
Kis lakásokba zsúfolva. Járványhelyzetben, amikor otthon kell maradni mindenkinek, még nehezebb az együttélés
Fotó: Haáz Vince
Az Európai Unió 27 tagállamában a lakosság 17,2 százaléka élt 2019-ben túlzsúfolt háztartásokban, vagyis a szobák száma nem volt elegendő a háztartásban élő személyek számához képest. Románia a túlzsúfolt lakások terén az első helyen áll, a lakosság csaknem fele (45,8 százalék) ilyen háztatásban él – írja az Agerpres hírügynökség az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) kedden közzétett adataira hivatkozva.
2021. január 05., 13:232021. január 05., 13:23
2021. január 05., 13:242021. január 05., 13:24
2019-ben öt személyből kettő túlzsúfolt háztartásban élt Lettországban (42,2 százalék), Bulgáriában (41,1 százalék), Horvátországban (38,5 százalék) és Lengyelországban is (37,6 százalék).
A túlzsúfoltság aránya Cipruson (2,2 százalék), Írországban (3,2 százalék), Máltán (3,7 százalék) és Hollandiában (4,8 százalék) a legalacsonyabb.
Ugyanakkor egyes országokban a háztartásokban élők számához képest túl nagy lakásokban lakik a lakosság csaknem háromnegyede. 2019-ben ez volt a helyzet Máltán, ahol az emberek 72,6 százaléka túl nagy lakásban élt, Cipruson (70,5 százalék) és Írországban (69,6 százalék).
Szintén túlságosan tágas otthonokban él az emberek több mint fele Spanyolországban (55,4 százalék), Luxemburgban (54 százalék), Belgiumban (53,9 százalék) és Hollandiában (53,4 százalék).
A lakosság kis aránya él túlzottan nagy lakásokban Romániában (7,7 százalék), Lettországban (9,6 százalék), Görögországban (10,7 százalék), Bulgáriában (11,5 százalék), Horvátországban (12 százalék), Szlovákiában (14 százalék) és Olaszországban (14,2 százalék).
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Keresztalják, lovas zarándokok, autóval, zarándokvonattal vagy éppen busszal érkező erdélyi és anyaországi magyarok találkoznak idén is Csíksomlyón, a pünkösdszombati búcsún. Kövesse élőben a búcsú történéseit a Székelyhonon!
Szívecskéket formázó kezek, lobogó zászlók, könnyek, mosolyok, kézfogások, kiabálások, énekszó, himnusz, megörökített pillanatok – ezeket tapasztaltuk az összenemzeti zarándokvonat sepsiszentgyörgyi fogadásán.
Több százezer ember védelmét biztosítják idén is a csíksomlyói nyeregben a tűzoltók, mentők, csendőrök és rendőrök. Mutatjuk, hol juthatnak segítséghez a zarándokok, és mit tehetnek a rosszullétek megelőzése érdekében.
Újabb elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő területére.
Az Országos Szociális Felügyeleti és Kifizetési Ügynökség (ANPIS) átutalta az áprilisi gyermeknevelési pótlékok (gyerekpénz) kifizetéséhez szükséges összeget.
A heves esőzések és a patakokban felgyűlt hordalék miatt zavarossá vált a csapvíz Kovásznán, Barátoson, Pákén és Orbaiteleken. A szolgáltató ellenőrzi a vízminőséget, és arra kéri a lakókat, hogy a biztonság kedvéért egyelőre ne fogyasszanak belőle.
Romjaiból építették újjá a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-várat az ezeréves határon. A látványos épület péntek déli átadóünnepségének – amelyet a 30-as számú őrház előtt tartottak – az időjárás is kedvezett.
szóljon hozzá!