
A román külügyminisztérium szerint (a románnal azonosnak tekintett „moldovai” nyelvűeket is beleértve) Ukrajnában 400 ezer román él
Fotó: Facebook/Elena Nandriș
A bukaresti hatóságok erőteljesebb fellépését sürgeti az ukrajnai román közösség egyik legjelentősebb vezetője, Elena Nandris, Mahala község korábbi polgármestere, a Csernyivci megyében élő román etnikumú lakosság érdekeinek védelmében – közölte kedden az Agerpres hírügynökség.
2023. április 26., 15:172023. április 26., 15:17
Az állami hírügynökség szerint Nandris aggodalmának adott hangot az új oktatási törvény alkalmazása miatt, amely korlátozza a kisebbségek oktatási jogait és arra kötelezi a kisebbségi tannyelvű iskolákat – köztük a román tannyelvűeket is –, hogy fokozatosan vezessék be az ukrán nyelvű tanórákat.
„Úgy gondolom, hogy Románia kormányának határozottabban fel kell lépnie román nyelvünk védelmében, mert elveszítjük a nyelvünket, és nagyon sajnáljuk.
Mindig azt mondtuk: mi saját nyelvünkön, őseink nyelvén akarunk beszélni, énekelni és imádkozni. Már 551 éve, hogy románok vagyunk, és most néhány év alatt mindent elpusztítunk: ez nagyon fáj nekünk. Romániában ezt sokan nem értik. Fáj, ha elveszíted a nyelved. Nincs erőnk tenni ellene: a (tanügyi) törvény hatályban van, egyetlen betűjét sem vonták vissza” – idézte Nandrist a román hírügynökség.
Mahala községben két középiskola működik, az egyikben 411, a másikban 320 diák tanul, utóbbiban jelenleg kizárólag román nyelven zajlik az oktatás. A következő tanévtől viszont
A felső tagozat első évében a tanulóknak a tantárgyak legalább 20 százalékát ukrán nyelven kell tanulniuk, ez az arány az utolsó két évben 80 százalékra nő – magyarázta Ina Nica, a Gheorghe Nandris Gimnázium igazgatója.
Az Agerpres által megszólaltatott Serghei Hacman román származású ukrán elemző szerint
de úgy véli, hogy a kisebbségeknek biztosítani kell a jogot, hogy anyanyelvükön tanulhassanak.
A bukaresti oktatási tárca 2019-ben közzétett adatai szerint az ukrajnai Csernyivci megyében 63 román tannyelvű iskola működik, ezek közül 3 gimnáziumban és 19 elemi iskolában ukrán tannyelvű osztályok is vannak. Kárpátalján további 12 önálló anyanyelvű iskolája van a román közösségnek. A román külügyminisztérium szerint (a románnal azonosnak tekintett „moldovai” nyelvűeket is beleértve) Ukrajnában 400 ezer román él.
Az ukrán oktatási törvényről
Ukrajna 2017-ben módosította az oktatási törvényt, amely első lépésben meghatározta, hogy az orosz tannyelvű iskoláknak 2020. szeptember 1-jétől ukrán nyelvű oktatására kell átállniuk. Ukrajnában az Európai Unió egyik nyelvét beszélő nemzeti kisebbségi iskoláknak 2023 szeptemberétől fokozatosan kell bevezetniük az ukrán nyelvet. Klaus Iohannis román államfő 2019-ben, amikor a New York-i ENSZ-közgyűlésen először találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, az oktatási törvény módosítását sürgette. A román államfő idén januárban az új ukrán kisebbségi törvénnyel kapcsolatos aggodalmaira is megoldást sürgetett az ukrán elnökkel folytatott telefonos egyeztetése alkalmával.
Tájékoztatót tartottak pénteken Sepsiszentgyörgyön az elektronikus nyomkövető fontosságáról, valamint a családon belüli erőszak áldozatainak elérhető segítségnyújtási lehetőségeiről.
Harminc köbméter faanyag eredetét nem tudta igazolni az a kereskedelmi cég, amelyet pénteken ellenőriztek a Hargita megyei rendőrök. A fát elkobozták, és 6000 lej értékben szabtak ki bírságot.
Sárga jelzésű hőségriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 15 megyére, köztük Maros megyére is. Székelyföld többi részét egyelőre nem érinti a kánikula, záporok és zivatarok azonban előfordulhatnak.
A Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt szombaton 5 óra 37 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Felvásárolták a legnagyobb árbevételű, magyar tulajdonosi hátterű székelyföldi üzletláncot, a Merkúrt - írja a Progresiv kiskereskedelmi szakportál nyomán az MTI.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök péntek este a Facebook-oldalán bejelentette, hogy nem indul a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségéért a vasárnapi kongresszuson, mert nem akarja legitimálni „azt a demokrácia látszatát keltő színjátékot.
Nicușor Dan pénteken kijelentette, hogy egyes európai vezetőkkel is tárgyalt a romániai politikai válságról, és ismertette velük az általa legvalószínűbbnek tartott forgatókönyveket.
Az Alkotmánybíróság (Ab) tagjai pénteki döntésükkel kimondták, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnöknek és az Ab elnökének is távoznia kell – közölte Magyar Péter kormányfő a Facebook-oldalán.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) országos vezetősége pénteken egyhangú szavazással úgy döntött, hogy Dominic Fritz marad a párt elnöke.
A drónincidensekről szóló egyeztetés a jövő héten a lengyelországi Gdañskban folytatódik, ahol Románia részt vesz az úgynevezett Helsinki-formátum ülésén – jelentette ki az EU-csúcs után pénteken Nicușor Dan.
szóljon hozzá!