A rendszerváltás óta közel a felére csökkent az erdélyi magyarok száma. Na, de hova lettek a kivándoroltak, mit csinálnak most, és tervezik-e a hazatérésüket? A Nézőpont aktuális adásából mindez kiderül.
2020. november 13., 12:182020. november 13., 12:18
2020. november 13., 12:202020. november 13., 12:20
Románia egyik legnagyobb és legaggasztóbb társadalmi problémáját, az elvándorlást járja körül a Székelyhon Tv. Az Európai Unió országai közül
Hivatalos adatok szerint több mint négymillió román állampolgár él külföldön, köztük természetesen megannyi erdélyi magyar. De hogy hozzávetőlegesen mennyi is, miért vándoroltak el, és fontolgatják-e a hazatelepedést, azt Toró Tibor kolozsvári politológus, szociológus fejti ki a Nézőpont e heti adásában.
A Bálványos Intézet kutatási igazgatója ismerteti az Erdélyi magyarok a nagyvilágban 2020 címmel végzett kutatás eredményeit és főbb következtetéseit.
Kiderül a Toró Tiborral készült interjúból többek között, hogy más-más okok vezettek a távozáshoz 1989 előtt és után (a rendszerváltást megelőzően politikai, utána munkavállalási szempontok játszottak közre), ugyanakkor választ kapunk arra is, hogy
Ha kíváncsiak arra, milyen feltételeknek kellene teljesülniük ahhoz, hogy a hosszabb-rövidebb ideje külföldre távozott erdélyi magyarok visszatérjenek szülőföldjükre, tekintsék meg a Székelyhon Tv YouTube-csatornáján a Nézőpont legújabb adását.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
szóljon hozzá!