Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:48

Sima galaci sikerével középdöntős a Csíkszeredai Sportklub

21:42

Dobogót ért az Ágyúsok kiszenvedett győzelme a Sapientia ellen

21:38

Magabiztos brassói győzelemmel törte meg vereségszériáját a Gyergyói Hoki Klub

21:30

A pótselejtező nehezebbnek ígérkezik a román fociválogatottnak, mint az esetleges vébécsoport

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Elhunyt a Hargita Megyei Mentőszolgálat csíkszeredai főasszisztense

Székelyudvarhelyi csillag született a magyarországi tehetségkutató színpadán – videóval

Három gyerekét egyedül nevelő édesanyának segítenek a házépítésben

Rakétaként repült át a körforgalmon és még két autón egy másik jármű – videó

Erőszakkal hatoltak be Georgescu hívei a gyulafehérvári székesegyházba – videóval

Tehetetlenek Csíkszeredában a gazda nélkül kószáló lovak ügyében

Erőszakkal hatoltak be Georgescu hívei a gyulafehérvári székesegyházba – videóval

Mégis lesz támogatás a Nagy István festő sétány felújításához

Székelyudvarhelyi csillag született a magyarországi tehetségkutató színpadán – videóval

Alternatív útvonalat hoznának létre a csíkszeredai kórházhoz

Először írtak le új baktériumfajt a Szent Anna-tóból

A Rhizobium aquaticum baktérium fénymikroszkópos képe kristályibolyát tartalmazó csillófestékkel történő festés után

Fotó: Sapientia EMTE

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) mikrobiológusai a Szent Anna krátertó baktérium közösségének vizsgálata során a tudományra nézve új baktériumfajt izoláltak és írtak le Rhizobium aquaticum néven.

Székelyhon

2018. július 03., 16:412018. július 03., 16:41

2018. július 03., 16:422018. július 03., 16:42

A Sapientia EMTE csíkszeredai Biomérnöki Tanszékének és az ELTE budapesti Mikrobiológiai Tanszékének munkatársai 2011 óta végeznek vízkémiai és mikrobiológiai vizsgálatokat a Szent Anna-tó esetében. A kutatásokba bevont sapientiás ökológiai mérnök szakos hallgatók – Máthé István oktató vezetésével – eddig

összesen 326 baktériumtörzset izoláltak és azonosítottak DNS vizsgálatok alapján, amelyek 26 nemzetség több mint 51 különböző baktériumfajához tartoztak. Ezek közül több baktérium törzs a tudomány számára eddig ismeretlen „új faj” képviselője

– számolnak be szerkesztőségünknek is elküldött közleményükben a kutatók.

Az új baktériumfaj leírásához szükséges széleskörű biokémiai, molekuláris biológiai vizsgálatokat Felföldi Tamás (ELTE – Budapest) mikrobiológus irányította, az eredményeket pedig rangos tudományos folyóiratban közölték.

A Rhizobium nemzetségbe tartozó baktérium a Rhizobium aquaticum latin nevet kapta.

A több tíz fajt magába foglaló Rhizobium nemzetség képviselői általában a talajban élnek (főként a növények gyökérzónájában), csak néhány faj került elő vizes környezetből (pl. folyóból, tengerből, laboratóriumi bioreaktorból). Az „aquaticum” azaz ”vízi eredetű” fajnév arra utal, hogy és ez az első eset, hogy egy tó vizéből izolálták a nemzetség egy új tagját.

A Rhizobium fajok jó része növényekkel (főképpen hüvelyesekkel: pl. bab, szója, lucerna, lóhere stb.) alakítanak ki szoros, ún. szimbiotikus kapcsolatot és képesek megkötni és ammóniává alakítani a gázhallmazállapotú légköri nitrogént, ezáltal segítve a növények nitrogénnel való ellátását.

Hasonlóképpen a marosvásárhelyi Azomureș vegyiüzemben ipari folyamatok révén kötik meg/alakítják át a légköri nitrogént ammóniává, amelyből műtrágyát állítanak elő.

A legtöbb fajtársától eltérően a most leírt új baktérium nem képes megkötni a légköri nitrogént, viszont jó cukor- és fehérje-bontó képességgel rendelkezik, így minden bizonnyal szerepet játszik a Szent Anna-tó tápanyag-körforgalmában, részt vesz a tóban lévő szerves anyagok szervetlen anyagokká való lebontásában (ún. mineralizációjában) – olvasható a közleményben.

A tenyésztésen alapuló illetve főként a tenyésztéstől független DNS vizsgálatok alapján a Szent Anna-tó először vizsgált baktérium közösségéről elmondhatjuk, hogy nagyon változatos, fajgazdag.

Legkevesebb 150 baktériumcsoport több mint 500 képviselője (»faja«) van jelen a tó vizében, amelyek egy jó része ismeretlen, potenciálisan új »baktériumfajhoz« tartozik

– közlik a kutatók.