
Kis lakásokba zsúfolva. Járványhelyzetben, amikor otthon kell maradni mindenkinek, még nehezebb az együttélés
Fotó: Haáz Vince
Az Európai Unió 27 tagállamában a lakosság 17,2 százaléka élt 2019-ben túlzsúfolt háztartásokban, vagyis a szobák száma nem volt elegendő a háztartásban élő személyek számához képest. Románia a túlzsúfolt lakások terén az első helyen áll, a lakosság csaknem fele (45,8 százalék) ilyen háztatásban él – írja az Agerpres hírügynökség az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) kedden közzétett adataira hivatkozva.
2021. január 05., 13:232021. január 05., 13:23
2021. január 05., 13:242021. január 05., 13:24
2019-ben öt személyből kettő túlzsúfolt háztartásban élt Lettországban (42,2 százalék), Bulgáriában (41,1 százalék), Horvátországban (38,5 százalék) és Lengyelországban is (37,6 százalék).
A túlzsúfoltság aránya Cipruson (2,2 százalék), Írországban (3,2 százalék), Máltán (3,7 százalék) és Hollandiában (4,8 százalék) a legalacsonyabb.
Ugyanakkor egyes országokban a háztartásokban élők számához képest túl nagy lakásokban lakik a lakosság csaknem háromnegyede. 2019-ben ez volt a helyzet Máltán, ahol az emberek 72,6 százaléka túl nagy lakásban élt, Cipruson (70,5 százalék) és Írországban (69,6 százalék).
Szintén túlságosan tágas otthonokban él az emberek több mint fele Spanyolországban (55,4 százalék), Luxemburgban (54 százalék), Belgiumban (53,9 százalék) és Hollandiában (53,4 százalék).
A lakosság kis aránya él túlzottan nagy lakásokban Romániában (7,7 százalék), Lettországban (9,6 százalék), Görögországban (10,7 százalék), Bulgáriában (11,5 százalék), Horvátországban (12 százalék), Szlovákiában (14 százalék) és Olaszországban (14,2 százalék).
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
Nem csupán az utakon vált nehézkessé a közlekedés a kedd esti havazást követően: a vasúti közlekedésben is fennakadásokat okoztak a hóviharok, szerda reggel mintegy harminc vonatjáratot töröltek az országban.
Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.
Több mint 220 hóekével dolgoznak az országutak takarításán Hargita, Kovászna és Brassó megyében – közli a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP).
Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, hogy a koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról, és egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) szerda reggeli összegzése szerint 21 megye 102 településén és Bukarestben okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában, és 205 településen több mint 166 ezer fogyasztó maradt áramszolgáltatás nélkül.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadvány is szerepel az alkotmánybíróság szerdai ülésének napirendjén.
Havazásra figyelmeztető vörös jelzésű riasztást adtak ki Bukarestre és Ilfov megyére szerdán reggel. A rendkívüli hóhelyzet miatt leállították forgalmat az A7-es autópálya egy szakaszán.
szóljon hozzá!