
A Rákóczi-vár népszerű turistacélpont, sokan keresik fel
Fotó: Veres Nándor
Még úgy sem volt egyszerű eljutni az ezeréves határon álló Rákóczi-vár újjáépítésének elkezdéséhez, hogy a szükséges pénzösszeg rendelkezésre áll. Elhúzódó közbeszerzési eljárás, óvások és fellebbezés is történt tavaly az ajánlattevő cégek részéről, de végül aláírták a kivitelezési szerződést.
2023. január 22., 09:112023. január 22., 09:11
Miután az Országos Beruházási Társaság (CNI) még 2021-ben elfogadta a romokban álló építmény helyreállítási költségeinek fedezésére irányuló pályázatot, a beruházás előkészítése érdekében Gyimesbükk önkormányzata operatívan végezte saját feladatát.
A munkálatok elvégzéséhez szükséges közbeszerzési eljárást tavaly írta ki az állami intézmény, amely 3,3 millió lejes becsült értéket állapított meg ennek költségeire. A kiírásra hat cég jelentkezett ajánlatokkal, és ahogy ilyenkor lenni szokott,
Fotó: Veres Nándor
A közbeszerzési eljárás lefolytatása után tavaly júniusban hirdettek eredményt, amely ellen az egyik ajánlattevő óvást emelt az Óvásokat Elbíráló Országos Bizottságnál (CNSC). Utóbbi, helyt adva a kifogásnak, megváltoztatta a döntést, ennek nyomán viszont a CNI fordult a Bukaresti Ítélőtáblához, fellebbezve a bizottság határozata ellen.
A tavaly novemberben aláírt szerződés értéke az elektronikus közbeszerzési rendszer honlapján található adatok szerint áfa nélkül 2,77 millió lej, azaz kisebb, mint a korábban becsült érték. A munkálatokat így várhatóan tavasszal el lehet kezdeni, ezzel kapcsolatban Olteán Péter, a község polgármestere kérdésünkre azt mondta, egyelőre nem tud nyilatkozni.
A helyreállítást már évekkel ezelőtt kezdeményezte Deáky András nyugalmazott gyimesbükki iskolaigazgató, akkor a költségek előteremtésére gyűjtés indult, és a korabeli rajzok alapján terv készült. Az első építkezési engedélyt 2016-ban kapta meg a község a várrom helyreállítására Bákó Megye Tanácsától. Miután közbeszerzési eljárást írtak ki kivitelezésre, 2017-ben kiderült, hogy az építkezési engedély érvényessége lejárt, mert az illetékes elfelejtette azt meghosszabbíttatni. Emiatt az összes szakhatósági jóváhagyást és az építkezési engedélyt újra kellett igényelni, de a folyamat elakadt.
Őrtoronynak épült
A várat Bethlen Gábor erdélyi fejedelem építtette 1626 körül őrtoronyként, az építményt a 18. század elején II. Rákóczi Ferenc megerősíttette, akkor kapta ma is használt nevét. A vár hármas szerepet töltött be, egyrészt őrhely volt, másrészt vámszedőhelyként használták, 1710 után pedig vesztegzárként is.
Marosvásárhelyen hajtották végre 2026 első szervkivételét: egy 72 éves, intenzív osztályon kezelt, agyhalott férfi máját és veséit távolítottak el. Az életmentő szervek Kolozsvárra és Bukarestbe kerültek.
A két ágazat dolgozói dönthetik el, hogy milyen formában demonstráljon a Sanitas a kormány által tervezett 10 százalékos költségcsökkentés ellen. Ezúttal nem csak a szakszervezeti tagoktól várnak visszajelzést a tervezett tiltakozással kapcsolatban.
Nicușor Dan államfő szerint „valamivel rosszabb a helyzet a koalícióban, mint hat-hét hónappal ezelőtt”, de bízik benne, hogy egyben marad és folytatja a munkát.
Az elkövetkező napokban enyhe felmelegedés várható, így vékonyodhatnak a tavakon, folyókon a jégrétegek. A hatóságok figyelmeztetnek: ne menjünk rá a jégre.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében. Az első munkaszerződéseket márciusban bontják fel.
Májusban vélhetően általános sztrájkba lépnek a közoktatásban dolgozók – nyilatkozta a Társadalmi Párbeszéd Bizottság csütörtöki ülésén a Tanügyi Szakszervezetek Ligájának Botoșani megyei elnöke.
Marcel Ciolacu volt miniszterelnök szerint nem igaz, hogy a Bolojan-kormány reformjainak köszönhetően csökkent a költségvetési hiány.
A földgázárak liberalizálása a korábbi ütemtervnek megfelelően áprilisban várható, ezen a téren nem történt változás – jelentette ki a kormányszóvivő.
Első olvasatban tárgyalta a kormány csütörtöki ülésén azt a törvénytervezetet, amely szerint a nem járulékalapú nyugdíjjal rendelkező személyek elesnek a nyugdíjuk 85 százalékától, ha azt állami fizetéssel halmozzák.
A Biológiai Tudományok Osztályához kapcsolódó új köztestületi tagjává avatta a Magyar Tudományos Akadémia a kézdivásárhelyi dr. Tóth Piroskát, a vizes élőhelyek specialistáját.
szóljon hozzá!