Évről évre többen mennek „munkás” szabadságra

Nyílt titok, hogy gyakran külföldi, többnyire kétkezi munka vállalására használják fel a néhány hónapra vagy egy évre, személyes okokra hivatkozva igényelt fizetés nélküli szabadságot a pedagógusok, akik így akár néhány hónap alatt megkereshetik azt a pénzt, amit tanítóként, tanárként egy év alatt kapnak meg.

Hargita megyében az előző tanévben 78 pedagógus igényelt fizetés nélküli szabadságot. Közülük 17-en kérték ezt tanulmányaik folytatása miatt, 61 pedagógus pedig személyes okokra hivatkozott. A szabályok szerint a címzetes pedagógusok állását fenn kell tartani visszatérésükig, ha fizetés nélküli szabadságot igényelnek.

Waczel Ferenc, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség személyzeti illetékese elmondta, az utóbbi években megfigyelhető egy növekvő tendencia a fizetés nélküli szabadságot igénylők számában, Románia EU-s csatlakozása óta évről évre nő valamennyivel azok száma, akik kihasználva a megnyílt munkaerőpiacokat, hosszabb-rövidebb időre elmennek dolgozni külföldre, majd visszatérnek a tanügybe. Waczel Ferenc rámutatott, mivel a hosszabb időre szóló fizetés nélküli szabadság igénylésének és az állás fenntartásának lehetősége csak a címzetes pedagógusok számára nyitott, az említett számok bizonyára csak egy részét képezik azon eseteknek, amikor pedagógusok inkább a külföldi munkát választják a katedra helyett.

Ugyanakkor az is közismert, hogy sok pedagógus a nyári vakáció alatti szabadsága idején dolgozik külföldön. Mindenki ott tölti a pihenőszabadságát, ahol akarja, nem ellenőrizzük ezt – mondta Waczel Ferenc, aki elmesélte, volt pedagógus, aki elmondta, hogy két hónapig fizikai munkát végzett külföldön. A tanfelügyelőség személyzeti illetékese szerint a fizetetlen szabadság lejártával a legtöbb pedagógus visszatér a katedrára, van azonban olyan eset is, hogy valaki továbbra is külföldön marad, a munka mellett beiratkozik valamilyen továbbképzésre is, és igényli a tanulmányi szabadságot is a tanfelügyelőségtől.

Waczel Ferenc még elmondta, az ország más megyéiben nagyobb a fizetés nélküli szabadságot igénylő pedagógusok aránya, Moldvában, a határ menti megyékben, még Maros megyében is gyakoribb ez a jelenség.

Ferencz S. Alpár Hargita megyei főtanfelügyelő úgy vélte, amíg nem fokozódik ez a jelenség oda, hogy a pedagógusok végleg otthagyják az oktatást, tehát a fizetés nélküli szabadság után visszatérnek a katedrára, addig elviselhető ez a helyzet. A pedagógushiányt illetően a főtanfelügyelő ugyanakkor kiemelte, évek óta úgynevezett hiányszakmák alakultak ki és maradtak fenn, nem kapni például elegendő pedagógust a matematika vagy a magyar nyelv és irodalom katedrákra. Véleménye szerint ennek orvoslására oktatáspolitikai lépéseket kellene tenni, például megkönnyíteni a fölös számban végző tanítók, óvópedagógusok átképzési lehetőségét.

A hiányszakmák megszüntetése és a pályaelhagyás megelőzése érdekében ugyanakkor véleménye szerint egy pénzügyi motivációs rendszert kellene bevezetni. Régebb egy pedagógus háromhavonta akár a fizetése felét is megkaphatta érdemfizetésként – mondta Ferencz S. Alpár, aki szerint egy gazdasági fellendülés esetén mindenképpen vissza kell vezetni az oktatásban a pénzügyi motivációs rendszert.