
A Molnár Józsiás park fenntartható öntözése is megoldható lehet a jövőben
Fotó: Daczó-Hodor Barna
Kézdivásárhely egyike annak a nyolc romániai városnak, amely csatlakozott az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló küldetéshez (angolul EU Mission Adaptation to Climate Change). A részletekről Szilveszter Szabolccsal, Kézdivásárhely alpolgármesterével beszélgettünk.
2023. április 21., 20:312023. április 21., 20:31
A romániai települések közül Kézdivásárhely mellett Brassó, Kolozsvár, Jászvásár, Románváros, Nagyszeben, Szucsáva és Fierbinți-Târg (város Ialomița megyében) csatlakozott az Európai Unió által kezdeményezett projekthez. A hogyanról Szilveszter Szabolcs lapunknak nyilatkozott.
„Egy angol nyelvű csatlakozási kérvényt és egy pályázatot kellett benyújtani, amelyben meg kellett indokolnunk a város jelentőségét épített örökség és természeti adottságok tekintetében egyaránt. Emellett a már meglévő és elfogadott fejlesztési stratégiákat is bele kellett foglalnunk. Pályázatunk pozitív elbírálásban részesült, ennek eredményeképpen aláírhattuk az uniós küldetéshez való csatlakozást” – fejtette ki.
Hozzátette, a csatlakozás által Kézdivásárhely olyan hálózatokba kerül bele, ahol a know-how (magyarul kb. tudni, hogyan) információáramláson kívül
„A zöld és kék infrastruktúrák fejlesztésére való pályázás elengedhetetlen feltétele a konzorciumok kialakítása, a csatlakozásnak köszönhetően
Emellett Kézdivásárhely felkerül a nemzetközi városhálózatok térképére, egy olyan adatbázisba, mely révén együttműködésre nyílik lehetőség uniós szinten egyebek mellett pályázatok megírása tekintetében” – hangsúlyozta.
A céhes város zöld (a természetes területek fenntartása, hasznosítása – szerk. megj.), illetve kék (vizekhez köthető elemek – szerk.) infrastruktúrájának fejlesztésére irányuló konkrét lehetőségekről is érdeklődtünk az elöljárótól.
„A levegőszennyezést mérséklő zöldfolyosók kialakítása, zöld sövények telepítése, fák ültetése a cél, mindez úgy, hogy azok öntözése is meg legyen oldva. Ez az esővíz elvezetése, felfogása és tárolása révén történik meg, úgy, hogy az egy zöldövezeten folyjon át, majd, ha már a talaj nem bírja felszívni a többletvizet, azt összegyűjteni valahol – nos nagy vonalakban ez a kék-zöld infrastruktúra.
A Molnár Józsiás park öntözésének megoldása fenntartható módon, a városközpont esővíz-elvezetésének megoldása és újrahasznosítása mind ide tartozik. Ugyanígy az elhagyott területek, amelyekben nem lehet infrastrukturális fejlesztést végezni, mint
– sorolta. A kék és zöld infrastruktúra tehát kihasználja a növényzet és a vízkörforgás közötti kölcsönhatásokat a városi életkörülmények javításához.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!