
Kis lakásokba zsúfolva. Járványhelyzetben, amikor otthon kell maradni mindenkinek, még nehezebb az együttélés
Fotó: Haáz Vince
Az Európai Unió 27 tagállamában a lakosság 17,2 százaléka élt 2019-ben túlzsúfolt háztartásokban, vagyis a szobák száma nem volt elegendő a háztartásban élő személyek számához képest. Románia a túlzsúfolt lakások terén az első helyen áll, a lakosság csaknem fele (45,8 százalék) ilyen háztatásban él – írja az Agerpres hírügynökség az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) kedden közzétett adataira hivatkozva.
2021. január 05., 13:232021. január 05., 13:23
2021. január 05., 13:242021. január 05., 13:24
2019-ben öt személyből kettő túlzsúfolt háztartásban élt Lettországban (42,2 százalék), Bulgáriában (41,1 százalék), Horvátországban (38,5 százalék) és Lengyelországban is (37,6 százalék).
A túlzsúfoltság aránya Cipruson (2,2 százalék), Írországban (3,2 százalék), Máltán (3,7 százalék) és Hollandiában (4,8 százalék) a legalacsonyabb.
Ugyanakkor egyes országokban a háztartásokban élők számához képest túl nagy lakásokban lakik a lakosság csaknem háromnegyede. 2019-ben ez volt a helyzet Máltán, ahol az emberek 72,6 százaléka túl nagy lakásban élt, Cipruson (70,5 százalék) és Írországban (69,6 százalék).
Szintén túlságosan tágas otthonokban él az emberek több mint fele Spanyolországban (55,4 százalék), Luxemburgban (54 százalék), Belgiumban (53,9 százalék) és Hollandiában (53,4 százalék).
A lakosság kis aránya él túlzottan nagy lakásokban Romániában (7,7 százalék), Lettországban (9,6 százalék), Görögországban (10,7 százalék), Bulgáriában (11,5 százalék), Horvátországban (12 százalék), Szlovákiában (14 százalék) és Olaszországban (14,2 százalék).
Pontosan mire lesz képes a Só-szoros, valamint Alsó- és Felsősófalva között tervezett árvízvédelmi rendszer, valamint mely területeket kell kisajátítani az építkezés miatt – erre kaptak választ a parajdi lakók pénteken, egy tájékoztató fórumon.
A szűrés nem csak papíron vagy „gyönyörűen csomagolt” programokban történik – jelentette ki Alexandru Rogobete miniszter pénteken.
Középkorú férfira támadt rá egy medve pénteken délután a patakfalvi házának kertjében – az áldozatot kórházba szállították, a nagyvadat pedig kisvártatva kilőtték.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a megyei önkormányzat sajtóosztálya.
Teljes megújulás előtt áll Gyergyószentmiklóson a Virág negyed déli része, ehhez azonban le kell bontani az engedély nélkül épített garázsokat. A tulajdonosoknak május végéig fel kell szabadítaniuk az elfoglalt közterületeket.
A kormány pénteki ülésén jóváhagyta a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvény módosítását, amely szerint az eredetileg 2026. január elsejei hatállyal beütemezett intézkedéseket a törvény hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.
„1,5 millió euró értékű uniós támogatást nyertünk a csittszentiváni iskola fejlesztésére” – jelentette be közösségi oldalán Mezőpanit polgármestere, Bodó Előd Barna.
A kormány pénteken elfogadta a régi épületekre vonatkozó helyi adók, valamint a fogyatékkal élők által fizetendő helyi adók és bizonyos illetékek csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.
Bővítette egészségügyi szolgáltatásait a csíkszeredai Multimed klinika azáltal, hogy a nemzetközi Affidea-klinikahálózat romániai csoportjának részévé vált. Az így újjászületett csíkszeredai klinikának avatóünnepségét pénteken tartották.
Összeomlott az 1784-ben épült, Szent György és Szent Miklós tiszteletére felszentelt ortodox fatemplom a Hargita megyei Székelyandrásfalva községhez tartozó Újlakon. Ezzel nem csupán egy épület dőlt össze, hanem egy műemlék is odaveszett.
szóljon hozzá!