Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

00:12

Valahogy kiegyenlítettek a belgák Egyiptom ellen

21:41

A romániaiak reáljövedelme nőtt a leggyorsabban az elmúlt 15 évben az EU-ban

21:37

Otthagyta a PNL vezetőségi ülését Adrian Veștea

21:17

Szavazást indítanak a tervezett Drakula Park új nevére

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Otthonuk kertjében találkozott a medvével két kisgyerek Lövétén

Gazdát cserélt a csíkszeredai bevásárlóközpont

A házban lőtték ki az anyamedvét, bocsait Hargita megyébe hoznák – videóval

Tragédia a Tordai-hasadéknál: életét vesztette egy 22 éves fiatal a via ferrata útvonalon

Németh Zsolt: Orbán Viktorral megállapodtam

Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz élére

Hét év után újra teljes pompájában fogadja híveit a madéfalvi templom

Gazdát cserélt a csíkszeredai bevásárlóközpont

Orbán Viktor a Fidesz kongresszusán: politikai és gazdasági káosz felé tart Magyarország

Negatív maradt a természetes szaporulat Romániában áprilisban

Először írtak le új baktériumfajt a Szent Anna-tóból

A Rhizobium aquaticum baktérium fénymikroszkópos képe kristályibolyát tartalmazó csillófestékkel történő festés után

Fotó: Sapientia EMTE

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) mikrobiológusai a Szent Anna krátertó baktérium közösségének vizsgálata során a tudományra nézve új baktériumfajt izoláltak és írtak le Rhizobium aquaticum néven.

Székelyhon

2018. július 03., 16:412018. július 03., 16:41

2018. július 03., 16:422018. július 03., 16:42

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A Sapientia EMTE csíkszeredai Biomérnöki Tanszékének és az ELTE budapesti Mikrobiológiai Tanszékének munkatársai 2011 óta végeznek vízkémiai és mikrobiológiai vizsgálatokat a Szent Anna-tó esetében. A kutatásokba bevont sapientiás ökológiai mérnök szakos hallgatók – Máthé István oktató vezetésével – eddig

összesen 326 baktériumtörzset izoláltak és azonosítottak DNS vizsgálatok alapján, amelyek 26 nemzetség több mint 51 különböző baktériumfajához tartoztak. Ezek közül több baktérium törzs a tudomány számára eddig ismeretlen „új faj” képviselője

– számolnak be szerkesztőségünknek is elküldött közleményükben a kutatók.

Az új baktériumfaj leírásához szükséges széleskörű biokémiai, molekuláris biológiai vizsgálatokat Felföldi Tamás (ELTE – Budapest) mikrobiológus irányította, az eredményeket pedig rangos tudományos folyóiratban közölték.

A Rhizobium nemzetségbe tartozó baktérium a Rhizobium aquaticum latin nevet kapta.

A több tíz fajt magába foglaló Rhizobium nemzetség képviselői általában a talajban élnek (főként a növények gyökérzónájában), csak néhány faj került elő vizes környezetből (pl. folyóból, tengerből, laboratóriumi bioreaktorból). Az „aquaticum” azaz ”vízi eredetű” fajnév arra utal, hogy és ez az első eset, hogy egy tó vizéből izolálták a nemzetség egy új tagját.

A Rhizobium fajok jó része növényekkel (főképpen hüvelyesekkel: pl. bab, szója, lucerna, lóhere stb.) alakítanak ki szoros, ún. szimbiotikus kapcsolatot és képesek megkötni és ammóniává alakítani a gázhallmazállapotú légköri nitrogént, ezáltal segítve a növények nitrogénnel való ellátását.

Hasonlóképpen a marosvásárhelyi Azomureș vegyiüzemben ipari folyamatok révén kötik meg/alakítják át a légköri nitrogént ammóniává, amelyből műtrágyát állítanak elő.

A legtöbb fajtársától eltérően a most leírt új baktérium nem képes megkötni a légköri nitrogént, viszont jó cukor- és fehérje-bontó képességgel rendelkezik, így minden bizonnyal szerepet játszik a Szent Anna-tó tápanyag-körforgalmában, részt vesz a tóban lévő szerves anyagok szervetlen anyagokká való lebontásában (ún. mineralizációjában) – olvasható a közleményben.

A tenyésztésen alapuló illetve főként a tenyésztéstől független DNS vizsgálatok alapján a Szent Anna-tó először vizsgált baktérium közösségéről elmondhatjuk, hogy nagyon változatos, fajgazdag.

Legkevesebb 150 baktériumcsoport több mint 500 képviselője (»faja«) van jelen a tó vizében, amelyek egy jó része ismeretlen, potenciálisan új »baktériumfajhoz« tartozik

– közlik a kutatók.