
A Békás-szoros továbbra sem kerülhet vissza Hargita megyéhez. Archív
Fotó: Gergely Imre
Elutasította a Hargita Megyei Törvényszék a Hargita megyei önkormányzat keresetét, amelyet azért nyújtottak be, hogy Hargita és Neamț megye határát úgy jelöljék ki, hogy a Békás-szoros közigazgatásilag ismét Hargita megye része legyen. Ez a második ilyen próbálkozás, korábban ugyanis jogerős ítélet született arról, hogy a Békás-szoros Neamț megyéhez, Almásmezőhöz tartozik.
2023. április 28., 12:342023. április 28., 12:34
Miután 2020-ban, tizenegy évi pereskedés után a Ploiești-i Ítélőtábla jogerősen elutasította a Hargita megyei és a gyergyószentmiklósi önkormányzatok keresetét, amely Gyergyószentmiklós és a Neamț megyei Almásmező község, egyúttal Hargita és Neamț megye közigazgatási területének határát megállapító, 1998-ban készült jegyzőkönyv érvénytelenítését kérte, és a rendkívüli jogorvoslati kérelem sem járt sikerrel,
Beadványukban arra hivatkoztak, hogy az említett jegyzőkönyvben megállapított határ, amelynek értelmében a Békás-szoros Almásmezőhöz tartozik, nem azonos az 1968. évi 2-es számú törvény, illetve az ugyanabban az évben kiadott két másik minisztertanácsi rendeletben megállapított határral, holott az említett törvény az utolsó, amely közigazgatási határokról rendelkezett az ország területén.
Mivel a két település közötti határ egyúttal megyehatár is, az 1998-ban tevékenykedett határmegállapító bizottságban a két megyei tanács képviselőinek is helyet kellett volna adni a törvény szerint – mutatott rá a dokumentum, amely szerint az így
A Hargita Megyei Törvényszék többszöri halasztás után csütörtökön hirdetett elsőfokú ítéletet a közigazgatási perben, elutasítva a megyei önkormányzat újabb keresetét. Az igazságügyi intézmények portálján megjelent rövid ismertető szerint
Az elsőfokú ítélet ellen a Marosvásárhelyi Ítélőtáblához lehet fellebbezni.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!