
Megtelt a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla-terme
Fotó: Tuchiluș Alex
Nem csak a hadtörténészek számára élvezhető Szalay-Berzeviczy Attila első világháborúról készült kétkötetes könyve: tudományos leírás helyett a szerző közérthetően, fotókkal illusztrálva hozza közelebb a nagy háború mozzanatait. Ehhez azonban csaknem egy évtizednyi fáradhatatlan munka, utazás, kapcsolatépítés szükségeltetett, és természetesen egy fényképezőgép is, amely közel hatvan országon keresztül hű útitárs volt. A közgazdászból lett könyvszerző Sepsiszentgyörgyön mutatta be második kötetét.
2024. október 05., 13:332024. október 05., 13:33
Hétfőn délután tartották Szalay-Berzeviczy Attila A nagy háború százéves nyomában – Szarajevótól Trianonig második kötetének bemutatóját a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban. A szerzőt, illetve beszélgetőtársait, Magyarosi Sándor történészt és Dolhai István főkonzult Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke köszöntötte és mutatta be a hallgatóságnak.
Az első kötet 1914–15, a második az 1916–18 közötti eseményekre fókuszál
Fotó: Tuchiluș Alex
A Mathias Corvinus Collegium eseményét nagy érdeklődés övezte, nemhiába, hiszen a szerző maga, csak úgy mint a kétkötetes könyve, rendhagyó történettel mutatkoztak be.
Az első világháború legfontosabb mozzanatait mindenki ismeri, de minden nemzet más szemüvegen keresztül látja az eseményeket.
Szalay-Berzeviczy Attila azonban csokorba fogta ezeket a történeteket, leegyszerűsítette és érthetővé tette, mindezt 57 ország szemszögéből, 1700 fotón, két kötetben.
Érdeklődése egyre inkább az első világháború fele irányult, végül 2014 volt a sorsfordító év, amikor a Krím-félsziget orosz annektálása és az Iszlám Állam gyors felemelkedése is mélyen elgondolkodtatta a közgazdászt.
Szalay-Berzeviczy Attila, a szerző
Fotó: Tuchiluș Alex
– mesélt a kezdetekről Szalay-Berzeviczy Attila. Végül a 2014. június 28-án, a szarajevói merénylet 100. évfordulóján fogalmazódott meg biztosan, hogy belevág az utazásba.
A szerző arra törekedett, hogy olvasmányos, és mindenki számára elfogadhatóan meséljen, tömörítve a világháborús könyvek tartalmát egy kiadványban.
Dolhai István főkonzul
Fotó: Tuchiluș Alex
– mondta a színes fotókat tartalmazó kötet kapcsán Dolhai István főkonzul, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának vezetője, aki egyébként történész szemmel is tekint a kiadványra.
Magyarosi Sándor hadtörténész
Fotó: Tuchiluș Alex
Magyarosi Sándor hadtörténész, aki szintén beszélgetőtársként vett részt a bemutatón, kiemelte: az első világháború olyan összetett konfliktus, amelynek bizonyos részletei még a történészek számára is kuriózumok, ezért is elismerésre méltó, hogy a szerző 57 országba látogatott el és mutatta be azok hadszíntereit.
Utazásai kapcsán Szalay-Berzeviczy Attila határozottan a Közel-Keletet nevezte meg a legveszélyesebb térségként, ahova ellátogatott az adatgyűjtés alkalmával. Például
„Ez egy olyan elem, amire büszke vagyok, de el kellett menni Szíriába, Irakba is és Iránba is. És ezek se a békesség szigetei, se akkor, se ma” – emlékezett vissza utazásaira a szerző.
A két kötetben szereplő 1700 felvétel összesen 5 kontinens 57 országában készült
Fotó: Tuchiluș Alex
A könyvben szereplő fotók 2014 és 2022 között készültek, a centenáriumi eseményeket, megemlékezéseket mutatják be, amelyeket a szerző a különböző országok hagyományőrzőivel együttműködve tudott megörökíteni. Ami viszont talán ennél is érdekesebb, hogy a könyv készítésekor hatalmon levő állam- és kormányfőket is beleillesztette a galériába, így
Az est további részében a meghívottak a szerzővel együtt fejtegettek néhány történelmi kérdést, sikeres és sikertelen hadjáratokat, Románia háborúba lépését.
Sorrendben balról jobbra: Szalay-Berzeviczy Attila, Magyarosi Sándor és Dolhai István
Fotó: Tuchiluș Alex
A másfél óra hosszú könyvbemutató után lehetőség volt megvásárolni A nagy háború százéves nyomában: Szarajevótól Trianonig második kötetét, amelyet a szerző kérésre dedikált. Az MCC Press gondozásában megjelent két kötet online könyváruházakban is elérhető.
Hét ember sérült meg egy közlekedési balesetben szombaton késő este a Kolozs megyei Aranyosegerbegyen (Viișoara).
Beregszászon, Ungváron és Csíkszeredában vennék át legtöbben a szavazási levélcsomagjukat, a három külképviseleten több mint 27 ezren vennék át a levélszavazáshoz szükséges dokumentumokat – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap sárga jelzésű riasztást adott ki jelentős mennyiségű csapadék, a hegyekben pedig havazás miatt, amely hétfő reggelig az ország közel felét – Hargita és Kovászna megyét is – érinti.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
szóljon hozzá!