Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:23

Elindult a jelentkezés a 15. Kárpát-medencei Disznótoros Fesztiválra

20:50

Az USA védelmi politikáért felelős államtitkárával tárgyalt Románia elnöke

20:19

Királyi vendég a gyerekek és idősek között – Marosvásárhelyre látogatott Zsófia hercegnő

20:12

Péter Alpár Ignotus című kiállítása nyílik meg Sepsiszentgyörgyön

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Két településen láttak medvét a hétvégén

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Több megyére is kiterjesztették a légi riasztást Romániában, lezárták Iași megye légterét

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Előzetesben marad a csíkdánfalvi halálos gázolás elkövetője

Zöld utat kapott a Dracula Park Transylvania, megvan az építkezési engedély

Szemétdíj: szinte vakon repülünk

Hálapénzkérés a székelyföldi kórházakban: jelentős különbségeket mutatnak a betegek visszajelzései

Vadállatnak nézhette a nőt, halálos lövést adott le rá egy férfi

Tar Gyöngyi: a román nyelvű kérdés félreértése okozhatja a rossz Hargita megyei eredményt a hálapénzt illetően

Ezért fontos a hazai magyar diákok reprezentatív almintája a PISA-felmérésen

Fotó: Haáz Vince

A szövegértést és az elvont gondolkodást is mérik a PISA-teszten, amelyen Románia rendszerint átlag alatt teljesít. A hazai magyar diákok eredményei viszont régi mítoszt döntöttek meg, és idén ismét külön reprezentatív almintán mérik fel őket.

Hajnal Csilla

2025. április 29., 08:002025. április 29., 08:00

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A romániai oktatáspolitikai döntésekre is hatással van a PISA-tesztek eredménye, ezt bizonyítja az is, hogy éppen most zajlik egy komoly tanügyi reform Romániában. A PISA egyébként egy monitorozó jellegű felméréssorozat, amely

három területen – alkalmazott matematikai műveltség, alkalmazott természettudományi műveltség és szövegértés – vizsgálja a 15 éves tanulók képességét.

Az ország mintegy húsz éve vesz részt ezen a nemzetközi teszten, amely a fentebb említett három tudásterületen méri fel a 15 évesek készségeit.

Fotó: Haáz Vince

A PISA-tesztek legutóbbi, 2022-es kiértékelése azután érkezett meg, miután 2023-ban új oktatási törvényeket fogadtak el Romániában, de az új törvénycsomag után a másodlagos törvények kidolgozása is folyamatban van. Kallós Zoltán, az RMDSZ oktatásügyi államtitkára rávilágított,

ami most nagyon fontos, hogy új líceumi kerettantervek vannak kidolgozás alatt.

Hozzátette, reméli, elfogadják a kerettanterv-csomag végleges formáját május végén, utána pedig értelemszerűen új líceumi tantervek is születnek.

A magyar gyerekek nem teljesítenek rosszabbul, mint román társaik

Romániában április 28-a és június 29-e között szervezik meg a PISA-felmérést, és idén ismét lesz önálló reprezentatív magyar alminta a tesztelés során. 2022-ben 1219 magyar diákot mértek külön almintaként, ezt

a mintát idén 1300-ra növelik, mert az országos minta is bővült.

Kallós Zoltán, az RMDSZ oktatásügyi államtitkára: a legutóbbi PISA-tesztek feldolgozása után kiderült, hogy a magyar gyerekek nem teljesítenek rosszabbul, mint a román társaik

Fotó: László Ildikó

Kallós Zoltán azért tartja kiemelkedően fontosnak ezeket a teszteket a magyar tannyelvű oktatás szempontjából, mert a legutóbbi PISA-tesztek feldolgozása után – amikor először volt önálló magyar alminta – kiderült, hogy a magyar tagozatos gyerekek nem teljesítenek rosszabbul, mint a román társaik.

Ez nem azt jelenti, hogy nagyon nagy a különbség, de azért fontos, mert ezzel sikerült egy régi mítoszt lerombolni, amely szerint a magyar oktatás gyengébb, mint a román, és csak akkor fog érvényesülni a magyar diák, ha román iskolába jár.

Bár csak az utolsó száz méteren sikerült módosítani a kormányhatározatot, amely alapján a PISA-teszteket lebonyolítják, de ezért is volt fontos az, hogy most megint legyen magyar alminta” – fogalmazott a Szövetség oktatásügyekért felelős államtitkára.

Hozzátette, az összes országban, ahol van ilyen teszt, ugyanazon intézet szociológusai végzik az alminták kiválogatását.

Nem mozdul a mutató

A hazai magyar diákok teljesítménye a matematika- és szövegértés-képességek alapján kicsivel jobb volt, mint a többségé, hiszen az OECD-átlag körüli értéken teljesítettek. Az országos eredmények azonban stagnálnak.

Fotó: Freepik

„Romániában a diákok kiválóan felmondják a megtanult ismereteket, képesek jól reprodukálni ezeket a tartalmakat, de

az ország azért nincs a nemzetközi teszten részt vevők elitjében, mert nagyon hosszú időbe telik a diákoknak, hogy tudásukat ismeretlen helyzetekben, új összefüggésekben alkalmazzák”

– reflektált a hazai diákok 2018-as teljesítményére néhány éve Andreas Schleicher, az OECD oktatásért felelős igazgatója. De a helyzet a legutóbbi felmérésen sem változott: Románia mindhárom területen jócskán az OECD-átlag alatt teljesített 2022-ben is, az európai uniós tagországok közül lényegében csak Bulgáriát tudta megelőzni, de azt sem minden tekintetben.

Tudás, kreativitás, innovációs képesség

A PISA-teszteket a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kezdeményezte, miután az elemzések azt mutatták, hogy a fejlődés legfőbb motorja a tudás, a kreativitás és az innovációs képesség. A PISA betűszavak (Programme for International Student Assessment) magyarul a „nemzetközi tanulói teljesítménymérés programot” fedik. Ezeket a felméréseket háromévente végzik el az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) országaiban, illetve a partnerállamokban.

Csíkszék Udvarhelyszék Marosszék Gyergyószék Háromszék Oktatás