
Tankönyvek időre. Az oktatás színvonalának romlásához vezetne a versenyhelyzet megszűnése? Illusztráció
Fotó: Pál Árpád
Az oktatási minisztérium olyan törvénytervezetet terjesztett elő, amelynek értelmében a Didaktikai és Pedagógiai Könyvkiadó teljes egészében átvenné a tankönyvek kiadását jövőtől. A tankönyv-előállítás államosításának tervét Liviu Pop tanügyminiszter is megerősítette azon a videokonferencián, amelyre a sajtó képviselői is hivatalosak voltak. Az erdélyi kiadók úgy vélik, ezzel nemcsak a szabad piacgazdaság elvei sérülnek, hanem az oktatás színvonalán is érződni fog a versengés hiánya.
2017. október 13., 13:532017. október 13., 13:53
Az elhúzódó tankönyvkiadásra és a sokszor késve megjelenő kiadványokra hivatkozva monopolizálná az állam a hazai tankönyv-előállítást, amely azt jelentené, hogy jövőtől nem közbeszerzési eljárás formájában kapnának lehetőséget a kiadók a nyomtatásra, hanem a tanügyminisztérium választaná ki, melyik kiadó állíthatná elő azokat. A tanügyminiszter bejelentése szerint
„A sürgősségi kormányrendelet megjelenése után megszervezzük a szerzők versenyét, nem pedig a kiadókét, éspedig két vonalon: egyik az új programban lévő 6–8. osztályosok kiadványaira, illetve a még nem licitált 1–4. osztályosok tankönyveire vonatkozóan” – idézi a Zi de Zi napilap Liviu Pop tanügyminiszert, aki ezt azon a videokonfekrencián jelentette be, amelyen a Maros Megyei Tanfelügyelőség vezetősége és a sajtó képviselői is jelen voltak. Azt is pontosította a szaktárca vezetője, hogy a kiadást átadnák a Didaktikai és Pedagógiai Könyvkiadónak, a nyomtatást pedig a Hivatalos Közlöny vagy az Országos Nyomda végezné, amelyek állami intézmények.
Sokszor előfordult tanévkezdések előtt, hogy nem jelentek meg idejében a tankönyvek, ám ez legtöbbször nem azért volt, mert a kiadók nem dolgoztak, hanem mert óvásokba ütköztek ezek előkészítése során. Varga Károly, a Corvin Kiadó igazgatója lapunk megkeresésére kifejtette, úgy véli,
hiszen a versenyhelyzetben voltak összehasonlítási alapok, volt választék, ezután pedig az fogja megkapni a kiadás lehetőségét, akit a minisztérium megfelelőnek talál. A dévai Corvin Kiadó több mint húsz éve foglalkozik tankönyvek és pedagógiai segédanyagok kiadásával.
„Ez idő alatt lehet óvni is, ha kell, azaz idejében el lehet készíteni a kiadványokat. Ez egy közbeszerzési eljárás, tehát ha valaki úgy érzi, hogy kizárták a versenyből valamiért, akkor óvhat, erre kellene számítania a minisztériumnak is, és legalább egy évvel korábban kellene kiírnia a pályázatot, hogy idejében le lehessen zárni a folyamatot” – fogalmazott Varga Károly. Mint mondta, a piacgazdaságra nem jellemző, hogy egyik napról a másikra megváltozzanak a szabályok, hiszen hosszú távon kell gondolkodni, a szerződéseket is hosszú távra kötik a szerzőkkel.
A tankönyvnyomtatás államosítása egyébként jelentős piaci kiesést vonna maga után a kiadók számára is, hiszen sokat költöttek fejlesztésre, munkatársak képzésére, felszereltségre, azért, hogy a minisztérium folyton változó és magas elvárásainak megfeleljenek, ilyen volt például a tankönyvek digitalizálása is – magyarázta az igazgató.
Magyari Tivadar, az RMDSZ ügyvezető elnökségének oktatásügyi felelőse valamivel derűlátóbb a témában, úgy véli, szükség lesz egy jó szakmai háttérrel rendelkező magyar szerkesztői csapatra ahhoz, hogy színvonalas magyar tankönyvek szülessenek a jövőben is.
„Mivel a mostani rendszer bonyolultsága nem kedvezett a magyar nyelvű tankönyvek ügyének, az új rendszertől jobbat várunk, de ennek az a feltétele, hogy az eddigieknél jobban figyeljenek oda a kisebbségi nyelveken írt tankönyvekre.
Eleve a régi rendszer sem lett volna rossz, de sajnos az állami és a piaci kör viszonyát nem tudták kellőképpen megszervezni” – nyilatkozta lapunknak Magyari Tivadar.
Traian Băsescu a közel-keleti események kapcsán kijelentette, hogy Nicușor Dan államfőnek és Romániának „gyorsan, halogatás és habozás nélkül kell cselekednie”, annál is inkább, mert a jelek szerint az USA-nak szüksége van a konstancai támaszpontra.
A tél folyamán kialakult úthibák, kisebb-nagyobb kátyúk javítását hidegaszfalttal végzik az országutakon Hargita megyében. A nagyobb javításokra várni kell, és mivel nincs még költségvetés, egyelőre nem lehet tudni, hogy mire lesz pénz.
Nicușor Dan államfő összehívta szerdára a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Meghalt egy katonai pilóta kedden a borceai légi támaszponton.
A csapadékmennyiséget tekintve az elmúlt öt év legjobb telén vagyunk túl, a környezeti adottságok jók a mezőgazdasági szezonkezdéshez. Gazdasági szempontból azonban ez már kevésbé mondható el, több okból sem.
A 2026-os költségvetés tervezetében a helyi közösségek fejlesztésére több mint 86,4 milliárd lejt irányoznak elő, 7,4 milliárd lejjel többet, mint 2025-ben, és ez az eddigi legnagyobb összeg, amit a helyi önkormányzatok támogatására szánnak.
Közel 130 online térben elkövetett csalást jelentettek a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságon 2025-ben. A legnagyobb kár összege, amelyet online csalással csaltak ki az áldozatból, több mint 500 ezer lej.
Hivatalos látogatásra Romániába érkezik csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Nicușor Dan államfő összehívta szerdára a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Az Amerikai Egyesült Államok harci repülőgépeket és katonákat telepítene a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu-légibázisra az Iránnal fennálló háborús helyzet miatt – értesült a Digi24 hírportál különböző információs forrásokból.
szóljon hozzá!