Ellenzik a Natura 2000-hálózat bővítését

Gyimes-völgye is a Natura 2000 részévé válna

Az új kijelölések szerint Hargita megye területeinek mintegy egyharmada kerülne ilyen kategóriába, amely a madárvédemi, illetve élőhelyvédelmi területeket tömöríti. Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke kifejtette, nem lehet tudományos alapon bejelölni területeket az ott élők beleegyezése nélkül, meg kell kapni az utat, hogy mindenki sajátjának érezze a folyamatot. Az elnök jelezte, senki sem kérte el a megye fejlesztési stratégiáit, hogy ezeket szem előtt tartsa a kijelölésnél, ugyanakkor azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a lakosság 56 százaléka fafeldolgozásból, illetve mezőgazdaságból él. „Nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni az emberek életvitelét. Mi is Zöld Székelyföldet képzetünk el, a cél ugyanaz, csak az odavezető utat kell egyeztetni” – mondta az elnök.

A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség részéről Both József elmondta, igen rövid idő alatt kellett elvégezni a tájékoztatási, egyeztetési folyamatot, de ezzel együtt az elhangzott javaslatokat figyelembe vették. Így kivették a bejelölt területek közül a belterületeket, és a módosított kijelölést terjesztették fel a minisztériumba. Kelemen Márton, a környezetvédelmi miniszter tanácsosa kihangsúlyozta, a Natura 2000-es területeken minden olyan tevékenység, amely a kijelöléskor létezett, folytatható utána is, erdőkitermelést is lehet végezni az üzemtervek alapján. Ugyanakkor jelezte, ezek nem végleges térképek, hanem javaslatok. Demeter László biológus a Csíki-havasokra, mint különösen értékes területre hívta fel a figyelmet, amelynek területéből 60 000 hektárnyit jelöltek be a Natura 2000 hálózat számára. Mint mondta, itt a hagyományos mezőgazdaságra, állattenyésztésre szükség van, mert ez biztosítja a változatos és ritka növényfajok fennmaradását.

Jogtiprás ellen polgári engedetlenség?

Virág Attila, a csíkszentsimoni közbirtokosság elnöke nehezményezte, hogy a tulajdonosokat kifelejtették a konzultációból, ami utolsó percben történt, és emlékeztetett, hogy a községben, amely területének 90 százalékát bejelölték, az emberek nem akarnak ilyen változást. A közbirtokosság rendkívüli közgyűlésén jogtiprónak, második államosításnak nevezték a folyamatot, a kollektivizáláshoz hasonlítva, azzal a különbséggel, hogy akkor legalább megverték az embereket, most erre sem méltatják. „Visszautasítjuk, amíg a jövedelemkiesést nem pótolják, nincs miről tárgyalni” – mondta az elnök. Jelezte, semmilyen tanulmányt nem kaptak, ami ezt a bejelölést indokolná. Hasonló véleményen volt Rafain Zoltán, a Csíki Közbirtokossági Egyesület elnöke, és Fábián László, Csíkszentsimon polgármestere is, aki azt mondta, az ígéretek nem oldják meg a helyzetet, és polgári engedetlenséghez is folyamodnak, ha szükség. Több hozzászóló felhívta a figyelmet, hogy a területek ilyen besorolása beruházásokat akadályozhat meg, jóval nagyobb illetékeket, bürokráciát, illetve a fakitermelés késleltetését is jelenti. Szőke Domokos, Csíkszereda alpolgármestere szerint „hülyeségekben, felelőtlenségekben nem tudnak partnerek lenni”. Szerinte ez az elképzelés nélkülözi a szakmaiságot, nem veszi figyelembe a meglévő városrendezési tervet sem. Az is elhangzott, hogy az ilyen területek adómentességet élveznének, viszont ebben az esetben bevétel nélkül marad sok önkormányzat. Ugyanakkor a közpénzügyi törvény nem ismer ilyen adómentességet. Bernádt Zelma, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója szerint a Natura 2000 egy érték, ha szakmailag jól van kijelölve, de ebben az esetben a megfelelő előkészítésre és a tulajdonosokkal történő időbeni egyezetésre nem került sor.