
Tankönyvek időre. Az oktatás színvonalának romlásához vezetne a versenyhelyzet megszűnése? Illusztráció
Fotó: Pál Árpád
Az oktatási minisztérium olyan törvénytervezetet terjesztett elő, amelynek értelmében a Didaktikai és Pedagógiai Könyvkiadó teljes egészében átvenné a tankönyvek kiadását jövőtől. A tankönyv-előállítás államosításának tervét Liviu Pop tanügyminiszter is megerősítette azon a videokonferencián, amelyre a sajtó képviselői is hivatalosak voltak. Az erdélyi kiadók úgy vélik, ezzel nemcsak a szabad piacgazdaság elvei sérülnek, hanem az oktatás színvonalán is érződni fog a versengés hiánya.
2017. október 13., 13:532017. október 13., 13:53
Az elhúzódó tankönyvkiadásra és a sokszor késve megjelenő kiadványokra hivatkozva monopolizálná az állam a hazai tankönyv-előállítást, amely azt jelentené, hogy jövőtől nem közbeszerzési eljárás formájában kapnának lehetőséget a kiadók a nyomtatásra, hanem a tanügyminisztérium választaná ki, melyik kiadó állíthatná elő azokat. A tanügyminiszter bejelentése szerint
„A sürgősségi kormányrendelet megjelenése után megszervezzük a szerzők versenyét, nem pedig a kiadókét, éspedig két vonalon: egyik az új programban lévő 6–8. osztályosok kiadványaira, illetve a még nem licitált 1–4. osztályosok tankönyveire vonatkozóan” – idézi a Zi de Zi napilap Liviu Pop tanügyminiszert, aki ezt azon a videokonfekrencián jelentette be, amelyen a Maros Megyei Tanfelügyelőség vezetősége és a sajtó képviselői is jelen voltak. Azt is pontosította a szaktárca vezetője, hogy a kiadást átadnák a Didaktikai és Pedagógiai Könyvkiadónak, a nyomtatást pedig a Hivatalos Közlöny vagy az Országos Nyomda végezné, amelyek állami intézmények.
Sokszor előfordult tanévkezdések előtt, hogy nem jelentek meg idejében a tankönyvek, ám ez legtöbbször nem azért volt, mert a kiadók nem dolgoztak, hanem mert óvásokba ütköztek ezek előkészítése során. Varga Károly, a Corvin Kiadó igazgatója lapunk megkeresésére kifejtette, úgy véli,
hiszen a versenyhelyzetben voltak összehasonlítási alapok, volt választék, ezután pedig az fogja megkapni a kiadás lehetőségét, akit a minisztérium megfelelőnek talál. A dévai Corvin Kiadó több mint húsz éve foglalkozik tankönyvek és pedagógiai segédanyagok kiadásával.
„Ez idő alatt lehet óvni is, ha kell, azaz idejében el lehet készíteni a kiadványokat. Ez egy közbeszerzési eljárás, tehát ha valaki úgy érzi, hogy kizárták a versenyből valamiért, akkor óvhat, erre kellene számítania a minisztériumnak is, és legalább egy évvel korábban kellene kiírnia a pályázatot, hogy idejében le lehessen zárni a folyamatot” – fogalmazott Varga Károly. Mint mondta, a piacgazdaságra nem jellemző, hogy egyik napról a másikra megváltozzanak a szabályok, hiszen hosszú távon kell gondolkodni, a szerződéseket is hosszú távra kötik a szerzőkkel.
A tankönyvnyomtatás államosítása egyébként jelentős piaci kiesést vonna maga után a kiadók számára is, hiszen sokat költöttek fejlesztésre, munkatársak képzésére, felszereltségre, azért, hogy a minisztérium folyton változó és magas elvárásainak megfeleljenek, ilyen volt például a tankönyvek digitalizálása is – magyarázta az igazgató.
Magyari Tivadar, az RMDSZ ügyvezető elnökségének oktatásügyi felelőse valamivel derűlátóbb a témában, úgy véli, szükség lesz egy jó szakmai háttérrel rendelkező magyar szerkesztői csapatra ahhoz, hogy színvonalas magyar tankönyvek szülessenek a jövőben is.
„Mivel a mostani rendszer bonyolultsága nem kedvezett a magyar nyelvű tankönyvek ügyének, az új rendszertől jobbat várunk, de ennek az a feltétele, hogy az eddigieknél jobban figyeljenek oda a kisebbségi nyelveken írt tankönyvekre.
Eleve a régi rendszer sem lett volna rossz, de sajnos az állami és a piaci kör viszonyát nem tudták kellőképpen megszervezni” – nyilatkozta lapunknak Magyari Tivadar.
Több mint tíz óra késéssel futott be a bukaresti északi pályaudvarra a Muntenia IR 79 nemzetközi vonat, amely még csütörtök délután indult útnak Budapestről. Az országba való belépés után a mozdony meghibásodott.
Megjelent a Hivatalos Közlönyben az új középiskolai tanterveket jóváhagyó miniszteri rendelet.
Nyári gumiabroncsokkal felszerelt járművel hajtott az autópályán egy nő, akit pont kiszúrt a rendőrség.
Újabb harminc napra meghosszabbította pénteken a tavalyi bányakatasztrófa nyomán elrendelt vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság.
Tizenöt megye több mint 30 településén és Bukarestben okozott vészhelyzeteket a sűrű havazás, hóvihar és a heves szél az elmúlt 24 órában – közölte pénteken a katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU).
Jelentős aktivitást fejtettek ki 2025-ben a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság Állatvédelmi Irodájának munkatársai az állatok védelme érdekében.
Lényegesen lehűl az idő az elkövetkező napokban Székelyföldön, sárga jelzésű riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) a jeges utak jelentette veszélyre hívta fel péntek reggel a lakosság figyelmét.
Újabb hóréteg rakódott le az elmúlt egy napban az ország számos pontján, Székelyföld nagyobb városainak zömében 20 centiméterhez közelít hóvastagság.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt pénteken 5 óra 50 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!