Huszonegy évvel ezelőtt, csupán néhány hónappal a romániai rendszerváltás után felbújtott Görgény-völgyi román parasztok rohanták le a marosvásárhelyi magyarságot. Az etnikai összetűzésnek minősített, Fekete Márciusként ismert események hátterében valójában a Ceauşescu-rezsim bukását követően feloszlatott Szekuritáté állt, amely így bizonyította létjogosultságát. Az incidensnek igazi következménye román részről nem lett, csak magyar, illetve a magyarok segítségére siető cigány nemzetiségűeket ítéltek el, a felbújtók, illetve a támadásokat végrehajtók közül senkit sem vontak felelősségre. Az események igazi kivizsgálása a mai napig nem történt meg.
2011. március 20., 16:002011. március 20., 16:00
2011. április 08., 11:402011. április 08., 11:40
1990. március 19-20. – ez az a dátum, amely talán örökre megváltoztatta Marosvásárhely történelmét. A Fekete Márciusként ismert események gazdaságilag is visszavetették a várost, a lakosság körében pedig a bizonytalanság, a félelem, a bizalom teljes hiánya lett úrrá. Az akkor még magyar többségű Marosvásárhelyen a magyarság tüntetett az anyanyelvi oktatás megteremtéséért, amire válaszul a Vatra Românească soviniszta román szervezet a román kormányerők támogatásával szervezetten Görgény-völgyi románokat szállított Marosvásárhelyre, akik feldúlták a város központját, majd rátámadtak a mindaddig békésen tiltakozó magyarokra. Az események után egyetlen román nemzetiségű személyt sem ítéltek el, a magyarok és a segítségükre siető cigányok közül azonban többeknek is hosszú éveket kellett börtönben elszenvedniük.
Soha többet...
„A Fekete Március a mi szabadságunk része és a romániai demokrácia része. Csak a magyar vezetők racionalitásának köszönhető, hogy a marosvásárhelyi események nem terjedtek át más városokra. Az RMDSZ azért hozta létre a Szolidaritási Alapot, hogy emlékeztessünk mindenkit: soha többé ne fordulhasson elő Erdélyben, Romániában az, ami 1990 márciusában megtörtént” – mondta az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor a Fekete Március kárvallottjaival való találkozáson. Hozzátette, ő fiatal újságíróként volt jelen az eseményeken. „Hat év alatt tulajdonképpen én voltam a román nemzet elsőfokú ellensége a börtönben, és olyan kezelésben részesítettek” – fogalmazott Cseresznyés Pál, Szabadi Ferenc pedig, akit arról kérdeztünk, hogy szerinte miért éppen őt ítélték el a román hatóságok, azt mondta: „Talán mert nem volt árnyékom, hátterem, nem volt pénzem, s valakiknek kellett egy bűnbak, akit szimplán el tudtak ítélni 5 év börtönbüntetésre”.
Háttérben a Szeku
Ma is vita tárgya, hogy mi robbantotta ki a zavargásokat, egyre többen tartják viszont úgy, hogy az eseményeket az egykori Szekuritáté emberei provokálták ki felsőbb utasításra, hogy igazolják az egy héttel később létrehozott Román Hírszerző Szolgálat létjogosultságát, valamint eltereljék a valós gondokról a közvélemény figyelmét. Ezért azonban ártatlanok keményen megfizettek. „A szemem, a lábam úgy össze volt verve…Szemem bokszkesztyűvel kibokszolva, pedig nem szeretem a bokszot még látni sem, sosem, de kaptam belőle” – nyilatkozta Juhász Ilona.
A marosvásárhelyi Fekete Márciusnak 5 halottja, valamint 278 sérültje volt. Sütő András író elveszítette az egyik szemét, több bordája eltört, a bal karja zúzódást szenvedett. A magyar halottak: Gémes István sáromberki, Csipor József nagyernyei, Kiss Zoltán teremiújfalui lakos. Az események után Marosvásárhely lakossága drámai módon csökkent, számos magyar nemzetiségű elköltözött. A 2002-es népszámlálás szerint 15.000-rel fogyott a város lakossága 1990-hez képest, ami 10%-os csökkenés. Azóta a magyarság már csupán kisebbséget alkot a városban.
A magyarok segítségére siető marosszentgyörgyi cigányokra emlékeztek meg a marosszentgyörgyi katolikus plébánián, a misét követően. Tóth Árpádot, Szilveszter Kis Pétert és Puczi Bélát börtönévekre ítélték és meghurcolták, szabadulását követően nem sokkal Tóth Árpád belehalt a fogdában elszenvedett sérüléseibe. Sírját március 20-án megkoszorúzták – tájékoztatta portálunkat Kincses Előd.
Szombaton 16 óráig lezárják a 15-ös jelzésű (E578), Marosvásárhely és Kolozsvár közötti országút Maroskece-közeli (15. és 23. kilométer között) szakaszát.
Fotográfia és művészet címmel szervez kerekasztal-beszélgetést a Művészeti és Népiskola január 26-án 16 órától a sepsiszentgyörgyi Föld Szint közösségi téren.
Egy eltűn férfit keresnek Dózsa György községben a Nyárád folyó mentén. Kedden az akcióhoz a Maros megyei rendőrség és tűzoltóság, egy búvárcsapat és helyi önkéntesek is csatlakoztak – adja hírül a Maros megyei tűzoltóság.
A telekkönyvi hivatal nyilvántartása szerint a Bolyai utca 5. szám alatti marosvásárhelyi ingatlant 1915-ben telekkönyvezték a Marosszéki Közbirtokosság tulajdonába – reagált a Székelyhonnak Péter Ferenc a Maros Közbirtokosság elnöke.
Marosvásárhelyen a Bolyai téren levő, 550 000 euróra felértékelt ingatlannal 2020-ban még a város rendelkezett, 2023-ban azonban már a szovátai székhelyű Maros Közbirtokosság szerepel a telekkönyvi kivonaton tulajdonosként.
A Kis-Küküllő menti bornak régi hírneve van, a kisgazdák azonban nehezen tudnak megbirkózni a bürokratikus hatósági elvárásokkal. 2022 végén egy egrestői borpincében jártunk.
Szombaton és vasárnap ingyen lehet utazni a városi buszokon Marosvásárhelyen. A városi önkormányzat még tavaly döntött arról, hogy a tömegközlekedési eszközök használatának népszerűsítése érdekében lehetővé teszi, hogy hétvégén ingyen lehessen utazni.
Több mint 500 millió lejt különítenek el az országos helyreállítási tervvel (PNRR) lehívott alapokból 55 járóbeteg-szakrendelő korszerűsítésére és felszerelésére – jelentette be pénteken az egészségügyi tárca.
Egy teherautó és egy személygépkocsi balesetezett pénteken délután a marosvásárhelyi Segesvári úton. A város elkerülőútján az érintett szakaszon a forgalmat leállították mindkét sávon.
Elindult az erdélyi magyar startupok versenye. A MaStart nevet viselő megmérettetést március 2-án tartják Marosvásárhelyen, a Multinvest IncubCenterben (Fabricii de Zahăr utca 18.)
szóljon hozzá!