
Kis lakásokba zsúfolva. Járványhelyzetben, amikor otthon kell maradni mindenkinek, még nehezebb az együttélés
Fotó: Haáz Vince
Az Európai Unió 27 tagállamában a lakosság 17,2 százaléka élt 2019-ben túlzsúfolt háztartásokban, vagyis a szobák száma nem volt elegendő a háztartásban élő személyek számához képest. Románia a túlzsúfolt lakások terén az első helyen áll, a lakosság csaknem fele (45,8 százalék) ilyen háztatásban él – írja az Agerpres hírügynökség az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) kedden közzétett adataira hivatkozva.
2021. január 05., 13:232021. január 05., 13:23
2021. január 05., 13:242021. január 05., 13:24
2019-ben öt személyből kettő túlzsúfolt háztartásban élt Lettországban (42,2 százalék), Bulgáriában (41,1 százalék), Horvátországban (38,5 százalék) és Lengyelországban is (37,6 százalék).
A túlzsúfoltság aránya Cipruson (2,2 százalék), Írországban (3,2 százalék), Máltán (3,7 százalék) és Hollandiában (4,8 százalék) a legalacsonyabb.
Ugyanakkor egyes országokban a háztartásokban élők számához képest túl nagy lakásokban lakik a lakosság csaknem háromnegyede. 2019-ben ez volt a helyzet Máltán, ahol az emberek 72,6 százaléka túl nagy lakásban élt, Cipruson (70,5 százalék) és Írországban (69,6 százalék).
Szintén túlságosan tágas otthonokban él az emberek több mint fele Spanyolországban (55,4 százalék), Luxemburgban (54 százalék), Belgiumban (53,9 százalék) és Hollandiában (53,4 százalék).
A lakosság kis aránya él túlzottan nagy lakásokban Romániában (7,7 százalék), Lettországban (9,6 százalék), Görögországban (10,7 százalék), Bulgáriában (11,5 százalék), Horvátországban (12 százalék), Szlovákiában (14 százalék) és Olaszországban (14,2 százalék).
Csatlakozva az országos szintű energiatakarékossági mozgalomhoz – amelyre az energiaügyi minisztérium kérte fel a lakosságot és a nagyfogyasztókat –, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is visszafogja energiafogyasztását.
Magyar Menyasszony címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, ahol nem csak az elmúlt 500 év menyasszonyi ruháit, levelezéseket tekinthetik meg az érdeklődők, hanem történetekkel is gazdagodnak.
Elkezdődött a pótérettségi írásbeli szakasza: Székelyföldön majdnem kétezer diák vizsgázik. Hétfőn a román írásbelivel kezdik. Egy romántanár tanácsokat is ad a román nyelv gyakorlásához, amelyhez elengedhetetlen az élő román beszéd gyakorlása.
Nicușor Dan államfő pénteken visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését lehetővé tevő törvényt.
A kormány pénteken megteremtette a jogalapot arra, hogy a Transelectrica az országos villamosenergia-diszpécserszolgálaton keresztül augusztus 31-éig biztonsági intézkedéseket rendeljen el, ha ezt a villamosenergia-rendszer helyzete indokolja.
Medvebiztos hulladéktárolókat helyezett ki Gyergyószentmiklós önkormányzata a 4-es kilométerként ismert üdülőövezetben. Ezzel már jól bevált példát követnek, és a medvék mellett az illegális hulladéklerakást is visszaszorítanák.
A helyreállítási forrásokból elkülönített összeg kimerüléséig ingyenes marad az első elektronikus személyi igazolvány kiállítása. Az erről szóló határozatot pénteki ülésén fogadta el a kormány.
A Richter-skála szerint 3,2-as erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 23 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi katasztrófavédelmi bizottság.
A Duna vízhozama Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába, pénteken továbbra is 1400 köbméter másodpercenként, amely az 1985-ben jegyzett történelmi mélypontnak felel meg – közölte pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
szóljon hozzá!