Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:40

Üzentek a tiltakozók a sepsiszentgyörgyi városvezetésnek: nem értenek egyet a helyi adók emelésével – videó

20:37

Újraélesztették a vonattal ütköző autó fiatal sofőrjét – fotók

20:17

Generációkat kötött össze a sífutás Tekerőpatakon

20:05

Megszűnik a csíkszeredai Pro Animalia Alapítvány

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

A világ túlsó végén fogták el a két legkeresettebb román bűnöző közül az egyiket

Gyilkosságot jelentett be egy fiú, de a rendőrség hiába mozgósított nagy erőket

Elszakadt a cérna: több ezren tüntettek tegnap este a megszorítások miatt, könnygázt vetettek be a csendőrök

Bement érdeklődni és kiderült: 125 százalékkal drágult a házadója

Kelemen Hunor az adóemelésről: nem találtunk más megoldást, elnézést kell kérnünk mindenkitől

Utcára vonulnának Sepsiszentgyörgyön az adóemelés miatt

Megvan a magyarországi országgyűlési választások időpontja

Antal Árpád: rossz volt a döntések alkalmazásának sorrendje, de az adóemelés elkerülhetetlen lépés volt

Első ízben tartottak lovasszán-ünnepet Csíkkarcfalván

Először írtak le új baktériumfajt a Szent Anna-tóból

A Rhizobium aquaticum baktérium fénymikroszkópos képe kristályibolyát tartalmazó csillófestékkel történő festés után

Fotó: Sapientia EMTE

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) mikrobiológusai a Szent Anna krátertó baktérium közösségének vizsgálata során a tudományra nézve új baktériumfajt izoláltak és írtak le Rhizobium aquaticum néven.

Székelyhon

2018. július 03., 16:412018. július 03., 16:41

2018. július 03., 16:422018. július 03., 16:42

A Sapientia EMTE csíkszeredai Biomérnöki Tanszékének és az ELTE budapesti Mikrobiológiai Tanszékének munkatársai 2011 óta végeznek vízkémiai és mikrobiológiai vizsgálatokat a Szent Anna-tó esetében. A kutatásokba bevont sapientiás ökológiai mérnök szakos hallgatók – Máthé István oktató vezetésével – eddig

összesen 326 baktériumtörzset izoláltak és azonosítottak DNS vizsgálatok alapján, amelyek 26 nemzetség több mint 51 különböző baktériumfajához tartoztak. Ezek közül több baktérium törzs a tudomány számára eddig ismeretlen „új faj” képviselője

– számolnak be szerkesztőségünknek is elküldött közleményükben a kutatók.

Az új baktériumfaj leírásához szükséges széleskörű biokémiai, molekuláris biológiai vizsgálatokat Felföldi Tamás (ELTE – Budapest) mikrobiológus irányította, az eredményeket pedig rangos tudományos folyóiratban közölték.

A Rhizobium nemzetségbe tartozó baktérium a Rhizobium aquaticum latin nevet kapta.

A több tíz fajt magába foglaló Rhizobium nemzetség képviselői általában a talajban élnek (főként a növények gyökérzónájában), csak néhány faj került elő vizes környezetből (pl. folyóból, tengerből, laboratóriumi bioreaktorból). Az „aquaticum” azaz ”vízi eredetű” fajnév arra utal, hogy és ez az első eset, hogy egy tó vizéből izolálták a nemzetség egy új tagját.

A Rhizobium fajok jó része növényekkel (főképpen hüvelyesekkel: pl. bab, szója, lucerna, lóhere stb.) alakítanak ki szoros, ún. szimbiotikus kapcsolatot és képesek megkötni és ammóniává alakítani a gázhallmazállapotú légköri nitrogént, ezáltal segítve a növények nitrogénnel való ellátását.

Hasonlóképpen a marosvásárhelyi Azomureș vegyiüzemben ipari folyamatok révén kötik meg/alakítják át a légköri nitrogént ammóniává, amelyből műtrágyát állítanak elő.

A legtöbb fajtársától eltérően a most leírt új baktérium nem képes megkötni a légköri nitrogént, viszont jó cukor- és fehérje-bontó képességgel rendelkezik, így minden bizonnyal szerepet játszik a Szent Anna-tó tápanyag-körforgalmában, részt vesz a tóban lévő szerves anyagok szervetlen anyagokká való lebontásában (ún. mineralizációjában) – olvasható a közleményben.

A tenyésztésen alapuló illetve főként a tenyésztéstől független DNS vizsgálatok alapján a Szent Anna-tó először vizsgált baktérium közösségéről elmondhatjuk, hogy nagyon változatos, fajgazdag.

Legkevesebb 150 baktériumcsoport több mint 500 képviselője (»faja«) van jelen a tó vizében, amelyek egy jó része ismeretlen, potenciálisan új »baktériumfajhoz« tartozik

– közlik a kutatók.