Eurómilliókat nem fog kapni Parajd, esetleg néhány százezret

korábban írtuk

Még idén elkezdődhetnek az árvízvédelmi munkálatok a parajdi sóbányánál

Idén elkezdődhetnek az árvízvédelmi munkálatok a tavaly májusban a Korond-patak által elárasztott parajdi sóbányánál, miután az Európai Unió szolidaritási alapjából 14,3 millió eurót hagytak jóvá a romániai árvízkárok helyreállítására.

Mindkét politikus igazat írt, csakhogy az ördög a részletekben rejlik. Biró Barna Botondot, Hargita Megye Tanácsának elnökét arra kértük, hogy tisztázzuk a dolgokat: Parajd mennyi pénzt fog kapni az Európai Unió Szolidaritási Alapjából? És azt mire költheti?

Románia kapott egy kis pénzt…

– hűtötte le az optimizmust a tanácselnök, aki részleteibe menően elmagyarázta, hogy mi rejtőzik az elmúlt napokban a román, a romániai magyar és a magyarországi médiát is elárasztó hírek mögött.

„Tudni kell, hogy ebből a szolidaritási alapból idén eddig összesen 144 millió euró támogatás kifizetésére tettek hivatalos javaslatot a tagállamok számára a 2025-ös évben elszenvedett pusztító természeti katasztrófák helyreállítási munkálataira” – jelezte a tanácselnök.

A keretösszeg az alábbiak szerint oszlik meg az érintett országok között:

• Spanyolországnak 121 millió euró (a 2025 augusztusi erdőtüzek okozta károk felszámolására);

• Romániának 14,3 millió euró (a 2025. május végi súlyos árvizek utáni helyreállítási és újjáépítési feladatok támogatására);

• Ciprusnak 9 millió euró (a 2025 júliusában tomboló erdőtüzek következményeinek enyhítésére, szintén kapott már előleget).

– húzta alá Bíró Barna Botond.

„Ha már itt tartunk, épp szerdán volt a kormányfőtitkárságnak egy videókonferenciája, ahol bemutatták nekünk a szolidaritási alappal kapcsolatos híreket. Amikor rákérdeztem, hogy Parajd mit fog kapni, rögtön jelezték:

Akkor mire lehet elkölteni a 14,3 millió eurót? – kérdeztük.

– fogalmazott.

Ráadásul itt három fejlesztési régió fog kapni ebből a pénzből: a Közép-romániai Régió, az Északkelet-romániai Régió és a Dél-Munténia Régió. Tehát összesen

„Csak egy példa: az országos vízügyi hatóság a tavaly elvégzett helyreállítási munkálatai után visszakaphat ebből pénzt, akárcsak a Salrom állami sóipari társaság. És nagyon fontos, hogy nem új fejlesztésekről, illetve beruházásokról van szó”.

Egyébként úgy tudjuk, hogy több katasztrófa sújtotta Kovászna megyei település önkormányzata nyújtott be kárrendezési igényt a megrongálódott helyi utak és hidak újjáépítésére. Maros megyében pedig a Kis-Küküllő és a Maros folyó menti védművek megerősítésére az érintett folyószakaszokért felelős vízügyi igazgatóságok kértek forrásokat.

Ezeket az összegeket ebből az alapból visszaigényelhetik. De ha a Maros megyei vízügyi igazgatóság is számlákkal tudja bizonyítani, hogy mennyibe került tavaly azoknak az ipari pumpáknak a használata, amikkel hónapokon át szivattyúzták a vizet a bányából, akkor ezt az összeget ő is visszaigényelheti” – hozott fel példákat a megyei önkormányzat elnöke.

„Ezeknek tudatában nagyon túlzó és félrevezető azt érzékeltetni a politikum részéről, hogy Parajd jelentős mennyiségű pénzt fog kapni. Óriási felelősségük van azoknak, akik Parajd esetében nyilatkoznak, hiszen délibábokkal hitegetik a szerencsétlenül járt embereket és azt a közösséget, amely tavaly óta nem tudja tervezni a jövőjét.

Summa summarum: valóban kaphat Parajd is ebből az összegből, de nem olyan beruházásra, ami a jövő építését jelenti” – zárta Bíró Barna Botond.