
Megtelt a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla-terme
Fotó: Tuchiluș Alex
Nem csak a hadtörténészek számára élvezhető Szalay-Berzeviczy Attila első világháborúról készült kétkötetes könyve: tudományos leírás helyett a szerző közérthetően, fotókkal illusztrálva hozza közelebb a nagy háború mozzanatait. Ehhez azonban csaknem egy évtizednyi fáradhatatlan munka, utazás, kapcsolatépítés szükségeltetett, és természetesen egy fényképezőgép is, amely közel hatvan országon keresztül hű útitárs volt. A közgazdászból lett könyvszerző Sepsiszentgyörgyön mutatta be második kötetét.
2024. október 05., 13:332024. október 05., 13:33
Hétfőn délután tartották Szalay-Berzeviczy Attila A nagy háború százéves nyomában – Szarajevótól Trianonig második kötetének bemutatóját a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban. A szerzőt, illetve beszélgetőtársait, Magyarosi Sándor történészt és Dolhai István főkonzult Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke köszöntötte és mutatta be a hallgatóságnak.
Az első kötet 1914–15, a második az 1916–18 közötti eseményekre fókuszál
Fotó: Tuchiluș Alex
A Mathias Corvinus Collegium eseményét nagy érdeklődés övezte, nemhiába, hiszen a szerző maga, csak úgy mint a kétkötetes könyve, rendhagyó történettel mutatkoztak be.
Az első világháború legfontosabb mozzanatait mindenki ismeri, de minden nemzet más szemüvegen keresztül látja az eseményeket.
Szalay-Berzeviczy Attila azonban csokorba fogta ezeket a történeteket, leegyszerűsítette és érthetővé tette, mindezt 57 ország szemszögéből, 1700 fotón, két kötetben.
Érdeklődése egyre inkább az első világháború fele irányult, végül 2014 volt a sorsfordító év, amikor a Krím-félsziget orosz annektálása és az Iszlám Állam gyors felemelkedése is mélyen elgondolkodtatta a közgazdászt.
Szalay-Berzeviczy Attila, a szerző
Fotó: Tuchiluș Alex
– mesélt a kezdetekről Szalay-Berzeviczy Attila. Végül a 2014. június 28-án, a szarajevói merénylet 100. évfordulóján fogalmazódott meg biztosan, hogy belevág az utazásba.
A szerző arra törekedett, hogy olvasmányos, és mindenki számára elfogadhatóan meséljen, tömörítve a világháborús könyvek tartalmát egy kiadványban.
Dolhai István főkonzul
Fotó: Tuchiluș Alex
– mondta a színes fotókat tartalmazó kötet kapcsán Dolhai István főkonzul, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának vezetője, aki egyébként történész szemmel is tekint a kiadványra.
Magyarosi Sándor hadtörténész
Fotó: Tuchiluș Alex
Magyarosi Sándor hadtörténész, aki szintén beszélgetőtársként vett részt a bemutatón, kiemelte: az első világháború olyan összetett konfliktus, amelynek bizonyos részletei még a történészek számára is kuriózumok, ezért is elismerésre méltó, hogy a szerző 57 országba látogatott el és mutatta be azok hadszíntereit.
Utazásai kapcsán Szalay-Berzeviczy Attila határozottan a Közel-Keletet nevezte meg a legveszélyesebb térségként, ahova ellátogatott az adatgyűjtés alkalmával. Például
„Ez egy olyan elem, amire büszke vagyok, de el kellett menni Szíriába, Irakba is és Iránba is. És ezek se a békesség szigetei, se akkor, se ma” – emlékezett vissza utazásaira a szerző.
A két kötetben szereplő 1700 felvétel összesen 5 kontinens 57 országában készült
Fotó: Tuchiluș Alex
A könyvben szereplő fotók 2014 és 2022 között készültek, a centenáriumi eseményeket, megemlékezéseket mutatják be, amelyeket a szerző a különböző országok hagyományőrzőivel együttműködve tudott megörökíteni. Ami viszont talán ennél is érdekesebb, hogy a könyv készítésekor hatalmon levő állam- és kormányfőket is beleillesztette a galériába, így
Az est további részében a meghívottak a szerzővel együtt fejtegettek néhány történelmi kérdést, sikeres és sikertelen hadjáratokat, Románia háborúba lépését.
Sorrendben balról jobbra: Szalay-Berzeviczy Attila, Magyarosi Sándor és Dolhai István
Fotó: Tuchiluș Alex
A másfél óra hosszú könyvbemutató után lehetőség volt megvásárolni A nagy háború százéves nyomában: Szarajevótól Trianonig második kötetét, amelyet a szerző kérésre dedikált. Az MCC Press gondozásában megjelent két kötet online könyváruházakban is elérhető.
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
Elfogadta szerdai ülésén a kormány a 22 prefektus és 36 alprefektus tisztségből való felmentéséről szóló határozatokat – közölte Ioana Dogioiu kormányszóvivő. Az érintett prefektusok és alprefektusok lemondtak a tisztségükről.
A következő három évben több lépésben mintegy 14 ezerrel tervezik csökkenteni a kórházi ágyak számát. Az erről szóló határozatot szerdai ülésén fogadta el a kormány.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
szóljon hozzá!