A román külügyminisztérium szerint (a románnal azonosnak tekintett „moldovai” nyelvűeket is beleértve) Ukrajnában 400 ezer román él
Fotó: Facebook/Elena Nandriș
A bukaresti hatóságok erőteljesebb fellépését sürgeti az ukrajnai román közösség egyik legjelentősebb vezetője, Elena Nandris, Mahala község korábbi polgármestere, a Csernyivci megyében élő román etnikumú lakosság érdekeinek védelmében – közölte kedden az Agerpres hírügynökség.
2023. április 26., 15:172023. április 26., 15:17
Az állami hírügynökség szerint Nandris aggodalmának adott hangot az új oktatási törvény alkalmazása miatt, amely korlátozza a kisebbségek oktatási jogait és arra kötelezi a kisebbségi tannyelvű iskolákat – köztük a román tannyelvűeket is –, hogy fokozatosan vezessék be az ukrán nyelvű tanórákat.
„Úgy gondolom, hogy Románia kormányának határozottabban fel kell lépnie román nyelvünk védelmében, mert elveszítjük a nyelvünket, és nagyon sajnáljuk.
Mindig azt mondtuk: mi saját nyelvünkön, őseink nyelvén akarunk beszélni, énekelni és imádkozni. Már 551 éve, hogy románok vagyunk, és most néhány év alatt mindent elpusztítunk: ez nagyon fáj nekünk. Romániában ezt sokan nem értik. Fáj, ha elveszíted a nyelved. Nincs erőnk tenni ellene: a (tanügyi) törvény hatályban van, egyetlen betűjét sem vonták vissza” – idézte Nandrist a román hírügynökség.
Mahala községben két középiskola működik, az egyikben 411, a másikban 320 diák tanul, utóbbiban jelenleg kizárólag román nyelven zajlik az oktatás. A következő tanévtől viszont
A felső tagozat első évében a tanulóknak a tantárgyak legalább 20 százalékát ukrán nyelven kell tanulniuk, ez az arány az utolsó két évben 80 százalékra nő – magyarázta Ina Nica, a Gheorghe Nandris Gimnázium igazgatója.
Az Agerpres által megszólaltatott Serghei Hacman román származású ukrán elemző szerint
de úgy véli, hogy a kisebbségeknek biztosítani kell a jogot, hogy anyanyelvükön tanulhassanak.
A bukaresti oktatási tárca 2019-ben közzétett adatai szerint az ukrajnai Csernyivci megyében 63 román tannyelvű iskola működik, ezek közül 3 gimnáziumban és 19 elemi iskolában ukrán tannyelvű osztályok is vannak. Kárpátalján további 12 önálló anyanyelvű iskolája van a román közösségnek. A román külügyminisztérium szerint (a románnal azonosnak tekintett „moldovai” nyelvűeket is beleértve) Ukrajnában 400 ezer román él.
Az ukrán oktatási törvényről
Ukrajna 2017-ben módosította az oktatási törvényt, amely első lépésben meghatározta, hogy az orosz tannyelvű iskoláknak 2020. szeptember 1-jétől ukrán nyelvű oktatására kell átállniuk. Ukrajnában az Európai Unió egyik nyelvét beszélő nemzeti kisebbségi iskoláknak 2023 szeptemberétől fokozatosan kell bevezetniük az ukrán nyelvet. Klaus Iohannis román államfő 2019-ben, amikor a New York-i ENSZ-közgyűlésen először találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, az oktatási törvény módosítását sürgette. A román államfő idén januárban az új ukrán kisebbségi törvénnyel kapcsolatos aggodalmaira is megoldást sürgetett az ukrán elnökkel folytatott telefonos egyeztetése alkalmával.
A '89-es forradalom óta először fordul elő, hogy a „rendszerpártoknak”, a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) és a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) nincs képviselőjük az elnökválasztás második fordulójában – jelentette ki Elena Lasconi.
Călin Georgescu független elnökjelölt hétfőn kijelentette, hogy az őt ért „vádakkal” ellentétben nincsenek szélsőséges nézetei, ő csupán „egy román, aki szereti a hazáját”.
November 25-én, a nők elleni erőszak megszüntetésének napján a csíkszeredai önkormányzat is csatlakozik azokhoz a közintézményekhez, amelyek a bántalmazott nőkkel, lányokkal való szolidaritás jegyében cselekvésre szólítanak fel.
A Háromszéki Közösségi Alapítvány (HKA) újra meghirdette rendkívül népszerű Nem térkép e táj! programját, melynek keretében iskolai osztályok honismereti kirándulások anyagi fedezetére pályázhatnak.
Elismeri, támogatja és gondozza a fogyatékkal élők művészetét a sepsiszentgyörgyi Írisz ház, amely idén 14. alkalommal hirdette meg az Outsider Art című pályázatát. Az alkotóknak az irgalmas szamaritánus történetéből kell inspirálódniuk.
Kelemen Hunor szerint az RMDSZ december 2-án jelenti be, kit támogat az elnökválasztás második fordulójában, jelenleg ugyanis a december 1-jei parlamenti választás jelenti a prioritást a szövetség számára.
Lemondott a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségéből Nicolae Ciucă, a párt államfőjelöltje.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapján közzétett adatok szerint lezárult a szavazókörzetek szavazatszámlálási jegyzőkönyveinek összesítése.
Országszinten arányaiban Csíkszeredában élt a legtöbb magyar szavazati jogával – osztotta meg a sajtóval az államelnöki választás első fordulójának statisztikáit Borboly Csaba, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke.
Azok szavazatára is szükség lesz vasárnap, akik távol maradtak az elnökválasztás első fordulójától – hangsúlyozza Barti Tihamér, az RMDSZ Gyergyó területi szervezetének elnöke. Szerinte a parlamenti választásokon kulcsfontosságú a magas magyar részvétel.
szóljon hozzá!