
Fotó: Haáz Vince
Noha másként tervezték, az új koronavírus terjedése miatt végül nézők és hallgatók nélkül avatják fel vasárnap este a Kultúrpalota felújított orgonáját. Az érdeklődők rádiós, illetve internetes közvetítés segítségével követhetik a nem mindennapi eseményt. A Marosvásárhelyi Rádió Facebook-oldalán lesz követhető az ünnepi hangverseny vasárnap este 7 órától, amit a rádió román és magyar nyelvű stúdiója is élőben sugároz.
2020. április 05., 14:332020. április 05., 14:33
2020. április 05., 15:412020. április 05., 15:41
A több mint százéves orgonát vasárnap este Molnár Tünde, a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia orgonaművésze szólaltatja meg, klasszikus, illetve kortárs szerzők darabjait játszva. Amint Fülöp Tímea, a Kultúrpalota osztályvezetője érdeklődésünkre elmondta, a koncert előtt Soós Zoltán múzeumigazgató köszönti a hallgatókat és nézőket, ismertetve az esemény jelentőségét.
Valamennyi sípsornak és sípnak sajátos hangzása van, amivel egy-egy hangszert tud utánozni, annyira gazdag hangszínekben. Romantikus orgona, amely a gyártás időszakában, 1911-ben technikailag nagy előrelépést jelentett, és amelyet ma is csodálat övez az orgonaművészek, orgonaépítők és zenekedvelők részéről.
Magyar Árpád műhelyvezető, az orgonajavító csapat irányítója
Fotó: Haáz Vince
A javítási munkálatokat a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia évadjának végeztével, tavaly júniusban kezdte el a szászhermányi orgonaépítő és -javító műhely, Magyar Árpád irányításával. Amint a műhelyvezető ismertette, előbb az úgynevezett „mocskosabb” munkát végezték el, vagyis szétszedték az orgona egész belsejét és mindent kipucoltak, a szelepeket, az olyan részeket, amiket újra kellett bőrözni, az évadkezdés után pedig a hangolások és a beállítások következtek.
Darabjaira szedték az orgonát, majd megtisztítva, kijavítva újra összerakták
Fotó: Haáz Vince
A szakember szerint ahhoz képest, hogy az orgonán évtizedek óta nem végeztek alapos felújítást, jó állapotban volt. De még így is mindent kézbe kellett venni, ki kellett pucolni, a hibákat korrigálni, a hiányosságokat pótolni. Az előadóművészek tudhatják, hogy mennyire volt használható mindegyik regiszter: fele vagy jó esetben kétharmada. Akik játszottak rajta, fogják hallani a különbséget, sőt a közönség egy része is, aki gyakran hallotta megszólalni a hangszerek királynőjének mondott orgonát.
Fotó: Haáz Vince
A marosvásárhelyi Kultúrpalota orgonáját Bernády György polgármestersége idején, 1911. december 30-án rendelték meg Rieger Ottó orgonagyárából. A hangszerért 47 690 aranykoronát fizettek, és 1913. július 15-én adták át. Első orgonaművésze Zsizsmann Rezső volt, őt követte Metz Piroska, Csíky László, Kozma Mátyás, majd jelenlegi művésze, Molnár Tünde.
„Összehasonlíthatatlanul jobban szól, mint a javítás előtt” – mondta el a Székelyhonnak Molnár Tünde orgonaművész. A vasárnap esti hangversenyen Liszt Ferenc-művet szólaltat meg az előadó, „hiszen romantikus orgonáról van szó” – tette hozzá, majd egy-egy zenemű közben ismerteti a különböző hangszíneket is, azt, hogy „mit tud” a frissen felújított hangszer. A műsor Terényi Ede Harangok című művével zárul majd, amit a zeneszerző a Kultúrpalota orgonájára komponált, és amelyben a marosvásárhelyi harangok hangzáseffektusát hallhatja a közönség – magyarázta Molnár Tünde, hozzátéve, hogy ez az orgonamű a virágvasárnaphoz is méltó.
Hogy mit jelent üres nézőtérnek játszani? – kérdésünkre válaszolva Molnár Tünde azt mondta, előre nem tudja, de amúgy mindig is a zenére figyel, arra, ahogy az elvarázsolja őt. Az élő közvetítés nem újdonság, hiszen már számos koncertteremben és stúdióban játszott úgy, hogy azt élőben sugározták a rádiók vagy televíziók.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
Nicușor Dan román államfő is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.
szóljon hozzá!