
Az örmény genodícium emlékére állított székelyudvarhelyi emlékmű. Idén elmarad a csoportos megemlékezés. Archív
Fotó: Barabás Ákos
A 105 éve történt örmény genocídium, azaz népirtás idei évfordulóján nincs mód a közösségi emlékezésre. Mit lát a mai zarándok, ha Törökországban, a hajdani Ani-királyság ösvényein lépdel?
2020. április 24., 09:582020. április 24., 09:58
2020. április 24., 12:022020. április 24., 12:02
1924-ben Erdélybe látogatott Bahanan Antal cézáriai örménykatolikus püspök. Az itt élő magyarörmény közösségek akkor szereztek tudomást a törökök által 1915-ben elkövetett borzalmakról – tudtuk meg Gál Hunortól, a gyergyószentmiklósi örmény szertartású egyházközség plébánosától. Azóta az óhaza iránti szeretetből fontosnak tartják minden év április 24-én fejet hajtani véreik emléke előtt.
Szász Tibor András, örmény gyökerű felsősófalvi református lelkipásztor a fiával és Minier Ottóval, a székelyudvarhelyi Magyarörmény Kulturális Egyesület elnökével tavaly különös körutat tett Törökország északkeleti részén, a volt Nyugat-Örményország, a hajdani Ani-királyság területén. Erzurumból 1200 kilométeres körutat tettek Mus, a Van-tó, Muradye, Ararát, Ani, Kars érintésével. „A gyönyörű terület – hol hajdan már nemegyszer kisebbséggé sorvadva éltek az örmények, de több évszázados elnyomás ellenére őrizték kultúrájukat, hitüket, szervezettségüket – csak a felkészült, célzottan látogató előtt nyílik meg” – vallja Szász Tibor András. „Nagyon kell keresni, hogy a véletlen vagy nemzetközi kényszer hatására megmaradt, alig álló, elrejtett egy-két templomromot megtaláljuk. Olyan az egész hely, ahol az erdélyi magyarörmények ősei éltek, mint a bibliai elátkozott fügefa hűlt helye. (…) A 105 évvel ezelőtti népirtás után a tovább dolgozó gyűlölet, talán szégyen, rossz lelkiismeret átitatott, eltüntetett mindent. (…) És a több generáció óta szétszóródott utódok számára csak fájó emlékezés, és egy hangulat az egész. Soha többé nem térhetnek vissza. Nincs ahova. Az országnyi területen, hol diadalmasan és erőt sugározva leng mindenütt a félholdas zászló, nem szabad ma se emlegetni a történteket nyilvánosan. Merev tagadás, csönd – ha szóba kerül, hogy talán volt itt valami más is. A barátságos, nyílt tekintetek egyből ellenségessé és gyanakvóvá válnak, ha szavadon, szemed villanásán, arcvonásodon meglátják az átsuhanó bánatot, megrendülésedet egy szépen faragott kő vagy szétvert kacskar, kőkereszt láttán” – emlékezik a lelkész.
A zarándoklat mának szóló üzenete Szász Tibor András szavaival: „Az egy helyen élő népet igen, ki lehet irtani, nyomukat el lehet törölni. De emléküket soha. Minden csepp vér megszólal, évszázadok után is. Ne azért, hogy halálról és bosszúvágyról beszéljen, hanem a megismételhetetlen élet páratlanságáról és szentségéről tegyen hitet.”
Az örmény népirtás örmény források szerint mintegy másfél millió örmény erőszakos kitelepítése és egy részük lemészárlása volt 1915 és 1917 között az Oszmán Birodalomban az ifjútörök kormány uralma alatt. A törökök szerint 200–300 ezren, míg a tudományos körökben elfogadott nézet szerint 600–800 ezren vesztették életüket. (Forrás: Wikipédia)
Bármiféle európai katonai stabilizációs kontingens Ukrajnába vezénylése Európa közvetlen részvételét jelentené a konfliktusban – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter keddi manilai sajtóértekezletén.
Jövő év elejétől az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (CNAS) szerződésben álló közforgalmú gyógyszertárakban is kiválthatók lehetnek a szklerózis multiplexben szenvedő betegek szájon át, izomba vagy bőr alá adott gyógyszerei.
Igazat kérdezni címmel jelent meg kedden Dragomán György új novelláskötete, a trilógia harmadik darabja, amelynek írásakor elmondása szerint az foglalkoztatta, hogy egy kis történetnek hogy lehet maximális súlya.
Azonnali hatállyal megszűnt az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatójának, Horváth Péter Jánosnak a megbízatása kedden – közölte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Facebook-oldalán.
A NATO fokozta a Fekete-tenger térségének megfigyelését, és továbbra is elkötelezett Románia katonai képességeinek támogatása mellett, a szövetségesek újabb hozzájárulásairól azonban egyelőre nem született konkrét döntés.
A NATO célja továbbra is az, hogy Ukrajna a lehető legerősebb legyen mind a harcmezőn, mind a béketárgyalásokon – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár Brüsszelben az ukrajnai védelmi kontaktcsoport ülését megelőzően kedden.
A romániaiak mintegy 73 százaléka nem tudna fedezni egy hathavi fizetésének megfelelő váratlan kiadást, és mindössze 31,1 százalékuk rendelkezik annyi megtakarítással, amennyi legalább hat hónapig elegendő lenne a megélhetési költségekre.
Első- és másodfokú (sárga és narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több erdélyi, bánsági, körösvidéki és olténiai folyó vízgyűjtő területére.
„Ne várd meg az első havazást!” mottóval indított tájékoztató kampányt kedden a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU), hogy felhívja a lakosság figyelmét a téli veszélyhelyzetek megelőzésének fontosságára.
Csapást mért az ukrán hadsereg a Krími hídra hétfőn és kedden. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden elmondta: helyre fogják állítani az ukrán dróntámadás által megrongált Krími hidat.
szóljon hozzá!