
Tankönyvek időre. Az oktatás színvonalának romlásához vezetne a versenyhelyzet megszűnése? Illusztráció
Fotó: Pál Árpád
Az oktatási minisztérium olyan törvénytervezetet terjesztett elő, amelynek értelmében a Didaktikai és Pedagógiai Könyvkiadó teljes egészében átvenné a tankönyvek kiadását jövőtől. A tankönyv-előállítás államosításának tervét Liviu Pop tanügyminiszter is megerősítette azon a videokonferencián, amelyre a sajtó képviselői is hivatalosak voltak. Az erdélyi kiadók úgy vélik, ezzel nemcsak a szabad piacgazdaság elvei sérülnek, hanem az oktatás színvonalán is érződni fog a versengés hiánya.
2017. október 13., 13:532017. október 13., 13:53
2017. október 13., 13:532017. október 13., 13:53
Az elhúzódó tankönyvkiadásra és a sokszor késve megjelenő kiadványokra hivatkozva monopolizálná az állam a hazai tankönyv-előállítást, amely azt jelentené, hogy jövőtől nem közbeszerzési eljárás formájában kapnának lehetőséget a kiadók a nyomtatásra, hanem a tanügyminisztérium választaná ki, melyik kiadó állíthatná elő azokat. A tanügyminiszter bejelentése szerint
„A sürgősségi kormányrendelet megjelenése után megszervezzük a szerzők versenyét, nem pedig a kiadókét, éspedig két vonalon: egyik az új programban lévő 6–8. osztályosok kiadványaira, illetve a még nem licitált 1–4. osztályosok tankönyveire vonatkozóan” – idézi a Zi de Zi napilap Liviu Pop tanügyminiszert, aki ezt azon a videokonfekrencián jelentette be, amelyen a Maros Megyei Tanfelügyelőség vezetősége és a sajtó képviselői is jelen voltak. Azt is pontosította a szaktárca vezetője, hogy a kiadást átadnák a Didaktikai és Pedagógiai Könyvkiadónak, a nyomtatást pedig a Hivatalos Közlöny vagy az Országos Nyomda végezné, amelyek állami intézmények.
Sokszor előfordult tanévkezdések előtt, hogy nem jelentek meg idejében a tankönyvek, ám ez legtöbbször nem azért volt, mert a kiadók nem dolgoztak, hanem mert óvásokba ütköztek ezek előkészítése során. Varga Károly, a Corvin Kiadó igazgatója lapunk megkeresésére kifejtette, úgy véli,
hiszen a versenyhelyzetben voltak összehasonlítási alapok, volt választék, ezután pedig az fogja megkapni a kiadás lehetőségét, akit a minisztérium megfelelőnek talál. A dévai Corvin Kiadó több mint húsz éve foglalkozik tankönyvek és pedagógiai segédanyagok kiadásával.
„Ez idő alatt lehet óvni is, ha kell, azaz idejében el lehet készíteni a kiadványokat. Ez egy közbeszerzési eljárás, tehát ha valaki úgy érzi, hogy kizárták a versenyből valamiért, akkor óvhat, erre kellene számítania a minisztériumnak is, és legalább egy évvel korábban kellene kiírnia a pályázatot, hogy idejében le lehessen zárni a folyamatot” – fogalmazott Varga Károly. Mint mondta, a piacgazdaságra nem jellemző, hogy egyik napról a másikra megváltozzanak a szabályok, hiszen hosszú távon kell gondolkodni, a szerződéseket is hosszú távra kötik a szerzőkkel.
A tankönyvnyomtatás államosítása egyébként jelentős piaci kiesést vonna maga után a kiadók számára is, hiszen sokat költöttek fejlesztésre, munkatársak képzésére, felszereltségre, azért, hogy a minisztérium folyton változó és magas elvárásainak megfeleljenek, ilyen volt például a tankönyvek digitalizálása is – magyarázta az igazgató.
Magyari Tivadar, az RMDSZ ügyvezető elnökségének oktatásügyi felelőse valamivel derűlátóbb a témában, úgy véli, szükség lesz egy jó szakmai háttérrel rendelkező magyar szerkesztői csapatra ahhoz, hogy színvonalas magyar tankönyvek szülessenek a jövőben is.
„Mivel a mostani rendszer bonyolultsága nem kedvezett a magyar nyelvű tankönyvek ügyének, az új rendszertől jobbat várunk, de ennek az a feltétele, hogy az eddigieknél jobban figyeljenek oda a kisebbségi nyelveken írt tankönyvekre.
Eleve a régi rendszer sem lett volna rossz, de sajnos az állami és a piaci kör viszonyát nem tudták kellőképpen megszervezni” – nyilatkozta lapunknak Magyari Tivadar.
„Félek 2028-tól” – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan, aki szerint Romániának a következő években jelentős energiákat kell fordítania a biztonságra, miközben a társadalom túl sok időt vesztegetett el jelentéktelen ügyekre.
Két szabálytalankodó sofőrt azonosítottak Hargita megyében: egyikük rendszám nélküli, forgalomból kivont járműszerelvényt vezetett Gyergyóditróban, a másikat pedig Székelyudvarhelyen érték tetten ittas vezetés közben.
Egy fiatal, 26 éves nő életét vesztette, egy kétéves gyermek pedig súlyos állapotba került, miután egy személyvonat elgázolt egy személyautót csütörtökön Prahova megyében.
Narancssárga meteorológiai riasztást adott ki péntekre a Hargita megyei katasztrófavédelem: a hegyekben 100–130 km/órás sebességű szélre lehet számítani.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt indult eljárás egy nő ellen, aki megharapott és arcon ütött egy csendőrt, miközben rendőrségre szállították – közölte csütörtökön a bukaresti csendőrség.
A Neptun Deep földgázberuházás révén Románia meghatározó szereplővé válhat a térségben, de meg kell találni a módját annak is, hogy az országnak minél nagyobb hozzáadott értéke származzon a Fekete-tengerből kitermelt gázból – jelentette ki Antal Lóránt.
Romániát újra kell iparosítani, enélkül nem lehet egészséges gazdaságról, munkahelyteremtésről és az elvándorlás mérsékléséről beszélni – jelentette ki szerda este a képviselőház ipari és szolgáltatási bizottságának elnöke, Bende Sándor.
Bár évek óta nem közlekednek vonatok a Parajd és Szováta térségét érintő vasútvonalon, a vasúti átjárók jelzéseit nem fogják a közeljövőben eltávolítani az országútról. Egyelőre marad a sofőrök bosszúsága és a kötelező megállás az András-keresztnél.
A Duna vízhozamának növekedése nyomán ismét zavartalanul működik a cernavodai atomerőmű mindkét reaktora, fedezve az ország villamosenergia-szükségletének közel 20 százalékát; a földgáztárolók töltöttsége elérte a 85 százalékot.
A téli áram- és földgázellátás biztosításával, a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások védelmével és a nagy ipari fogyasztók támogatásával foglalkozó munkacsoport létrehozásáról döntött a miniszterelnök.
szóljon hozzá!