A rendszerváltás óta közel a felére csökkent az erdélyi magyarok száma. Na, de hova lettek a kivándoroltak, mit csinálnak most, és tervezik-e a hazatérésüket? A Nézőpont aktuális adásából mindez kiderül.
2020. november 13., 12:182020. november 13., 12:18
2020. november 13., 12:202020. november 13., 12:20
Románia egyik legnagyobb és legaggasztóbb társadalmi problémáját, az elvándorlást járja körül a Székelyhon Tv. Az Európai Unió országai közül
Hivatalos adatok szerint több mint négymillió román állampolgár él külföldön, köztük természetesen megannyi erdélyi magyar. De hogy hozzávetőlegesen mennyi is, miért vándoroltak el, és fontolgatják-e a hazatelepedést, azt Toró Tibor kolozsvári politológus, szociológus fejti ki a Nézőpont e heti adásában.
A Bálványos Intézet kutatási igazgatója ismerteti az Erdélyi magyarok a nagyvilágban 2020 címmel végzett kutatás eredményeit és főbb következtetéseit.
Kiderül a Toró Tiborral készült interjúból többek között, hogy más-más okok vezettek a távozáshoz 1989 előtt és után (a rendszerváltást megelőzően politikai, utána munkavállalási szempontok játszottak közre), ugyanakkor választ kapunk arra is, hogy
Ha kíváncsiak arra, milyen feltételeknek kellene teljesülniük ahhoz, hogy a hosszabb-rövidebb ideje külföldre távozott erdélyi magyarok visszatérjenek szülőföldjükre, tekintsék meg a Székelyhon Tv YouTube-csatornáján a Nézőpont legújabb adását.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
Nicușor Dan román államfő is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.
A nemzet ereje nem abból fakad, hogy külön-külön erősek vagyunk, hanem abból, hogy számíthatunk egymásra, bízunk egymásban és kiállunk egymásért – hangoztatta a magyar nemzeti ünnep alkalmából közzétett üzenetében vasárnap Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
szóljon hozzá!