
Megtelt a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla-terme
Fotó: Tuchiluș Alex
Nem csak a hadtörténészek számára élvezhető Szalay-Berzeviczy Attila első világháborúról készült kétkötetes könyve: tudományos leírás helyett a szerző közérthetően, fotókkal illusztrálva hozza közelebb a nagy háború mozzanatait. Ehhez azonban csaknem egy évtizednyi fáradhatatlan munka, utazás, kapcsolatépítés szükségeltetett, és természetesen egy fényképezőgép is, amely közel hatvan országon keresztül hű útitárs volt. A közgazdászból lett könyvszerző Sepsiszentgyörgyön mutatta be második kötetét.
2024. október 05., 13:332024. október 05., 13:33
Hétfőn délután tartották Szalay-Berzeviczy Attila A nagy háború százéves nyomában – Szarajevótól Trianonig második kötetének bemutatóját a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban. A szerzőt, illetve beszélgetőtársait, Magyarosi Sándor történészt és Dolhai István főkonzult Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke köszöntötte és mutatta be a hallgatóságnak.
Az első kötet 1914–15, a második az 1916–18 közötti eseményekre fókuszál
Fotó: Tuchiluș Alex
A Mathias Corvinus Collegium eseményét nagy érdeklődés övezte, nemhiába, hiszen a szerző maga, csak úgy mint a kétkötetes könyve, rendhagyó történettel mutatkoztak be.
Az első világháború legfontosabb mozzanatait mindenki ismeri, de minden nemzet más szemüvegen keresztül látja az eseményeket.
Szalay-Berzeviczy Attila azonban csokorba fogta ezeket a történeteket, leegyszerűsítette és érthetővé tette, mindezt 57 ország szemszögéből, 1700 fotón, két kötetben.
Érdeklődése egyre inkább az első világháború fele irányult, végül 2014 volt a sorsfordító év, amikor a Krím-félsziget orosz annektálása és az Iszlám Állam gyors felemelkedése is mélyen elgondolkodtatta a közgazdászt.
Szalay-Berzeviczy Attila, a szerző
Fotó: Tuchiluș Alex
– mesélt a kezdetekről Szalay-Berzeviczy Attila. Végül a 2014. június 28-án, a szarajevói merénylet 100. évfordulóján fogalmazódott meg biztosan, hogy belevág az utazásba.
A szerző arra törekedett, hogy olvasmányos, és mindenki számára elfogadhatóan meséljen, tömörítve a világháborús könyvek tartalmát egy kiadványban.
Dolhai István főkonzul
Fotó: Tuchiluș Alex
– mondta a színes fotókat tartalmazó kötet kapcsán Dolhai István főkonzul, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának vezetője, aki egyébként történész szemmel is tekint a kiadványra.
Magyarosi Sándor hadtörténész
Fotó: Tuchiluș Alex
Magyarosi Sándor hadtörténész, aki szintén beszélgetőtársként vett részt a bemutatón, kiemelte: az első világháború olyan összetett konfliktus, amelynek bizonyos részletei még a történészek számára is kuriózumok, ezért is elismerésre méltó, hogy a szerző 57 országba látogatott el és mutatta be azok hadszíntereit.
Utazásai kapcsán Szalay-Berzeviczy Attila határozottan a Közel-Keletet nevezte meg a legveszélyesebb térségként, ahova ellátogatott az adatgyűjtés alkalmával. Például
„Ez egy olyan elem, amire büszke vagyok, de el kellett menni Szíriába, Irakba is és Iránba is. És ezek se a békesség szigetei, se akkor, se ma” – emlékezett vissza utazásaira a szerző.
A két kötetben szereplő 1700 felvétel összesen 5 kontinens 57 országában készült
Fotó: Tuchiluș Alex
A könyvben szereplő fotók 2014 és 2022 között készültek, a centenáriumi eseményeket, megemlékezéseket mutatják be, amelyeket a szerző a különböző országok hagyományőrzőivel együttműködve tudott megörökíteni. Ami viszont talán ennél is érdekesebb, hogy a könyv készítésekor hatalmon levő állam- és kormányfőket is beleillesztette a galériába, így
Az est további részében a meghívottak a szerzővel együtt fejtegettek néhány történelmi kérdést, sikeres és sikertelen hadjáratokat, Románia háborúba lépését.
Sorrendben balról jobbra: Szalay-Berzeviczy Attila, Magyarosi Sándor és Dolhai István
Fotó: Tuchiluș Alex
A másfél óra hosszú könyvbemutató után lehetőség volt megvásárolni A nagy háború százéves nyomában: Szarajevótól Trianonig második kötetét, amelyet a szerző kérésre dedikált. Az MCC Press gondozásában megjelent két kötet online könyváruházakban is elérhető.
A betegek jogosultak lesznek arra, hogy a kezelőorvosuk ne csupán javaslatot tegyen, hanem konkrétan átirányítsa és időpontot is foglaljon számukra a következő szükséges szakorvosi konzultációra vagy diagnosztikai vizsgálatra.
A megyei katonai központok teljes egészében a védelmi minisztérium irányítása alá kerülnének 2027. január elsejétől – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán. De előbb meg kell oldani azt a problémát, ami Hargita megyére is jellemző.
Az alkotmánybíróság szerdán február 18-ra halasztotta a döntést a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványról.
A szabadságon lévő Gheorghe Stan alkotmánybíró is jelen van az alkotmánybíróság szerdai ülésén, amelyen a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványt tárgyalja a testület.
A miniszterelnöki hivatal 2025-ben összesen közel 9,97 millió lejjel (23,7 százalékkal) csökkentette kiadásait az előző évhez képest – tájékoztatott szerdán a kormány sajtóirodája.
Két ember égési sérüléseket szenvedett miután tűz ütött ki kedd este egy tömbházlakásban Sepsiszentgyörgyön. A tűzeset miatt negyven személyt kellett evakuálni a tömbházból.
Hirtelen esett össze egy idős férfi hétfőn Marosvásárhely egyik utcáján, egy önkéntes tűzoltó azonban éppen a helyszínen volt, és azonnal cselekedett, mellkaskompressziókkal hozta vissza az életbe a férfit.
A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) kedden ismertette az 112-es segélyhívó számra érkező hívások helymeghatározására szolgáló új rendszerét, valamint a hallássérült emberek számára a segélyszolgálat igénybevételét segítő opciót.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes a Digi24 hírtévének nyilatkozva kijelentette, hogy ha a helyzet kiéleződik, az RMDSZ megvizsgálhatja a kormányból való kilépés lehetőségét.
Felülvizsgálja a kulturális minisztérium az előadó-művészeti intézményeknél foglalkoztatottak munkaidő-nyilvántartására vonatkozó kísérleti tervet – ismertette Demeter András miniszter döntését a tárca keddi közleménye.
szóljon hozzá!