
Fotó: Kristó Gothárd Hunor
Életének 76. évében elhunyt Puskás Bálint Zoltán volt alkotmánybíró, volt Kovászna megyei szenátor, az RMDSZ alapító tagja. A hírt a családja és az általa alapított Háromszéki Kereszténydemokrata Baráti Kör (HKBK) közölte a közösségi médiában.
2025. január 05., 13:222025. január 05., 13:22
2025. január 05., 15:172025. január 05., 15:17
Puskás Bálint Zoltán 1949-ben született Szovátán. 1996 és 2007 között az RMDSZ Kovászna megyei szenátora volt, ez idő alatt tagja volt több szakbizottságnak, valamint időszakosan a szenátus titkári és alelnöki pozícióját is betöltötte. 2007-től 2016-ig alkotmánybíróként dolgozott.
Több díjat és kitüntetést kapott pályafutása során, többek között a Románia Csillaga érdemrendet 2012-ben és a Magyar Érdemrend Középkeresztjét 2016-ban.
„Egy jóbarát elvesztése nagyon fájdalmas tud lenni. Ezért olyan nehéz szavakat találni a hírre, hogy a Háromszéki Kereszténydemokrata Mozgalom alapítótagja, Puskás Bálint volt szenátor, alkotmánybíró örökre megpihent. Búcsúnk nem az, hogy soha többé nem látjuk, hanem az, hogy emléke örökké velünk marad” – búcsúznak tőle a Háromszéki Kereszténydemokrata Baráti Kör közösségi oldalán.
Puskás Bálint Zoltán halálhírét Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is megosztotta a közösségi oldalán, vígyasztalódást kívánva az elhunyt családjának. „Örökmozgó embere volt a romániai magyarságnak, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának egyik élharcosa. Puskás Bálint a rendszerváltáskor nemcsak vágyta az új világot, de egész életében tevékenyen részt vett annak építésében” – fogalmazott bejegyzésében a szövetségi elnök.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.