Eurómilliókat nem fog kapni Parajd, esetleg néhány százezret

korábban írtuk

Még idén elkezdődhetnek az árvízvédelmi munkálatok a parajdi sóbányánál

Idén elkezdődhetnek az árvízvédelmi munkálatok a tavaly májusban a Korond-patak által elárasztott parajdi sóbányánál, miután az Európai Unió szolidaritási alapjából 14,3 millió eurót hagytak jóvá a romániai árvízkárok helyreállítására.

Mindkét politikus igazat írt, csakhogy az ördög a részletekben rejlik. Biró Barna Botondot, Hargita Megye Tanácsának elnökét arra kértük, hogy tisztázzuk a dolgokat: Parajd mennyi pénzt fog kapni az Európai Unió Szolidaritási Alapjából? És azt mire költheti?

Románia kapott egy kis pénzt…

– hűtötte le az optimizmust a tanácselnök, aki részleteibe menően elmagyarázta, hogy mi rejtőzik az elmúlt napokban a román, a romániai magyar és a magyarországi médiát is elárasztó hírek mögött.

„Tudni kell, hogy ebből a szolidaritási alapból idén eddig összesen 144 millió euró támogatás kifizetésére tettek hivatalos javaslatot a tagállamok számára a 2025-ös évben elszenvedett pusztító természeti katasztrófák helyreállítási munkálataira” – jelezte a tanácselnök.

A keretösszeg az alábbiak szerint oszlik meg az érintett országok között:

• Spanyolországnak 121 millió euró (a 2025 augusztusi erdőtüzek okozta károk felszámolására);

• Romániának 14,3 millió euró (a 2025. május végi súlyos árvizek utáni helyreállítási és újjáépítési feladatok támogatására);

• Ciprusnak 9 millió euró (a 2025 júliusában tomboló erdőtüzek következményeinek enyhítésére, szintén kapott már előleget).

– húzta alá Bíró Barna Botond.

„Ha már itt tartunk, épp szerdán volt a kormányfőtitkárságnak egy videókonferenciája, ahol bemutatták nekünk a szolidaritási alappal kapcsolatos híreket. Amikor rákérdeztem, hogy Parajd mit fog kapni, rögtön jelezték:

Akkor mire lehet elkölteni a 14,3 millió eurót? – kérdeztük.

– fogalmazott.

Ráadásul itt három fejlesztési régió fog kapni ebből a pénzből: a Közép-romániai Régió, az Északkelet-romániai Régió és a Dél-Muntenia Régió. Tehát összesen

„Csak egy példa: az országos vízügyi hatóság a tavaly elvégzett helyreállítási munkálatai után visszakaphat ebből pénzt, akárcsak a Salrom állami sóipari társaság. És nagyon fontos, hogy nem új fejlesztésekről, illetve beruházásokról van szó”.

Egyébként úgy tudjuk, hogy több katasztrófa sújtotta Kovászna megyei település önkormányzata nyújtott be kárrendezési igényt a megrongálódott helyi utak és hidak újjáépítésére. Maros megyében pedig a Kis-Küküllő és a Maros folyó menti védművek megerősítésére az érintett folyószakaszokért felelős vízügyi igazgatóságok kértek forrásokat.

Ezeket az összegeket ebből az alapból visszaigényelhetik. De ha Maros megyei vízügyi igazgatóság is számlákkal tudja bizonyítani, hogy mennyibe került tavaly azoknak az ipari pompáknak a használata, amikkel hónapokon át szivattyúzták a vizet a bányából, akkor ezt az összeget ő is visszaigényelheti” – hozott fel példákat a megyei önkormányzat elnöke.

„Ezeknek tudatában nagyon túlzó és félrevezető azt érzékeltetni a politikum részéről, hogy Parajd jelentős mennyiségű pénzt fog kapni. Óriási felelősségük van azoknak, akik Parajd esetében nyilatkoznak, hiszen délibábokkal hitegetik a szerencsétlenül járt embereket és azt a közösséget, amely tavaly óta nem tudja tervezni a jövőjét.

Summa summarum: valóban kaphat Parajd is ebből az összegből, de nem olyan beruházásra, ami a jövő építését jelenti” – zárta Bíró Barna Botond.