
Kis lakásokba zsúfolva. Járványhelyzetben, amikor otthon kell maradni mindenkinek, még nehezebb az együttélés
Fotó: Haáz Vince
Az Európai Unió 27 tagállamában a lakosság 17,2 százaléka élt 2019-ben túlzsúfolt háztartásokban, vagyis a szobák száma nem volt elegendő a háztartásban élő személyek számához képest. Románia a túlzsúfolt lakások terén az első helyen áll, a lakosság csaknem fele (45,8 százalék) ilyen háztatásban él – írja az Agerpres hírügynökség az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) kedden közzétett adataira hivatkozva.
2021. január 05., 13:232021. január 05., 13:23
2021. január 05., 13:242021. január 05., 13:24
2019-ben öt személyből kettő túlzsúfolt háztartásban élt Lettországban (42,2 százalék), Bulgáriában (41,1 százalék), Horvátországban (38,5 százalék) és Lengyelországban is (37,6 százalék).
A túlzsúfoltság aránya Cipruson (2,2 százalék), Írországban (3,2 százalék), Máltán (3,7 százalék) és Hollandiában (4,8 százalék) a legalacsonyabb.
Ugyanakkor egyes országokban a háztartásokban élők számához képest túl nagy lakásokban lakik a lakosság csaknem háromnegyede. 2019-ben ez volt a helyzet Máltán, ahol az emberek 72,6 százaléka túl nagy lakásban élt, Cipruson (70,5 százalék) és Írországban (69,6 százalék).
Szintén túlságosan tágas otthonokban él az emberek több mint fele Spanyolországban (55,4 százalék), Luxemburgban (54 százalék), Belgiumban (53,9 százalék) és Hollandiában (53,4 százalék).
A lakosság kis aránya él túlzottan nagy lakásokban Romániában (7,7 százalék), Lettországban (9,6 százalék), Görögországban (10,7 százalék), Bulgáriában (11,5 százalék), Horvátországban (12 százalék), Szlovákiában (14 százalék) és Olaszországban (14,2 százalék).
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) számára prioritás, hogy Romániának legyen teljes jogkörű kormánya, és az ne függjön a szélsőséges pártok támogatásától.
A kézdivásárhelyi Nagy Mózes Főgimnázium udvarán több százan hajtottak fejet kedd délután a szabadságharc vértanúinak emléke előtt. Az iskola tanulói S ők élni fognak, élni mindörökkön című összeállításukat adták elő, beszédek nem hangzottak el.
Hatvan napos hatósági felügyelet alá helyezték Călin Georgescu egyik támogatóját, aki a gyanú szerint hétfőn megtámadott két TV operatőrt a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) székháza előtt.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Lucian-Ioan-Titus Morar kedden bejelentette, hogy aláírásokat gyűjt Nicușor Dan államfő tisztségéből való felfüggesztésének kezdeményezéséhez. Állítása szerint a PSD-ben mások is támogatják az elképzelést.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond kedden kijelentette, hogy a Luca Niculescu köré szerveződő kormánynak nagyobb esélye van a parlament támogatásának megszerzésére, mint korábban Siegfried Mureșan kabinetjének.
Kelemen Hunor szerint a parlamenti pártoknak el kell jutniuk a kormány beiktatásához szükséges kompromisszumra, különben az ország működése veszélybe kerülhet.
Romániára is hatással lesz az villamosenergia drágulása, és rekordmagas árak alakulhatnak ki, ha elhúzódik a közel-keleti válság és zárva marad a Hormuzi-szoros – jelentette ki kedden Cristian Bușoi.
Jelentősen gyengült kedden a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 2,21 banival (0,41 százalékkal) 5,3527 lejre emelkedett a hétfői 5,3306 lejről, újabb történelmi csúcsot érve el.
Hargita megye nagy késésben van a megfelelően szelektált hulladék gyűjtésének megszervezését illetően, az újrahasznosítás arányát jelentősen növelni kell az új rendszerben – hangzott el a témában a megyei tanácsnál szervezett eseményen.
Luca Niculescu hangsúlyozta, az elmúlt négy évben, amíg ő irányította az ország OECD-hez való csatlakozási folyamatát, „a politikai pártoknak sikerült a köztük fennálló természetes különbségek ellenére közösen támogatniuk egy Románia számára fontos célt”.
szóljon hozzá!