Fel kell tegyék maguknak a kérdést, hogy tudják-e a továbbiakban működtetni rendelőiket – véleményezte a tervezett intézkedést a háziorvosi szövetség Hargita megyei vezetője. Képünk illusztráció
Fotó: Kristó Róbert
Forrong az egészségügyi alapellátó-rendszer, ugyanis februártól – az új keretszerződés részeként – csökkentenék a rendelők állami finanszírozását. A pontérték csökkentése miatt mintegy 40, esetenként 50 százalékkal kapna kevesebb pénzt egy rendelő, emiatt – a háziorvosi szövetség Hargita megyei vezetője szerint – már a bezárást fontolgatják.
2024. január 16., 21:012024. január 16., 21:01
2024. január 17., 11:472024. január 17., 11:47
Eluralkodott a felháborodottság az egészségügyi alapellátási rendszer szolgáltatói körében az elmúlt napokban, ugyanis az állam februártól csökkentené a rendelők finanszírozását. Az érintettek szerint az infláció, a drágulások és az adótörvénykönyv módosításai után a finanszírozás csökkenésének terhe lehetetlen helyzetbe hozná a rendelők működtetőit.
„Anélkül határozták ezt el, hogy velünk, a képviseletünkkel, az országos kamarával tárgyaltak volna, úgy, ahogy azt a törvény kötelezően előírja. A pontértéket 25 százalékkal csökkentenék, kiveszik az otthoni beteglátogatást és változtatnak az arányokon, ez összességében 40, esetenként 50 százalékos finanszírozáskiesést fog okozni az alaphálózatban.
Drasztikus csökkenhet a háziorvosoknak nyújtott pénzalap, így lesznek olyan rendelők, amelyekre lakat kerülhet – vélekednek a marosvásárhelyi háziorvosok, akik kedden 12–14 óra között tiltakozásként utcára vonultak.
Mindezt olyan körülmények között kívánják megtenni, hogy az adókat és az illetékeket, amelyeket egy rendelőnek fizetnie kell az államnak, megnövelték, az árak elszaladtak, és a beszállítók, szolgáltatók, akikkel a rendelők működtetői szerződéses viszonyban állnak, szintén emelték az áraikat.
Úgy látszik, hogy a kormány meg akarja szüntetni az alaphálózatot, de ugyanezt a bánásmódot szánja a járóbeteg-rendelőknek is, hiszen azok esetében is lecsökkentenék a pontértéket, tehát azok is fizetésképtelenné válhatnak” – reagált Soós-Szabó Klára, a háziorvosok Hargita megyei szövetségének elnöke a napokban megjelent rendelettervezetre, amely a pontérték csökkenését részletezi. Ő azt is nehezményezi, hogy
az egészségügyi tárca, illetve a kormány képviselői, továbbá azt is, hogy a kormányfő és az egészségügyi miniszter is azzal dicsekedett a napokban, hogy megnövelték az egészségügyi ellátórendszer finanszírozását, eközben viszont lecsökkentenék a szolgáltatások árát.
„Nagyon rossz a hangulat és nagy a felháborodás, az elégedetlenség a családorvosok körében országszerte, és mindenki arra készül, hogy
hiszen például egy asszisztensnőnek, aki felsőfokú végzettséggel dolgozik, felelősségteljes munkát végez, nem adhatunk minimálbért” – fakadt ki a háziorvosi szövetség képviselője.
A hasonló intézkedések miatt ő úgy érzi, az állam egyre inkább elsorvasztja azt, amire a lakosságnak nagy szüksége van, és a pénzt olyan területekbe pumpálja át, amelyek majdhogynem szükségtelenek. Az elmúlt harminc évben az állami alkalmazottak száma megtízszereződött, az egészségügyi alaphálózatban dolgozók száma pedig – amióta az egészségbiztosítási rendszer beindult – több mint hatvan százalékkal csökkent – mondott egy statisztikai adatot érvei alátámasztására.
A közösségi hálón is számtalan panasz olvasható a háziorvosi rendelőket érintő megszorítási tervek miatt. Az alábbi bejegyzést egy csíkszéki háziorvos tette közzé a napokban.
Kétségbeesve tiltakoznak a háziorvosok és a magánrendelőket működtető szakorvosok a minisztérium legújabb rendelettervezete ellen, amely szerint a biztosító pénztár februártól 30 százalékkal csökkenti az orvosoknak a vizsgálatokért fizetendő összeget.
„Az egészségügyi minisztérium bejelentette, hogy a munkánk után leszerződött pontértékeket 25 százalékkal csökkenti február 1-jétől, ami a 2024-es új adózási változásokkal együttesen rendelőink 40–50 százalékos jövedelemcsökkenését eredményezheti. Szeptember óta nyeljük, hogy havonta a jövedelmeink kifizetése három heteket késik, előre tartalékolunk, hogy az állam és alkalmazottaink felé a kifizetéseink ne maradjanak el. 2023-ban 248 munkanap alatt 7525 konzultációt végeztünk el, emellett 640 vakcinát adtunk be gyerekeknek az országos oltási programot betartva, illetve egy minisztériumi program keretében 150 páciensnél prevenciós szív-érrendszeri szűrővizsgálatokat végeztünk, és emellett két rezidens orvost tanítok. Január 15-én szakmai »életem« 18-ik évébe lépek, 18 évvel ezelőtt kezdtem a háziorvosi rezidensképzésem, azóta nap, mint nap a saját bőrömön is érzem a rendszer betegségeit, de most
A román állam egy betegségben szenvedő páciens vizsgálatáért 34! lejt (bruttó) szándékozik fizetni, illetve átlagosan egy biztosított személy egészségét havonta kb. 7–8 lejre értékeli, ami szerinte még sok is (miniszteri nyilatkozat: »medicii de familie să lucreze mai mult și cu mai multă empatie, și nu să primească bani doar pentru că au pe hârtie câteva nume« – magyarul: »a háziorvosok dolgozzanak többet és empátiával, és ne csak azért kapjanak fizetést, mert van a papíron néhány nevük«), ennyit ér számára a »rendszerben lét«, az elérhető háziorvosi rendelő, hiszen az alapellátás munkaidőben mindig rendelkezésre kell álljon.”
Közleményt juttatott el a Székelyhon szerkesztőségébe a Kovászna Megyei Orvosi Kamara is a témával kapcsolatban. Ebben aggodalmukat fejezik ki az egészségügyi rendszerben tapasztalható hangulat miatt. Minden ágazatot érint az alulfinanszírozottság és a szakképzett munkaerő hiánya, folytatják a közleményt, amelyben
Emlékeztetnek ugyanakkor arra, hogy a román kormány kötelezettséget vállalt a Világbank és az Európai Bizottság felé ezen ágazatok fejlesztésére, de most, hat hónappal a keretszerződés megkötése után hirtelen csökkentenék a háziorvosi, illetve járóbeteg-rendelők bevételét. A Kovászna Megyei Orvosi Kamara ennek az intézkedésnek a sürgős visszavonását kéri, továbbá támogatja tagjai jogos tiltakozását – áll az Opris Zsolt, az orvosi kamara elnöke által aláírt közleményben.
Az egészségügyi ellátást szabályozó éves keretszerződés módosítására, illetve a szolgáltatások finanszírozására vonatkozó intézkedéseket az egészségbiztosítási pénztár honlapján a napokban megjelent kormányhatározat-tervezet, valamint az egészségügy miniszter, illetve az egészségbiztosítási pénztár elnökének a rendelettervezete tartalmazza. Ezek azonban
– hívta fel a figyelmet Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója. Ugyanakkor azt is elmondta: a tervezeteket közvitára bocsátották, és ezen a héten kerül sor azokra a találkozókra, amelyeken az érdekképviseleti szövetségek, szakszervezetek és kollégiumok képviselői elmondhatják javaslataikat a tervezett módosításokkal kapcsolatban.
– hangsúlyozta a megyei egészségbiztosítási pénztár vezetője.
A felháborodást okozó módosítási tervek részleteivel kapcsolatban kérdésünkre Duda Tihamér elmondta, „a leglényegesebb változás talán az, hogy
a családorvosok esetében a »per capita«, azaz a biztosítottak után járó havi fix jövedelem a tavaly július elsejétől érvényes 12 lejről lecsökkenne 7,7 lejre,
illetve a szolgáltatások pontértéke 8 lejről 6,2 lejre”.
Ezek gyakorlatilag nagyjából a tavaly július 1. előtt érvényben lévő értékekre csökkennének, akkor ugyanis – amint azt kérdésünkre Duda Tihamér elmondta – a fejkvótás finanszírozás értéke 8, a szolgáltatások pontértéke pedig 4 lej volt. A háziorvosi rendelők összjövedelmének a 35 százalékát teszi ki a fejkvótás finanszírozás (per capita), a 65 százalékát pedig a szolgáltatások pontértéke alapján kapott finanszírozás.
Az egészségbiztosítási pénztárral szerződéses viszonyban álló szakorvosi rendelők majdani bevételeit is érintik a tervezett módosítások, azok esetében a pontérték 4,5-ről 3,2 lejre csökkenne.
A tervezett finanszírozási megszorítás okáról ő is csak annyit tud, mint amennyi a már megjelent hivatalos közleményből kiderül: ez
és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) arra vonatkozó kötelezettségére, hogy a költségvetés függvényében újra kell számoljon bizonyos mutatókat – mondta kérdésünkre Duda Tihamér.
Tiltakozás péntekig minden nap
Dr. Luminiţa Boitor, a Maros Megyei Háziorvosok Egyesületének elnöke úgy értékelte egy keddi sajtótájékoztatón, hogy az eddiginél kevesebb pénzből nem tudják fenntartani a rendelőket, kifizetni a költségeket, adókat, fizetéseket törleszteni. Lesznek olyan kollégáik, akik az új szerződés alapján már az első hónapban vesztességgel fognak dolgozni és be kell zárják a rendelőjüket. Elsősorban a vidéki rendelők kerülhetnek csődközeli állapotba, és akkor nem lehet biztosítani a betegnek az egészségügyi alapellátáshoz való jogát.
A sajtótájékoztatón elhangzott, azt is sérelmezik, hogy nem biztosítanak számukra alapot, hogy felújítsák, kicseréljék az egészségügyi berendezéseket, eszközöket. „Hogy vásárolhatnánk drága eszközöket részletfizetési lehetőséggel, ha nem biztos, hogy törleszteni tudjuk a hitelt, ha bizonytalan a pénzalap, amit a munkánkért kapunk?” – teszik fel a kérdést a háziorvosok képviselői.
A Maros megyei háziorvosok péntekig naponta 12–14 óra között a prefektúra elé vonulva adnak hangot nemtetszésüknek, és a csütörtöki bukaresti tárgyalások után döntik el, hogyan kívánnak tovább tiltakozni. Ha nem sikerül kiegyezni, akkor február elsejétől a hozzájuk forduló betegeket a sürgősségi ügyeletre fogják irányítani.
Simon Virág
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt szerda reggel 7 óra 38 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
Jelentős, legalább 12 százalékos áremelkedés várható az új építésű ingatlanok piacán, mivel az eddigi 9 százalékos áfa helyett 21 százalékot kell fizetniük a vásárlóknak augusztustól a 120 ezer eurós értékhatár alatti lakásokért is.
Lesodródott az úttestről egy autó a Maros megyei Nyárádkarácson községhez tartozó Folyfalván kedden este. Az autóban utazó személy súlyosan sérüléseket szenvedett, kórházba szállították.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Kidőlt fa miatt lezárták a 12C jelű országutat Gyergyószentmiklós és a Gyilkos-tó között kedden este. Áramszünet is van a térségben a vihar okozta károk miatt.
Megtalálták annak a medvének a bocsát, amelynek az anyja a napokban egy motorost ölt meg a Transzfogarason. A tragédiát követően a nagyvadat kilőtték, a bocs pedig anya nélkül maradt.
Lezárták az utat a Bucsin-tető térségében egy kidőlt fa miatt kedden este. A hatóságok este kilenckor még dolgoztak az útszaszakasz felszabadításán.
Hét megye 35 településén okozott károkat a viharos időjárás a keddi nap folyamán – derül ki a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) összesítéséből.
Felhőszakadás, erős szél, jégeső várható Maros megyében kedden délután. A meteorológiai szolgálat narancs színű (másodfokú) riasztása kedden 22 óráig marad érvényben.
szóljon hozzá!