
Idén neveztek be a legtöbben a vetélkedőre
Fotó: Örökségünk Őrei/Facebook
Tizennégy megyéből 73 csapat nevezett be az Örökségünk őrei vetélkedőre, mintegy 605 fiatal fog egy-egy erdélyi műemlékkel foglalkozni, annak múltját kutatni és jövőjén ötletelni.
2022. november 07., 19:302022. november 07., 19:30
Hargita megyéből tizenhét, Maros megyéből tizenhárom és Kovászna megyéből hat csapat nevezett be a vetélkedőre – válaszolta érdeklődésünkre Hegedüs Csilla ötletgazda, aki szerint soha ennyien nem jelentkeztek,
kastélyok, templomok, udvarházak múltját feltárni, a jövőjén gondolkodni.
„Óriási öröm számomra, hogy ilyen sok iskolához eljutott a felhívásunk. Az pedig még nagyobb öröm, hogy
hiszen ennyi csapat még sohasem jelentkezett” – hangsúlyozta Hegedüs Csilla, hozzátéve, hogy kíváncsian várja az idei produkciókat is, hiszen a diákok minden évben bebizonyították kreativitásukat. A kezdeményezők célja, hogy a fiatalok folytassák majd az elkezdett munkát, és később is jó gazdái, védelmezői legyenek az épített örökségnek.
A csapatoknak november 4-ig kellett elkészíteniük a Facebook-oldalukat, ahová rövid bemutatkozó videót töltenek fel magukról és választott műemlékükről. November 4-től egy hónap áll rendelkezésükre, hogy megszólítsák a helyi közösséget, és egy legalább ötven résztvevőt számláló rendezvényt szervezzenek, ami lehet például kiállítás, flasmob, versest, idegenvezetéses túra.
Emellett médiaszereplésekkel, rádióban, TV-ben, újságcikkben való megjelenéssel még szélesebb körben népszerűsítik az általuk örökbefogadott műemléket. A diákok tevékenységnaplót is vezetnek majd, amelyet a második forduló végén mutatnak be.
Érdeklődésünkre Hegedüs Csilla elmondta, nagyon változatos, sokrétű azoknak a műemlékeknek a listája, amelyeket a diákok kiválasztottak.
Az Örökségünk Őrei – Fogadj örökbe egy műemléket! országos verseny az RMDSZ ifjúságnak szóló örökségvédelmi kezdeményezése. A verseny alatt a diákok kiválasztanak egy-egy műemléket és fél éven keresztül az a feladatuk, hogy felfedezzék, másokkal is megismertessék azokat. A titkokat, különlegességet keresik, és ezt kreatív módon bemutatják különböző digitális és hagyományos kommunikációs eszközökkel, miközben népszerűsítik, minél szélesebb körben megismertetik a műemléket.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!