
A magyarságkutatóra, a tibetológia megalkotójára emlékeztek
Fotó: Antal Erika
Születése időpontja nem ismert, de a haláláé igen – hangzott el kedden délelőtt Kőrösi Csoma Sándor marosvásárhelyi szobránál, ahol a tibetológus, magyarságkutató, nyelvészre emlékeztek a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület szervezésében.
2017. október 17., 17:342017. október 17., 17:34
2017. október 17., 17:582017. október 17., 17:58
175 évvel ezelőtt hunyt el Dardzsilingben Kőrösi Csoma Sándor, aki 1819-ben indult el, hogy megkeresse az ős hazát, illetve az ázsiai magyarokat. Törökországon, Perzsián, Afganisztánon és Indián keresztül jutott el Nyugat-Tibetig, ahol az ősi tibeti kéziratokat tanulmányozta, és megalkotta az első tibeti szótárat, létrehozta a tibetológia tudományát – ismertette a jelenlévőkkel Simon György magyartanár. Tibetből 1842-ben indult tovább, hogy eredeti úti céljához érjen, de Észak-India határáig, Dardzsilingig jutott, ott érte a halál.
A szobor, amely most a Vársétányon, a várfalon kívül, a Mészárosok bástyája szomszédságában áll,
amelyet halálának centenáriumára készített Dabóczi Mihály budapesti szobrászművész, Marosszentkirály szülötte. Ezt követően még számos szobor született, mellszobor, illetve egész alakos is, nem csak Erdélyben és Magyarországon, hanem szerte a nagyvilágban.
Fotó: Antal Erika
A marosvásárhelyi alkotásnak noha 1942-re kellett volna elkészülnie, csak ’43-ban sikerült felavatni. Majdnem egy évig állt az egykori Klastrom utcában, a várfal előtt, a Kádárok bástyája közelében. Az 1944-es impériumváltást követően az új hatalom kiszolgálói ledöntötték, és csak 1956 után kapott engedélyt az újra felállításra. Mostani helyét 1962-ben foglalta el – mutatott rá Simon György, hozzátéve, hogy ez jellemző a marosvásárhelyi szobrok sorsára.
A megemlékezéssel egybekötött koszorúzáson az Elektromaros szakközépiskola tanulói voltak jelen. A Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület által középiskolásoknak szervezett városismereti sorozat keretében a diákok vetített képes előadáson vettek részt, azt követően pedig kétórás túrán, amelynek során Balás Árpád tanár Marosvásárhely jelentős épületeit, intézményeit, szobrait mutatta be nekik.
Feszült hangulatú felszólalások jellemezték a marosvásárhelyi önkormányzat januári ülését, ahol a fogyatékkal élőket gondozók érdemi segítséget követeltek a várostól. A tanács a buszmegállók modernizálásának elhalasztásáról is döntött.
Megkezdi hétfőn a parlament idei első rendes ülésszakát. A szenátus és a képviselőház elnöke hétfőn 16 órára hívta össze a plénumot.
A hét halálos áldozatot követelő keddi Temes megyei közúti balesetben nyaki gerinctörést szenvedett görög fiatalembert megműtötték a temesvári megyei kórházban, állapota stabil.
A marosvásárhelyi Stefánia napköziotthonos óvoda immár 13. alkalommal szervezte meg a megyei szintű óvodai sportnapot csütörtökön. Az eseményen mintegy nyolcvan óvodás vett részt, akik a verseny izgalma mellett a mozgás örömét is átélhették.
A korrupcióellenes ügyészség által szervezett titkos akció pillanatai – így tálalja a román sajtó azokat a felvételeket, amelyeket közlésük szerint akkor rögzítettek, amikor a gyanúsított nő nagy összegű pénzt vett át.
Új kulturális fesztivál indul útjára Gyergyószentmiklóson és a Gyergyói-medencében: március 16–29. között jönnek a Gyergyói Bábos Hetek. Ennek keretében óriásbábok is megjelennének a város utcáin, a közösség kreativitását tükrözve.
Az áfanövelés miatt mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk a városlakóknak a hulladékszállításért, miután a helyi tanács csütörtöki ülésén jóváhagyta az új díjszabásokat. A drágulás mellett azonban pozitív hírekről is beszámolt a városvezetés.
A romániai polgárok továbbra is az egyházban és a hadseregben bíznak a legnagyobb mértékben, miközben a parlament a bizalmi rangsor utolsó helyén áll – derül ki az INSCOP Research közvélemény-kutatásának csütörtökön közzétett adataiból.
Csapadék várható és időnként a szél is megerősödik az ország nagy részén vasárnap estig. Hétvégétől aztán jelentősen lehűl az idő, vasárnapra virradóan mínusz 14–10 Celsius-fokis is visszaeshet a hőmérséklet. A fagyos idő jövő hét szerdáig kitart.
A romániai polgárok elsősorban a jövedelmek növekedését, új munkahelyek teremtését és az ukrajnai háború befejezését várják 2026-tól – derül ki az INSCOP Research barométer típusú közvélemény-kutatásának csütörtökön közzétett adataiból.
szóljon hozzá!