
Útfelszabadítás sürgősen tűzoltósági módra, útjavítás esetlegesen, politikai lobbi módra. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
A romániaiak többsége úgy véli, hogy inkább a rossz irányba haladnak a dolgok az országban – írja az Agerpres hírügynökség a CURS közvélemény-kutató intézet vasárnap közzétett felmérésére hivatkozva.
2023. szeptember 25., 12:542023. szeptember 25., 12:54
2023. szeptember 25., 12:552023. szeptember 25., 12:55
A válaszadók 69 százaléka szerint Romániában a dolgok inkább rossz irányba, míg 22 százaléka szerint inkább jó irányba haladnak. Kilenc százalékuk nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
A megkérdezettek 41 százaléka ugyanakkor azon a véleményen volt, hogy
38 százalék szerint ez nem fog változni, 18 százalék szerint pedig javulni fog. Három százalékuk nem tudta a választ vagy nem akart válaszolni.
A felmérés szerint a romániaiakat a következő dolgok aggasztják: infláció, árak (19 százalék), alacsony jövedelem, életszínvonal (17 százalék), korrupció, lopás (16 százalék), munkahelyek (8 százalék), gazdaság, gazdasági válság (7 százalék), egészségügy (7 százalék), külföldi adósság (4 százalék), oktatás (3 százalék), különnyugdíjak (3 százalék), migráció (3 százalék), ukrajnai háború (3 százalék), politikai osztály, politikusok (3 százalék), infrastruktúra, utak (3 százalék), adók, illetékek (2 százalék), egyéb (1 százalék). A megkérdezettek egy százaléka nem válaszolt.
A felmérésből kiderült továbbá, hogy az állam intézményei közül
A válaszadók 73 százaléka mondta azt, hogy megbízik vagy nagyon megbízik, 21 százaléka pedig azt, hogy kis vagy nagyon kis mértékben bízik meg ebben az intézményben.
A bizalmi listán a további sorrend: hadsereg (68 százalék nagyon vagy nagyon nagy mértékben, 31 százalék kis vagy nagyon kis mértékben bízik meg benne), az egyház (63 százalék, illetve 35 százalék), a polgármesteri hivatal (46 százalék, illetve 54 százalék), a NATO (42, illetve 52 százalék), oktatás, iskola (42, illetve 54 százalék), Európai Unió (35, illetve 59 százalék), média (23, illetve 72 százalék), civil szervezetek (22, illetve 66 százalék), kormány (17, illetve 82 százalék), államelnök (13, illetve 84 százalék), parlament (13, illetve 85 százalék), politikai pártok (10, illetve 88 százalék).
Románia schengeni csatlakozását illetően a válaszadók 27 százaléka volt azon a véleményen, hogy idén ez biztos nem valósul meg, 33 százalék szerint inkább nem, mint igen, 19 százalék szerint inkább igen, mint nem. Nyolc százalék mondta azt, hogy biztosan megvalósul, 13 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.
21 százalék szerint a román kormány, 12 százalék szerint az EU Tanácsa, hét százalék szerint a politikai pártok, 14 százalék szerint mások. Öt százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.
A megkérdezettek többsége (59 százalék) inkább azzal az állítással ért egyet, hogy „a nemzetállamoknak nagyobb döntésjogot kellene biztosítani”, míg 26 százalék inkább azzal az állítással, hogy „az Európai Uniónak nagyobb hatalomra van szüksége”, míg 4 százalék szerint semmin nem kell változtatni. Erre a kérdésre a megkérdezettek 11 százaléka nem válaszolt.
A közvélemény-kutatás rámutat arra is, hogy ha jövő vasárnap tartanák a parlamenti választásokat, a megkérdezettek 31 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 19 százalék a Nemzeti Liberális Pártra (PNL), 18 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 11 százalék a Mentsétek meg Romániát Szövetségre (USR), 5 százalék az SOS Románia alakulatra, 4 százalék a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre (RMDSZ), 4 százalék a Szociálliberális Humanista Pártra (PU-SL), 4 százalék a Népi Mozgalom Pártra (PMP), 2 százalék a Pro Románia alakulatra, 2 százalék más pártra adná voksát.
A felmérés szeptember 12–22. között készült kérdezőbiztosok segítségével, 1008 felnőtt alany részvételével. A hibalehetőség +/–3,1 százalék, 95 százalékos megbízhatóság mellett.
Segítséget kért a román hatóságoktól két ukrán állampolgár, akik a Máramarosi-havasokon keresztül jutottak be Romániába – számolt be vasárnap a Máramaros megyei Salvamont igazgatója.
Enyhén nőtt a munkanélküliség Székelyföldön az elmúlt hónapban, noha a három megye közül kettőben csökkent az állástalanok száma. Két megye ugyanakkor – jó és rossz értelemben véve – az országos élmezőnybe került a munkanélküliségi adataival.
A választópolgárok több mint egyharmada a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR) szavazna, ha jövő vasárnap tartanák a parlamenti választásokat, és közel 50 százalék támogatná az államfő tisztségből való felfüggesztését egy felmérés szerint.
Több mint 700 járművezetőnek vonták be a jogosítványát az elmúlt 24 órában, 240-nek gyorshajtás, 100-nak pedig ittasvezetés miatt – derül ki a Román Rendőrség vasárnapi közleményéből.
Rangos elismerést nyert el Szaniszló Attila erdélyi származású magyar zongoraművész Marokkóban, szombaton.
Igényelhetik a fűtéstámogatást és az energiapótlékot a rászorulók – közölte szombaton az Országos Szociális Felügyeleti és Kifizetési Ügynökség (ANPIS).
Míg nappal az őszi színek miatt aranysárgába, addig alkonyatra a mécsesek pirosának köszönhetően égővörösbe öltöztek a temetők, szeretteink végső nyughelyei.
Mindenszentek napján a csend, a fény és az emlékezés töltötte meg a temetőket. Az őszi sötétséget gyertyák ezrei törték meg, jelezve: a szeretet és az emlék örök. Fotókon mutatjuk, hogyan öltött ünnepi fényt a megemlékezés napja.
A kormány meghosszabbította december 31-ig azt a határidőt, ameddig a helyi és megyei önkormányzatok kedvezményes hitelt vehetnek fel az államtól beruházásaik folytatására.
A Román Rendőrség közölte, hogy „maximális komolysággal” kezeli a fenyegetésekről és erőszakos cselekményekről szóló bejelentéseket, miután George Simion, az AUR elnöke azt állította, a hatóság nem reagált több, őt ért halálos fenyegetésre.
szóljon hozzá!