
A tiltakozó megmozdulást ezúttal Balla Imre atya szervezi az egyház képviseletében. Archív
Fotó: Haáz Vince
Nem tapasztalni a jogtalanság elleni kiállás erejét – állítja a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium lelkésze, Balla Imre, aki szerint meglepő az iskolát övező botrány körüli csend. Szerdán az oktatók és diákok élőlánccal tiltakoznak az iskola felszámolását célzó döntés miatt.
2022. május 17., 08:262022. május 17., 08:26
2022. május 17., 10:542022. május 17., 10:54
Mintegy húszperces néma tiltakozást tartanak szerdán délelőtt, 11 órától a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium diákjai és tanárai – jelentette be az iskola lelkésze, Balla Imre. A demonstrációt amiatt tartják, hogy a legfelsőbb bíróság jogerősen érvénytelenítette a katolikus iskola működési engedélyét.
A rövid tiltakozás imával kezdődik, és felcsendül Reményik Sándor Templom és iskola című verse.
„Az utóbbi napokban meglepődve figyeltük az iskolánk körüli csendet. Azt gondoljuk, hogy helye lenne a tiltakozásnak, így az a benyomásunk, hogy mindenki a helyzettel megalkudott, elfogadta és le is mondott róla...
– írta közleményében a fiatal katolikus pap, hozzátéve, hogy a szervezők nevében mellőznék a politikai beszédeket.
Megkeresésünkre Balla kifejtette, a csend azt a benyomást kelti, mintha nem lenne teljes a kiállás az iskola mellett. Szerinte helyi szinten hangot kellene adni a nemtetszésnek.
– figyelmeztetett az iskola lelkésze. Mint kifejtette, az igazgató és a tanerő nem szervezhet utcai tüntetéseket, mert akkor támadhatóvá válnának, ezért a kezdeményezés az egyház részéről jön. Az érsekség dolgozik az ügy megoldásán, a pedagógusok pedig bíznak a helyzet jogorvoslásában, azonban a lelki gondozó szerint félő, hogy gond lesz a cikluskezdő osztályok indításával. Ha pedig nem indulhat előkészítő, ötödik és kilencedik osztály, csorbul a szerkezeti felépítés.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!