„Próbáltunk olyan emléket állítani az elmúlt ezer esztendőnek, az itt élők határvédelemben betöltött szerepének, életformájának, mely méltó azokhoz az áldozatokhoz, amelyeket vállaltak, de ugyanakkor ez része lehet egy virágzó, békés közösség életének” – vallotta az elöljáró, hozzátéve, ez egy folyamat kezdete, mert további elképzeléseik vannak.

korábban írtuk

Videón a Székely Határőr Emlékközpont megnyitása

Székelyföld első állandó hadtörténeti kiállításának ad helyet a magyar kormány támogatásával elkészült és szombaton Szépvízen felavatott Székely Határőr Emlékközpont.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Tamási Áron gondolatait idézte: „Az országhatárok felett van egy szellemi és erkölcsi közösség, amely a világon szétszórtan élő magyarokat egybekapcsolja, s egy lelki impériumban egyesíti”. Kitért arra, hogy az író saját élettapasztalata támasztja alá ennek a közösségnek a létezését, mert egy olyan nép tagja volt, amelyet kifejezetten a határvédelemről ismer ma a történelemre fogékony közönség.

Tamási ennek a közösségnek volt a szellemi harcosa, ennek a birodalomnak a határán állt őrt, ennek a harcnak az eszköze pedig a remény – említette. Hozzátette,

Tánczos Barna környezetvédelmi és vízügyi miniszter szerint, aki az ünnepélyen csíkborzsovai férfikórus által előadott katonadalok egyikéből idézett: „Nem várunk tovább, vártunk már eleget”, ez a szövegrészlet lehetne a Kárpát-medencei magyarság elmúlt 11 évének jelmondata.

Úgy értékelt, hogy az elmúlt években a magyarok a magyar kormány segítségével úgy döntöttek, vártak már eleget, és nem várnak tovább, kezükbe veszik sorsuk irányítását, és felavatják azokat az emlékhelyeket, létrehozzák azokat a pontokat a Kárpát-medencében, amelyek azt bizonyítják, hogy az elmúlt ezer évben van amire büszkék lenniük, és ezt tovább szeretnék adni a következő évszázadokra is.

„Ebben a munkában minket ez az emlékhely meg tud erősíteni, ebben a munkában kell együtt dolgoznunk egy felelős magyar kormánnyal, amely mellettünk van, és amellyel tudunk magyar jövőt tervezni” – mondta Borboly.

Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója szerint különleges dolog, hogy ez a látványelemekben, interaktív lehetőségekben bővelkedő emlékközpont az első intézmény, amely a székely határőrség témáját felkarolja, és a kutatók, az érdeklődők elé tárja, közelebb hozva a történelmet.

Nagy József történész, az emlékközpont szakmai vezetője rámutatott, az Árpád-kortól a Rákóczi-szabadságharc végéig folyamatosan létezett önálló magyar hadszervezet a magyar királyság és az erdélyi fejedelemség keretében, majd később létrejött az erdélyi katonai határőrvidék 1851-ig.

A berendezett termeket tárgy- és térrekonstrukciók, animációs és videófilmek, térképek, festmények, dokumentumok másolatai, fényképek, interaktív falak színesítik, a bejárás során megismerhetők a különböző korok életnagyságú székely harcosai, felszerelésük, fegyverzetük. Megjelenítették a hadviselő székelység szövetségeseit és ellenfeleit is a különböző korokból, ami elősegíti a székely hadszervezet minőségének és teljesítményének megítélését. Az információk három nyelven érhetők el, magyarul, románul és angolul, az emlékközpont minden héten keddtől vasárnapig 10 és 17 óra között tart nyitva.