
Útfelszabadítás sürgősen tűzoltósági módra, útjavítás esetlegesen, politikai lobbi módra. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
A romániaiak többsége úgy véli, hogy inkább a rossz irányba haladnak a dolgok az országban – írja az Agerpres hírügynökség a CURS közvélemény-kutató intézet vasárnap közzétett felmérésére hivatkozva.
2023. szeptember 25., 12:542023. szeptember 25., 12:54
2023. szeptember 25., 12:552023. szeptember 25., 12:55
A válaszadók 69 százaléka szerint Romániában a dolgok inkább rossz irányba, míg 22 százaléka szerint inkább jó irányba haladnak. Kilenc százalékuk nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
A megkérdezettek 41 százaléka ugyanakkor azon a véleményen volt, hogy
38 százalék szerint ez nem fog változni, 18 százalék szerint pedig javulni fog. Három százalékuk nem tudta a választ vagy nem akart válaszolni.
A felmérés szerint a romániaiakat a következő dolgok aggasztják: infláció, árak (19 százalék), alacsony jövedelem, életszínvonal (17 százalék), korrupció, lopás (16 százalék), munkahelyek (8 százalék), gazdaság, gazdasági válság (7 százalék), egészségügy (7 százalék), külföldi adósság (4 százalék), oktatás (3 százalék), különnyugdíjak (3 százalék), migráció (3 százalék), ukrajnai háború (3 százalék), politikai osztály, politikusok (3 százalék), infrastruktúra, utak (3 százalék), adók, illetékek (2 százalék), egyéb (1 százalék). A megkérdezettek egy százaléka nem válaszolt.
A felmérésből kiderült továbbá, hogy az állam intézményei közül
A válaszadók 73 százaléka mondta azt, hogy megbízik vagy nagyon megbízik, 21 százaléka pedig azt, hogy kis vagy nagyon kis mértékben bízik meg ebben az intézményben.
A bizalmi listán a további sorrend: hadsereg (68 százalék nagyon vagy nagyon nagy mértékben, 31 százalék kis vagy nagyon kis mértékben bízik meg benne), az egyház (63 százalék, illetve 35 százalék), a polgármesteri hivatal (46 százalék, illetve 54 százalék), a NATO (42, illetve 52 százalék), oktatás, iskola (42, illetve 54 százalék), Európai Unió (35, illetve 59 százalék), média (23, illetve 72 százalék), civil szervezetek (22, illetve 66 százalék), kormány (17, illetve 82 százalék), államelnök (13, illetve 84 százalék), parlament (13, illetve 85 százalék), politikai pártok (10, illetve 88 százalék).
Románia schengeni csatlakozását illetően a válaszadók 27 százaléka volt azon a véleményen, hogy idén ez biztos nem valósul meg, 33 százalék szerint inkább nem, mint igen, 19 százalék szerint inkább igen, mint nem. Nyolc százalék mondta azt, hogy biztosan megvalósul, 13 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.
21 százalék szerint a román kormány, 12 százalék szerint az EU Tanácsa, hét százalék szerint a politikai pártok, 14 százalék szerint mások. Öt százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.
A megkérdezettek többsége (59 százalék) inkább azzal az állítással ért egyet, hogy „a nemzetállamoknak nagyobb döntésjogot kellene biztosítani”, míg 26 százalék inkább azzal az állítással, hogy „az Európai Uniónak nagyobb hatalomra van szüksége”, míg 4 százalék szerint semmin nem kell változtatni. Erre a kérdésre a megkérdezettek 11 százaléka nem válaszolt.
A közvélemény-kutatás rámutat arra is, hogy ha jövő vasárnap tartanák a parlamenti választásokat, a megkérdezettek 31 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 19 százalék a Nemzeti Liberális Pártra (PNL), 18 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 11 százalék a Mentsétek meg Romániát Szövetségre (USR), 5 százalék az SOS Románia alakulatra, 4 százalék a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre (RMDSZ), 4 százalék a Szociálliberális Humanista Pártra (PU-SL), 4 százalék a Népi Mozgalom Pártra (PMP), 2 százalék a Pro Románia alakulatra, 2 százalék más pártra adná voksát.
A felmérés szeptember 12–22. között készült kérdezőbiztosok segítségével, 1008 felnőtt alany részvételével. A hibalehetőség +/–3,1 százalék, 95 százalékos megbízhatóság mellett.
Az ország nagy részéhez hasonlóan Hargita megyében is figyelmeztető sztrájkot tartottak hétfőn a kórházakban. Az általános sztrájk kirobbantása attól függ, hogy a héten kapnak-e kormányígéreteket követeléseikre – mondta a Sanitas megyei vezetője.
Az ingyenes ivartalanítási programnak köszönhetően eddig már több mint 60 kutyát és macskát ivartalanítottak Marosvásárhelyen.
Andy Burnham, Manchester volt polgármestere az Egyesült Királyság új miniszterelnöke, miután III. Károly király hétfőn megbízta az új brit kormány megalakításával.
Változékony időjárásra kell készülni a következő két hétben Erdélyben: a hét eleji kellemes nyári időt átmeneti lehűlés váltja fel, majd a hétvégétől ismét melegedés kezdődik. Közben szinte minden nap számítani lehet záporokra és zivatarokra.
Andrew Tate és testvére, Tristan Tate hétfőn várhatóan egy floridai bíróság elé állnak, miközben a brit rendőrség kiadatásukat kéri egy szexuális bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás keretében – jelentette a dpa.
Véget ért az egészségügyi dolgozók hétfői kétórás figyelmeztető sztrájkja, amelyet a Sanitas Szakszervezeti Szövetség szervezett a közalkalmazotti bértörvény elleni tiltakozásul.
Két közlekedési bűncselekmény miatt indított büntetőeljárást az elmúlt napokban a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság. Egy sofőr ittasan és a szükséges jogosítvány nélkül vezetett járműszerelvényt, egy másik alkohol befolyása alatt ült kormány mögé.
Felhőszakadásokra és viharokra figyelmeztető előrejelzéseket adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A riasztások a székelyföldi megyékre is érvényesek.
A hétvégén 16 megye 31 településén és Bukarestben avatkoztak be a tűzoltók a viharkárok felszámolására.
Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak hétfőn az állami egészségügyi dolgozók a közalkalmazotti bértörvény miatt. A munkabeszüntetés 9-től és 11 óráig tart.
szóljon hozzá!