A rendszerváltás óta közel a felére csökkent az erdélyi magyarok száma. Na, de hova lettek a kivándoroltak, mit csinálnak most, és tervezik-e a hazatérésüket? A Nézőpont aktuális adásából mindez kiderül.
2020. november 13., 12:182020. november 13., 12:18
2020. november 13., 12:202020. november 13., 12:20
Románia egyik legnagyobb és legaggasztóbb társadalmi problémáját, az elvándorlást járja körül a Székelyhon Tv. Az Európai Unió országai közül
Hivatalos adatok szerint több mint négymillió román állampolgár él külföldön, köztük természetesen megannyi erdélyi magyar. De hogy hozzávetőlegesen mennyi is, miért vándoroltak el, és fontolgatják-e a hazatelepedést, azt Toró Tibor kolozsvári politológus, szociológus fejti ki a Nézőpont e heti adásában.
A Bálványos Intézet kutatási igazgatója ismerteti az Erdélyi magyarok a nagyvilágban 2020 címmel végzett kutatás eredményeit és főbb következtetéseit.
Kiderül a Toró Tiborral készült interjúból többek között, hogy más-más okok vezettek a távozáshoz 1989 előtt és után (a rendszerváltást megelőzően politikai, utána munkavállalási szempontok játszottak közre), ugyanakkor választ kapunk arra is, hogy
Ha kíváncsiak arra, milyen feltételeknek kellene teljesülniük ahhoz, hogy a hosszabb-rövidebb ideje külföldre távozott erdélyi magyarok visszatérjenek szülőföldjükre, tekintsék meg a Székelyhon Tv YouTube-csatornáján a Nézőpont legújabb adását.
Ilie Bolojan pénteken bejelentette, hogy a kormány második deficitcsökkentő csomagjának része az állami vállalatok reformja, ezen belül az igazgatótanácsaik létszámának csökkentése és a vezetőik juttatásainak korlátozása.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
A parlament épületén lévő antennák és elektromágneses mezőt generáló berendezések azonnali leszerelését kérték pénteken a szenátus alkalmazottainak szakszervezetei, arra hivatkozva, hogy a kormány korlátozni készül a veszélyességi bérpótlékot.
A marosvásárhelyi magyar közösség ünnepét, a Vásárhelyi Forgatagot idén augusztus 27–31. között szervezik meg, idén pedig a „vásárhelyiség” köré épül. A tizenkettedik családi rendezvényen mindenki talál magának való programot idén is.
Hatvanmillió lejből újítják fel a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot. Hargita Megye Tanácsa és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház partnerségben pályázott európai uniós és kormányforrásokra.
Idén 23 Hargita megyei templom és műemlék felújítására, restaurálására biztosít 1,6 millió lejt Hargita Megye Tanácsa – soron kívüli ülést tartottak pénteken.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9187 lej volt májusban, 228 lejjel kisebb, mint az előző hónapban.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 16 megyéjére.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint az elmúlt egy évben a friss gyümölcsök és a vasúti szállítás drágult a legnagyobb mértékben, míg a cukor vagy a földgáz ára kisebb volt idén júniusban, mint egy évvel korábban.
Akit érdekel őseink történelme – legyen szó az ősi vallásról, lovas népünk mibenlétéről vagy a korai magyar hősök történelmi szerepéről –, annak idén is ott a helye a 2025. augusztus 8–10. között tartott VIII. Ősök Napja ünnepen.
szóljon hozzá!