
Fotó: Pinti Attila
A tagállamok nem tudnak megegyezni, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon. Ezért az Európai Bizottság visszavonta ezzel kapcsolatos javaslatát, így előreláthatóan nem lehet megszüntetni az óraátállítást.
2025. március 22., 11:052025. március 22., 11:05
2025. március 22., 12:492025. március 22., 12:49
Visszavonta az évi két óraátállítás megszüntetéséről szóló javaslatát az Európai Bizottság, miután a tagállamok éveken keresztül nem tudtak megegyezni abban, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon érvényben. Mivel így már nincs az asztalon a téma, úgy tűnik, a jövőben is velünk marad az óraátállítás intézménye – írja a Világgazdaság.
Az óraátállítás gyakorlata már az Európai Unió létrejöttét megelőzően is velünk volt: először az első világháború alatt vezették be, hogy energiát spóroljanak, majd az 1970-es évek energiaválsága alatt tért vissza számos országba. Az unió a nyári időszámításról az 1980-as években közölt irányelvet, hogy összehangolja a tagállami gyakorlatokat.
Mivel azonban nem született megállapodás arról, hogy mi legyen az óraátállítás megszüntetésének a menetrendje, a bizottság honlapján megjelent közlemény szerint egyelőre marad a jelenlegi rendszer.
Az uniós tagállamok vezetőit tömörítő tanács annak ellenére sem tudott megállapodni a javaslatról, hogy a tagállamok minősített többsége is elegendő lenne az álláspont kialakításához. A végső szövegről a testület az Európai Parlamenttel (EP) közösen dönt, amely 2019-ben már megszavazta az óraátállítás megszüntetését, de ezzel a tanácsnak is egyet kellene értenie.
A téli időszámítás majd október 26-án, vasárnap hajnalban 3:00 órakor kezdődik, ekkor 2:00 órára kell visszaállítani az órát.
Csalásra figyelmeztet az Országos Közúti Infrastruktúrát Kezelő Társaság: az utóbbi időszakban megszaporodtak azok a hamis üzenetek, amelyek az intézmény nevében pénzt akarnak kicsalni az autósoktól.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor kedden este kijelentette, hogy a kormánynak a korábbi döntését felülvizsgálva a felére kellene csökkentenie helyi adókat és illetéket, mert „nem lehet a nép ellenében kormányozni”.
Noha az európai uniós elvárásoktól messze elmarad a hulladék-újrahasznosítás aránya Hargita megyében, a gyergyóremetei hulladéklerakó láthatóan nagyot javított a megye hulladékgazdálkodási adatain. A települések között viszont nagy különbségek vannak.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint jelenleg egyetlen pártnak sem érdeke a kormány megbuktatása, mert „ebben a Románia számára sorsdöntő időszakban” senkinek sem áll érdekében a kormányválság.
A gyermeknevelési díj egészségbiztosítási járulékkötelezettségének (CASS) eltörlését sürgette kedden a Facebook-oldalán a munkaügyi miniszter.
A Országos Kifizetési és Szociális Felügyeleti Ügynökség (ANPIS) kedden bejelentette, hogy ebben a hónapban korábban utalják a szociális juttatásokat, mivel február 8., a megszokott kifizetési nap vasárnapra esik.
Hivatalos lépéseket tesznek a kormánynál az adóterhek mérséklése érdekében: a helyi adók felülvizsgálatát kezdeményezik – jelentette be az RMDSZ. A szövetség szerint a kormány sürgősségi kormányrendelettel lépni tud.
Idén januárban 33 százalékkal kevesebb új autót helyeztek forgalomba Romániában, mint 2025 első hónapjában – derül ki a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesületének (APIA) kedden közzétett előzetes adataiból.
Mihai Fifor szociáldemokrata párti képviselő szerint Ilie Bolojan miniszterelnök megszorító intézkedései az ország stabilitásának legfőbb pilléreit gyengítik.
A várakozás, bizakodás ellenére úgy tűnik, nincs lehetőség arra, hogy a helyi önkormányzatok csökkentsék a 2026-os évre vonatkozó helyi adók mértékét. A pénzügyminisztérium álláspontja szerint ez törvénybe ütköző lenne.
1 hozzászólás