A rendszerváltás óta közel a felére csökkent az erdélyi magyarok száma. Na, de hova lettek a kivándoroltak, mit csinálnak most, és tervezik-e a hazatérésüket? A Nézőpont aktuális adásából mindez kiderül.
2020. november 13., 12:182020. november 13., 12:18
2020. november 13., 12:202020. november 13., 12:20
Románia egyik legnagyobb és legaggasztóbb társadalmi problémáját, az elvándorlást járja körül a Székelyhon Tv. Az Európai Unió országai közül
Hivatalos adatok szerint több mint négymillió román állampolgár él külföldön, köztük természetesen megannyi erdélyi magyar. De hogy hozzávetőlegesen mennyi is, miért vándoroltak el, és fontolgatják-e a hazatelepedést, azt Toró Tibor kolozsvári politológus, szociológus fejti ki a Nézőpont e heti adásában.
A Bálványos Intézet kutatási igazgatója ismerteti az Erdélyi magyarok a nagyvilágban 2020 címmel végzett kutatás eredményeit és főbb következtetéseit.
Kiderül a Toró Tiborral készült interjúból többek között, hogy más-más okok vezettek a távozáshoz 1989 előtt és után (a rendszerváltást megelőzően politikai, utána munkavállalási szempontok játszottak közre), ugyanakkor választ kapunk arra is, hogy
Ha kíváncsiak arra, milyen feltételeknek kellene teljesülniük ahhoz, hogy a hosszabb-rövidebb ideje külföldre távozott erdélyi magyarok visszatérjenek szülőföldjükre, tekintsék meg a Székelyhon Tv YouTube-csatornáján a Nézőpont legújabb adását.
Elfogadta a kormány az idei első költségvetés-kiigazítást, amely többletforrásokat biztosít az egészségügynek, a nyugdíjak kifizetésére és a helyi önkormányzatoknak; a GDP-arányos költségvetési hiánycélt változatlanul 6,2 százalékon tartják.
Ügyfeleit SMS-ben figyelmezteti az egyik legnagyobb romániai telefontársaság, hogy figyeljenek oda, kitől kapnak üzenetet és fokozott óvatosággal kezeljék ezeket.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Az Európai Unió háztartásainak szállított villamos energia és földgáz átlagára az idei év első felében csökkent, de Romániában mindkét esetben nagy mértékű áremelkedést jegyeztek, a legnagyobbat az uniós tagállamok közül.
A kormány pénteki ülésén újabb három hónappal meghosszabbítja a gázolaj drágulását korlátozó intézkedések hatályát – jelentette be Luca Niculescu miniszterelnök.
Jelentős különbségek mutatkoznak a székelyföldi kórházak között a hálapénzkérésről szóló betegvisszajelzések alapján. Az elmúlt hat hónap adatai szerint egyes intézményekben minden tizedik válaszadó jelezte, hogy pénzt kértek tőle az ellátás során.
Valószínűleg egy fűtésre használt elektromos melegítőkészülék által kibocsátott hő okozta azt a szerda esti tűzesetet, amelyben egy 2 és 4 éves testvérpár füstmérgezésben életét vesztette – közölte pénteken a Szeben megyei tűzoltóság.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást adott ki esőzés miatt öt megyére, illetve havazásra a Déli-Kárpátokban. A figyelmeztetés vasárnap reggelig érvényes.
Enyhén csökkent a munkanélküliségi ráta Romániában szeptemberben, a fiatalok helyzete azonban továbbra is aggasztó: a 15 és 24 év közöttiek körében 30,8 százalékos munkanélküliséget mértek – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Egyhetes őszi vakáció után november 2-án, hétfőn folytatódik a tanítás a romániai iskolákban. A diákokra az év végéig még egy tanítási időszak és a téli szünet vár, a 2026–2027-es tanév pedig jövő szeptember 5-én ér véget.
szóljon hozzá!