Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

00:19

Különösebb erőfeszítés nélkül jutott nyolcaddöntőbe Spanyolország

23:19

Kisbusz és személyautó ütközött

21:49

Eltűnt tinédzsert keres a rendőrség

21:41

Könyvek a függöny mögött – olvasás és cenzúra a kommunista Romániában

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Részleteket közölt a meteorológiai szolgálat a holnapra várható viharról

Megvan, hogy mikor jöhet a zivatar a vörös hőségriasztás idején

Szétzúzta a vihar a Tatár-dombi kápolnát

Előrejelzés júliusra: jöjjön, aminek jönnie kell, de jobb, ha tudjuk előre

Kiáll a fa az autóból: negyven kocsi mutatja a tegnapi vihar jeleit – fotók

Vérnyomok vezettek a több mint négyszázkilós medve teteméhez

Elfogadta a kormány Hargita megye címerét

Bolojan: 40 százalékkal csökkent a deficit az első öt hónapban

Szétzúzta a vihar a Tatár-dombi kápolnát

Tánczos Barna drágállja a gázolajat

Elindult, hogy megkeresse az őshazát

A magyarságkutatóra, a tibetológia megalkotójára emlékeztek

Fotó: Antal Erika

Születése időpontja nem ismert, de a haláláé igen – hangzott el kedden délelőtt Kőrösi Csoma Sándor marosvásárhelyi szobránál, ahol a tibetológus, magyarságkutató, nyelvészre emlékeztek a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület szervezésében.

Antal Erika

2017. október 17., 17:342017. október 17., 17:34

2017. október 17., 17:582017. október 17., 17:58

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

175 évvel ezelőtt hunyt el Dardzsilingben Kőrösi Csoma Sándor, aki 1819-ben indult el, hogy megkeresse az ős hazát, illetve az ázsiai magyarokat. Törökországon, Perzsián, Afganisztánon és Indián keresztül jutott el Nyugat-Tibetig, ahol az ősi tibeti kéziratokat tanulmányozta, és megalkotta az első tibeti szótárat, létrehozta a tibetológia tudományát – ismertette a jelenlévőkkel Simon György magyartanár. Tibetből 1842-ben indult tovább, hogy eredeti úti céljához érjen, de Észak-India határáig, Dardzsilingig jutott, ott érte a halál.

A szobor, amely most a Vársétányon, a várfalon kívül, a Mészárosok bástyája szomszédságában áll,

az első egész alakos Kőrösi-szobor,

amelyet halálának centenáriumára készített Dabóczi Mihály budapesti szobrászművész, Marosszentkirály szülötte. Ezt követően még számos szobor született, mellszobor, illetve egész alakos is, nem csak Erdélyben és Magyarországon, hanem szerte a nagyvilágban.

Fotó: Antal Erika

A marosvásárhelyi alkotásnak noha 1942-re kellett volna elkészülnie, csak ’43-ban sikerült felavatni. Majdnem egy évig állt az egykori Klastrom utcában, a várfal előtt, a Kádárok bástyája közelében. Az 1944-es impériumváltást követően az új hatalom kiszolgálói ledöntötték, és csak 1956 után kapott engedélyt az újra felállításra. Mostani helyét 1962-ben foglalta el – mutatott rá Simon György, hozzátéve, hogy ez jellemző a marosvásárhelyi szobrok sorsára.

A megemlékezéssel egybekötött koszorúzáson az Elektromaros szakközépiskola tanulói voltak jelen. A Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület által középiskolásoknak szervezett városismereti sorozat keretében a diákok vetített képes előadáson vettek részt, azt követően pedig kétórás túrán, amelynek során Balás Árpád tanár Marosvásárhely jelentős épületeit, intézményeit, szobrait mutatta be nekik.