
Tankönyvek időre. Az oktatás színvonalának romlásához vezetne a versenyhelyzet megszűnése? Illusztráció
Fotó: Pál Árpád
Az oktatási minisztérium olyan törvénytervezetet terjesztett elő, amelynek értelmében a Didaktikai és Pedagógiai Könyvkiadó teljes egészében átvenné a tankönyvek kiadását jövőtől. A tankönyv-előállítás államosításának tervét Liviu Pop tanügyminiszter is megerősítette azon a videokonferencián, amelyre a sajtó képviselői is hivatalosak voltak. Az erdélyi kiadók úgy vélik, ezzel nemcsak a szabad piacgazdaság elvei sérülnek, hanem az oktatás színvonalán is érződni fog a versengés hiánya.
2017. október 13., 13:532017. október 13., 13:53
Az elhúzódó tankönyvkiadásra és a sokszor késve megjelenő kiadványokra hivatkozva monopolizálná az állam a hazai tankönyv-előállítást, amely azt jelentené, hogy jövőtől nem közbeszerzési eljárás formájában kapnának lehetőséget a kiadók a nyomtatásra, hanem a tanügyminisztérium választaná ki, melyik kiadó állíthatná elő azokat. A tanügyminiszter bejelentése szerint
„A sürgősségi kormányrendelet megjelenése után megszervezzük a szerzők versenyét, nem pedig a kiadókét, éspedig két vonalon: egyik az új programban lévő 6–8. osztályosok kiadványaira, illetve a még nem licitált 1–4. osztályosok tankönyveire vonatkozóan” – idézi a Zi de Zi napilap Liviu Pop tanügyminiszert, aki ezt azon a videokonfekrencián jelentette be, amelyen a Maros Megyei Tanfelügyelőség vezetősége és a sajtó képviselői is jelen voltak. Azt is pontosította a szaktárca vezetője, hogy a kiadást átadnák a Didaktikai és Pedagógiai Könyvkiadónak, a nyomtatást pedig a Hivatalos Közlöny vagy az Országos Nyomda végezné, amelyek állami intézmények.
Sokszor előfordult tanévkezdések előtt, hogy nem jelentek meg idejében a tankönyvek, ám ez legtöbbször nem azért volt, mert a kiadók nem dolgoztak, hanem mert óvásokba ütköztek ezek előkészítése során. Varga Károly, a Corvin Kiadó igazgatója lapunk megkeresésére kifejtette, úgy véli,
hiszen a versenyhelyzetben voltak összehasonlítási alapok, volt választék, ezután pedig az fogja megkapni a kiadás lehetőségét, akit a minisztérium megfelelőnek talál. A dévai Corvin Kiadó több mint húsz éve foglalkozik tankönyvek és pedagógiai segédanyagok kiadásával.
„Ez idő alatt lehet óvni is, ha kell, azaz idejében el lehet készíteni a kiadványokat. Ez egy közbeszerzési eljárás, tehát ha valaki úgy érzi, hogy kizárták a versenyből valamiért, akkor óvhat, erre kellene számítania a minisztériumnak is, és legalább egy évvel korábban kellene kiírnia a pályázatot, hogy idejében le lehessen zárni a folyamatot” – fogalmazott Varga Károly. Mint mondta, a piacgazdaságra nem jellemző, hogy egyik napról a másikra megváltozzanak a szabályok, hiszen hosszú távon kell gondolkodni, a szerződéseket is hosszú távra kötik a szerzőkkel.
A tankönyvnyomtatás államosítása egyébként jelentős piaci kiesést vonna maga után a kiadók számára is, hiszen sokat költöttek fejlesztésre, munkatársak képzésére, felszereltségre, azért, hogy a minisztérium folyton változó és magas elvárásainak megfeleljenek, ilyen volt például a tankönyvek digitalizálása is – magyarázta az igazgató.
Magyari Tivadar, az RMDSZ ügyvezető elnökségének oktatásügyi felelőse valamivel derűlátóbb a témában, úgy véli, szükség lesz egy jó szakmai háttérrel rendelkező magyar szerkesztői csapatra ahhoz, hogy színvonalas magyar tankönyvek szülessenek a jövőben is.
„Mivel a mostani rendszer bonyolultsága nem kedvezett a magyar nyelvű tankönyvek ügyének, az új rendszertől jobbat várunk, de ennek az a feltétele, hogy az eddigieknél jobban figyeljenek oda a kisebbségi nyelveken írt tankönyvekre.
Eleve a régi rendszer sem lett volna rossz, de sajnos az állami és a piaci kör viszonyát nem tudták kellőképpen megszervezni” – nyilatkozta lapunknak Magyari Tivadar.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
Nem csupán az utakon vált nehézkessé a közlekedés a kedd esti havazást követően: a vasúti közlekedésben is fennakadásokat okoztak a hóviharok, szerda reggel mintegy harminc vonatjáratot töröltek az országban.
Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.
Több mint 220 hóekével dolgoznak az országutak takarításán Hargita, Kovászna és Brassó megyében – közli a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP).
Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, hogy a koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról, és egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) szerda reggeli összegzése szerint 21 megye 102 településén és Bukarestben okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában, és 205 településen több mint 166 ezer fogyasztó maradt áramszolgáltatás nélkül.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadvány is szerepel az alkotmánybíróság szerdai ülésének napirendjén.
szóljon hozzá!