
A Marosvásárhelyi Állami Filharmónia működtetésére szánták a legtöbb pénzt
Fotó: Rab Zoltán
A helyi jövedelemadóból befolyt összegek két százalékának visszautalását követően Maros megye több mint 12 millió lejben részesült. A két évvel ezelőtt elfogadott rendelet értelmében ezeket az összegeket a helyi és megyei önkormányzatok alárendeltségébe tartozó kulturális intézmények finanszírozására fordítják.
2022. október 05., 16:562022. október 05., 16:56
A legtöbb pénz a visszaosztott adóból, több, mint 8 millió lej a Marosvásárhelyi Állami Filharmóniának jutott, közel 4 millió pedig az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínháznak. Ezen kívül 24 ezer lejt kap a Vatra irodalmi folyóirat, valamint 22 ezret a Látó, továbbá 70 ezer lej jut a Hagyományos Kultúra és Művészeti Oktatás Központnak is.
A Székelyhon érdeklődésére, Kovács Mihály Levente, Maros Megye Tanácsának alelnöke elmondta, ebből az összegből a kulturális intézmények működését finanszírozzák, az alkalmazottak bérét, a fenntartást fizetik.
„A megyei tanács a működtetője, a Nemzeti Színház kivételével, valamennyi, Marosvásárhelyen létező kulturális intézménynek. Ezek fenntartására az idei költségvetésből 43 millió lejt szántunk.
– magyarázta az alelnök, hozzátéve, hogy ezek az összegek nem fedezik az összes kiadást.
Hasonlóképpen az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínháznak szánt 4 millió lej is a költségek egy részét fedezi.
– tette hozzá Kovács Mihály Levente, hangsúlyozva, hogy „a kultúra sokba kerül, de áldozunk rá”.
A hozzáadottérték-adóból visszaosztott összegekből 6 millió lejt kapott Maros megye, amelynek jelentős részét a Tej és kifli program támogatására fordítja, 3,8 millió lejt a megyei utak karbantartására költ el. Költségvetés-kiegészítést kaptak továbbá az Inkluzív Oktatási Központok, a Salvamont – barlangi és hegyimentő-szolgálat, a személyi nyilvántartó hivatal, illetve a szociális és gyermekvédelmi igazgatóság.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!