
A Rákóczi-vár népszerű turistacélpont, sokan keresik fel
Fotó: Veres Nándor
Még úgy sem volt egyszerű eljutni az ezeréves határon álló Rákóczi-vár újjáépítésének elkezdéséhez, hogy a szükséges pénzösszeg rendelkezésre áll. Elhúzódó közbeszerzési eljárás, óvások és fellebbezés is történt tavaly az ajánlattevő cégek részéről, de végül aláírták a kivitelezési szerződést.
2023. január 22., 09:112023. január 22., 09:11
Miután az Országos Beruházási Társaság (CNI) még 2021-ben elfogadta a romokban álló építmény helyreállítási költségeinek fedezésére irányuló pályázatot, a beruházás előkészítése érdekében Gyimesbükk önkormányzata operatívan végezte saját feladatát.
A munkálatok elvégzéséhez szükséges közbeszerzési eljárást tavaly írta ki az állami intézmény, amely 3,3 millió lejes becsült értéket állapított meg ennek költségeire. A kiírásra hat cég jelentkezett ajánlatokkal, és ahogy ilyenkor lenni szokott,
Fotó: Veres Nándor
A közbeszerzési eljárás lefolytatása után tavaly júniusban hirdettek eredményt, amely ellen az egyik ajánlattevő óvást emelt az Óvásokat Elbíráló Országos Bizottságnál (CNSC). Utóbbi, helyt adva a kifogásnak, megváltoztatta a döntést, ennek nyomán viszont a CNI fordult a Bukaresti Ítélőtáblához, fellebbezve a bizottság határozata ellen.
A tavaly novemberben aláírt szerződés értéke az elektronikus közbeszerzési rendszer honlapján található adatok szerint áfa nélkül 2,77 millió lej, azaz kisebb, mint a korábban becsült érték. A munkálatokat így várhatóan tavasszal el lehet kezdeni, ezzel kapcsolatban Olteán Péter, a község polgármestere kérdésünkre azt mondta, egyelőre nem tud nyilatkozni.
A helyreállítást már évekkel ezelőtt kezdeményezte Deáky András nyugalmazott gyimesbükki iskolaigazgató, akkor a költségek előteremtésére gyűjtés indult, és a korabeli rajzok alapján terv készült. Az első építkezési engedélyt 2016-ban kapta meg a község a várrom helyreállítására Bákó Megye Tanácsától. Miután közbeszerzési eljárást írtak ki kivitelezésre, 2017-ben kiderült, hogy az építkezési engedély érvényessége lejárt, mert az illetékes elfelejtette azt meghosszabbíttatni. Emiatt az összes szakhatósági jóváhagyást és az építkezési engedélyt újra kellett igényelni, de a folyamat elakadt.
Őrtoronynak épült
A várat Bethlen Gábor erdélyi fejedelem építtette 1626 körül őrtoronyként, az építményt a 18. század elején II. Rákóczi Ferenc megerősíttette, akkor kapta ma is használt nevét. A vár hármas szerepet töltött be, egyrészt őrhely volt, másrészt vámszedőhelyként használták, 1710 után pedig vesztegzárként is.
Lemond a marosvásárhelyi sportorvosi és sürgősségi fogászati rendelőkről Maros Megye Tanácsa, átadva azokat az államnak, amely a maga során rábízza ezeket a orvosi egyetemre. A megyei tanácsosok csütörtökön szavaznak erről.
Sorin Grindeanu képviselőházi elnök az alsóház szerdai ülésén azt mondta a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselőjének, Emanuel Ungureanunak, hogy többé nem engedi felszólalni a plénumban, ha nincs megfelelően felöltözve.
A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.
Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.
Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.
A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.
Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
szóljon hozzá!