
A magyarságkutatóra, a tibetológia megalkotójára emlékeztek
Fotó: Antal Erika
Születése időpontja nem ismert, de a haláláé igen – hangzott el kedden délelőtt Kőrösi Csoma Sándor marosvásárhelyi szobránál, ahol a tibetológus, magyarságkutató, nyelvészre emlékeztek a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület szervezésében.
2017. október 17., 17:342017. október 17., 17:34
2017. október 17., 17:582017. október 17., 17:58
175 évvel ezelőtt hunyt el Dardzsilingben Kőrösi Csoma Sándor, aki 1819-ben indult el, hogy megkeresse az ős hazát, illetve az ázsiai magyarokat. Törökországon, Perzsián, Afganisztánon és Indián keresztül jutott el Nyugat-Tibetig, ahol az ősi tibeti kéziratokat tanulmányozta, és megalkotta az első tibeti szótárat, létrehozta a tibetológia tudományát – ismertette a jelenlévőkkel Simon György magyartanár. Tibetből 1842-ben indult tovább, hogy eredeti úti céljához érjen, de Észak-India határáig, Dardzsilingig jutott, ott érte a halál.
A szobor, amely most a Vársétányon, a várfalon kívül, a Mészárosok bástyája szomszédságában áll,
amelyet halálának centenáriumára készített Dabóczi Mihály budapesti szobrászművész, Marosszentkirály szülötte. Ezt követően még számos szobor született, mellszobor, illetve egész alakos is, nem csak Erdélyben és Magyarországon, hanem szerte a nagyvilágban.
Fotó: Antal Erika
A marosvásárhelyi alkotásnak noha 1942-re kellett volna elkészülnie, csak ’43-ban sikerült felavatni. Majdnem egy évig állt az egykori Klastrom utcában, a várfal előtt, a Kádárok bástyája közelében. Az 1944-es impériumváltást követően az új hatalom kiszolgálói ledöntötték, és csak 1956 után kapott engedélyt az újra felállításra. Mostani helyét 1962-ben foglalta el – mutatott rá Simon György, hozzátéve, hogy ez jellemző a marosvásárhelyi szobrok sorsára.
A megemlékezéssel egybekötött koszorúzáson az Elektromaros szakközépiskola tanulói voltak jelen. A Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület által középiskolásoknak szervezett városismereti sorozat keretében a diákok vetített képes előadáson vettek részt, azt követően pedig kétórás túrán, amelynek során Balás Árpád tanár Marosvásárhely jelentős épületeit, intézményeit, szobrait mutatta be nekik.
Csaknem duplájával haladta meg a megengedett sebességet egy autós az A1-es autópályán, ráadásul a jogosítványa is le volt járva. Az ellenőrzések során több szabálytalan sofőrt is lefüleltek a rendőrök, a kiszabott bírságok értéke 40 ezer lejre rúg.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt vasárnap 12 óra 14 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben, mindössze 64 kilométerre Sepsiszentgyörgytől.
Több mint 140 alkohol vagy drog hatása alatt vezető sofőrt füleltek le a rendőrök szombat éjjel, egy átfogó ellenőrző akció keretein belül.
Tragikus kimenetelű közúti baleset történt vasárnapra virradóra Câmpulungon: egy fiatalember életét vesztette.
Fagyos reggelre ébredtek a Székelyföldiek: a települések többségében mínusz tartományban volt a hőmérők higanyszála a hajnali órákban, Csíkszereda ugyanakkor ismét az ország leghidegebb lakott települése volt vasárnap reggel.
Nem hősködés, hanem értékekhez való ragaszkodás egyik legfőbb nemzeti jelképünkre hivatkozni, művészeti alkotásokon, emlékműveken megjeleníteni. Sorozatunkban a turulmadár székelyföldi útját követjük – a legkeletibb bástyával, Kézdiszékkel indítunk.
Elrabolta volt barátnőjét egy maroslekencei férfi, aki ellen korábban távoltartási rendeletet is kiállított a Szeben megyei rendőrség.
A tűzoltók védőszentjét, Szent Flóriánt ábrázoló réz domborművet helyeztek el szombaton Gyergyóalfaluban a helyi tűzoltólaktanya falán. Az esemény is igazolja, az önkéntes tűzoltók kiemelten fontos szerepet töltenek be a község életében.
A síelő, aki szombaton életét vesztette a Bucsecs-hegység Coștilei völgyében bekövetkezett lavina miatt, a Brassó megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) alezredese volt, és a szervezet egyik legkiválóbb hegymászója.
Elsodort szombaton a lavina a Bucsecs-hegységben egy háromtagú csoportot, egyikük meghalt – tájékoztatott az Országos Hegyimentő Közszolgálat.
szóljon hozzá!