
A Molnár Józsiás park fenntartható öntözése is megoldható lehet a jövőben
Fotó: Daczó-Hodor Barna
Kézdivásárhely egyike annak a nyolc romániai városnak, amely csatlakozott az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló küldetéshez (angolul EU Mission Adaptation to Climate Change). A részletekről Szilveszter Szabolccsal, Kézdivásárhely alpolgármesterével beszélgettünk.
2023. április 21., 20:312023. április 21., 20:31
A romániai települések közül Kézdivásárhely mellett Brassó, Kolozsvár, Jászvásár, Románváros, Nagyszeben, Szucsáva és Fierbinți-Târg (város Ialomița megyében) csatlakozott az Európai Unió által kezdeményezett projekthez. A hogyanról Szilveszter Szabolcs lapunknak nyilatkozott.
„Egy angol nyelvű csatlakozási kérvényt és egy pályázatot kellett benyújtani, amelyben meg kellett indokolnunk a város jelentőségét épített örökség és természeti adottságok tekintetében egyaránt. Emellett a már meglévő és elfogadott fejlesztési stratégiákat is bele kellett foglalnunk. Pályázatunk pozitív elbírálásban részesült, ennek eredményeképpen aláírhattuk az uniós küldetéshez való csatlakozást” – fejtette ki.
Hozzátette, a csatlakozás által Kézdivásárhely olyan hálózatokba kerül bele, ahol a know-how (magyarul kb. tudni, hogyan) információáramláson kívül
„A zöld és kék infrastruktúrák fejlesztésére való pályázás elengedhetetlen feltétele a konzorciumok kialakítása, a csatlakozásnak köszönhetően
Emellett Kézdivásárhely felkerül a nemzetközi városhálózatok térképére, egy olyan adatbázisba, mely révén együttműködésre nyílik lehetőség uniós szinten egyebek mellett pályázatok megírása tekintetében” – hangsúlyozta.
A céhes város zöld (a természetes területek fenntartása, hasznosítása – szerk. megj.), illetve kék (vizekhez köthető elemek – szerk.) infrastruktúrájának fejlesztésére irányuló konkrét lehetőségekről is érdeklődtünk az elöljárótól.
„A levegőszennyezést mérséklő zöldfolyosók kialakítása, zöld sövények telepítése, fák ültetése a cél, mindez úgy, hogy azok öntözése is meg legyen oldva. Ez az esővíz elvezetése, felfogása és tárolása révén történik meg, úgy, hogy az egy zöldövezeten folyjon át, majd, ha már a talaj nem bírja felszívni a többletvizet, azt összegyűjteni valahol – nos nagy vonalakban ez a kék-zöld infrastruktúra.
A Molnár Józsiás park öntözésének megoldása fenntartható módon, a városközpont esővíz-elvezetésének megoldása és újrahasznosítása mind ide tartozik. Ugyanígy az elhagyott területek, amelyekben nem lehet infrastrukturális fejlesztést végezni, mint
– sorolta. A kék és zöld infrastruktúra tehát kihasználja a növényzet és a vízkörforgás közötti kölcsönhatásokat a városi életkörülmények javításához.
A PSD-s törvényhozók nem fogják megszavazni a Bolojan-kabinet elleni bizalmatlansági indítványt – biztosított kedden a párt elnöke.
A romániai háztartások 89,1 százaléka rendelkezik jelenleg internet-hozzáféréssel; ez 0,5 százalékponttal több a 2024-ben jegyzett aránynál – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Decemberben öt erdélyi városban találkozhat a közönség Szőnyi Ferenccel, az ultratriatlon világbajnokkal, akit a világ „Racemachine”-ként és a „komáromi Vasemberként” ismer.
Olyan áramszolgáltatót keresel, akivel a saját anyanyelveden egyeztethetsz nemcsak a számlákról, hanem az energiahatékonyságról is, és arról, hogyan lehetsz környezetbarátabb anélkül, hogy lemondanál a kényelemről?
Első házként megszavazta a szenátus hétfőn azt a törvénytervezetet, amely szerint az endometriózisban szenvedő nők havi egy fizetett szabadnapra jogosultak.
Egy negyedikes fiú esete hónapok óta köztéma Marosvásárhelyen, miután több iskola elutasította az áthelyezését. Végül a Schiller-iskolába került, ahol a szülők tiltakozásba kezdtek: az osztály nem jár iskolába, bár még sosem találkoztak vele.
Hallgatólagosan elfogadta a szenátus hétfői ülésén azt a törvénytervezetet, amely szerint a tanév első napja hivatalos szabadnap a szülők számára.
Botrányba torkollt hétfőn a képviselőházban a kormány órája elnevezésű vita, amelyen a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kezdeményezésére Diana Buzoianu környezetvédelmi minisztert faggatták a Paltinu-gyűjtőtónál kialakult helyzetről.
Bizonytalanul közlekedő, parkoló autóvezetők kerültek a Hargita megyei rendőrök látószögébe hétvégén.
Jócskán a megengedett sebességhatár fölött, 201 km/órás sebességgel hajtott az A2-es autópályán egy férfi. Később a vizsgálatok azt is kimutatták, hogy kábítószer hatása alatt vezetett.
szóljon hozzá!