDSZ), 4 százalék a Szociálliberális Humanista Pártra (PU-SL), 4 százalék a Népi Mozgalom Pártra (PMP), 2 százalék a Pro Románia alakulatra, 2 százalék más pártra adná voksát.
A felmérés szeptember 12–22. között készült kérdezőbiztosok segítségével, 1008 felnőtt alany részvételével. A hibalehetőség +/–3,1 százalék, 95 százalékos megbízhatóság mellett.
Piszkosul látványos, ezért is kár, hogy a nézők többsége nem nagyvásznon, hanem az otthoni képernyőjén nézheti meg Guillermo del Toro Frankenstein filmjét. Ajánló.
Gyergyószetmiklóson, Csíkszeredában, Székelykeresztúron sem okozott gondot egyes sofőröknek az elmúlt hétvégén, hogy tilos járművet vezetni alkohol hatása alatt, többüket azonban elkapták a rendőrök és bűnügyi eljárást indítottak ellenük.
A PayU GPO Románia hétfőn közzétett adatai szerint több mint 1,31 millió tranzakciót bonyolítottak le és mintegy 720 millió lejt költöttek el a vásárlók fekete pénteken az árengedményeket kínáló romániai online áruházaknál.
Az ország nagy részén a legmagasabb nappali hőmérséklet nem haladja meg a 15 Celsius-fokot ezen a héten, csak a Bánságban lesz továbbra is melegebb az ilyenkor megszokottnál – derül ki a november 10–23. közötti időszakra vonatkozó előrejelzésből.
A földgáztárolók töltöttségi szintje 96 százalék, az energiatermelő víztározókban több mint 2400 gigawattnyi tartalék áll rendelkezésre (a teljes kapacitás 74 százaléka), a szénkészletek pedig csaknem 206 ezer tonnával haladják meg a 2024-es szintet.
Működik az alkalmazás, amely az elektronikus személyigazolvány chipjében tárolt adatok olvasására és ellenőrzésére szolgál – olvasható Hargita Megye Tanácsának közleményében.
Jelentős pénzbírságra számíthatnak azok a gazdák, akiknek a kangál-keverék kutyájukat Csíkszereda közterületéről kellett befogni a hétvégén. Mindkét ebet a kutyamenhelyen helyezték el.
Októberben 58 502 ingatlant adtak el Romániában, 3242-vel többet, mint egy hónappal korábban – tájékoztatott hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
További hat határátkelőhelyen alkalmazzák hétfőtől az EU-n kívüli állampolgárok adatainak nyilvántartására szolgáló új digitális belépési-kilépési rendszert (Entry-Exit System – EES) – közölte a román határrendészet.
18,3 millió lejt szán a hóeltakarításra és csúszásmentesítésre Hargita Megye Tanácsa. Az 1-es kategóriába sorolt főbb útvonalakon a megbízott cégeknek november 15-től naponta kötelezően be kell avatkozniuk a balesetek megelőzése érdekében.
szóljon hozzá!