
Elszámolta. Őrizetbe vették a csalással gyanúsított nőt. Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Őrizetbe vettek egy brassói nőt, aki a gyanú szerint magát tanácsadónak kiadva legalább tizenkilenc céget, önkormányzatot, civil szervezetet vert át, azzal hitegetve őket, hogy vissza nem térítendő európai uniós finanszírozáshoz jutnak. Háromszéki ügyfelek is akadtak a hálójába.
2023. február 07., 17:522023. február 07., 17:52
2023. február 07., 18:242023. február 07., 18:24
A hitegetés még egymagában nem lenne bűncselekmény, ha nem vasalt fel volna érte jelentős összegeket. A Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) nyomozói által összeállított ügyirat szerint legalább tizenkilenc – köztük számos háromszéki – jogi személynek okozott ilyenképpen összesen több mint egymillió lejes kárt.
A módszer egyszerűnek tűnik: a nő megkereste a kiszemelt vállalkozást, és felajánlotta cége segítségét európai uniós pályázatok megírásában, lebonyolításában, attól függetlenül, hogy a kérelmező megfelelt-e vagy sem a pályázati feltételeknek. Ezért
A referenciaként felmutatott portfóliója, amelyben általa sikerre vitt cégek szerepeltek, utólag hamis tákolmánynak bizonyult.
A pályázatokat benyújtotta ugyan, de
– így további összegeket sajtolt ki belőlük. Amikor szorulni kezdett a hurok, és a cégek peres úton kezdték visszakövetelni a pénzüket, a csaló csődöt jelentett.
Tavaly áprilisban a Brassói Táblabíróság tizenegy kérelmező esetében hagyott jóvá összesen 596 ezer lejnyi kártérítési igényt – a csődeljárás végén derül ki, hogy lesz-e pénz ennek kifizetésére. A legkisebb jóváhagyott összeg 12 ezer, a legnagyobb több mint 134 ezer lej.
A csaló nőt január 26-án vették őrizetbe a DIICOT ügyészei, két személyt (nem hivatalos információink szerint egyikük a férje) bűnügyi felügyelet alá helyeztek. Akkora már az is kiderült, hogy nem először követett el ilyenszerű szélhámosságot.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
1 hozzászólás